Egyre fontosabb, hogy Európa új megoldásokat dolgozzon ki az élő környezetünk megértése és megőrzése érdekében, így megteremtve a lehetőségét a megbízható, tudományos alapokon nyugvó stratégiák kidolgozásának. Ehhez a célhoz közelebb kerülünk, ha az élővilágról gyűjtött elektronikus adatokat hozzáférhetővé és megoszthatóvá tesszük. Az élőhelyek és fajok adatainak jelenlegi elérhetősége korlátozott. Ez különösen igaz az országok, intézmények és tudományterületek közötti koordinációra, adatmegosztása, harmonizációra, ami pedig a fenntartható fejlődés egyik feltétele. Időbeli és térbeli hiányosságok vannak az adatsorokban, ami gátja a nagy léptékű elemzéseknek, modellezéseknek. Célzott együttműködésre van szükség, amit a Life Watch bioperzitás-kutatási infrastruktúra teremthet meg.

Magyarország részvétele ebben a kutatási infrastruktúrában több szempontból alapvető:

• az EU által kijelölt Pannon biogeográfiai régió háromnegyed része hazánkban van, így a régió élővilágáért európai szinten felelősek vagyunk;
• országunk az EU területének 3%-a, de itt az Élőhelyvédelmi Irányelv fajainak és élőhelyeinek 23%-a fordul elő;
• jelentős adattartalmú, struktúrált adatbázisaink vannak;
• a Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) a fő biotikai adatforrását jelentő Nemzeti Bioperzitás-monitorozó Rendszerrel (NBmR) (a KvVM üzemelésében) és a Magyarországi Élőhelyek Térképi Adatbázisa (ÖBKI üzemelésében) nemzeti modelljei lehetnek a Life Watch-nak;
• sok éves tapasztalat gyűlt össze a komplex bioperzitásadatok országos gyűjtésére, megőrzésére, szolgáltatására és ezek szervezeti struktúrájának kialakítására.

  A Life Watch az európai kutatási infrastruktúra útiterv egyik projektje, 3 éves előkészítő, tervezési szakasza egy éve kezdődött. A kutatási infrastruktúra kiépítéséhez és fenntartásához becslések szerint 440 millió euró (mintegy 130 milliárd forint) kell majd, melyre a résztvevő országoknak is elkötelezettséget kell vállalniuk.