Ugrás a tartalomhoz

A Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztálya és az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottságának (KÖTEB) Biodiverzitás Albizottsága részéről Dévai György szervezésében közös könyvbemutatót tartottak

2015.04.20.
2015. április 15-én V. Németh Zsolt államtitkár méltató szavai kíséretében, két új szakkönyvet mutattunk be a nagyközönségnek a Magyar Tudományos Akadémia székházában.

Az esemény moderátori feladatai Borhidi Attila látta el, köszöntőt mondott Németh Tamás, az MTA főtitkára, aki kiemelte, hogy a citáció bűvöletében különösen meg kell becsülni az új magyar szakkönyvek születését.

 

Vida Gábor ismertette Varga Zoltán (szerk.): A pannon régió élő öröksége – A Natura 2000 hálózat című könyvet.

 

 

A Varga Zoltán által szerkesztett könyv Herman Ottó halálának 100. évfordulójára szentelt emlékévben, tavaly jelent meg, a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával. Herman Ottó talán az utolsó magyar polihisztor volt, akit a természet sokszínűsége lenyűgözött és a sokféleség egységének szemlélete hatotta át munkásságát. Ez a könyv, hasonlóan az ő szemléletéhez, a biológiai sokféleségre és megőrzésének fontosságára hívja fel a figyelmet.

 

 

A könyv egyik legfontosabb célja annak megvilágítása, hogy a technikai civilizáció vívmányai ellenére sem szabad elfelejteni, Földünk stabilitása az élőlények és bonyolult közösségeik összehangolt működésének köszönhető. Ezt a természeti örökséget tovább kell adnunk az utánunk következő nemzedékeknek, amely igen súlyos felelősséggel jár. Az Európai Unió 9 természetföldrajzi régiójából Magyarországot egy érinti, a 125 ezer km2 kiterjedésű pannon régió, amely teljes egészében lefedi hazánkat, és amelynek zömét hazánk teszi ki. A biológiai sokféleség megőrzése a pannon régióban tehát elsősorban a mi feladatunk, erre a társadalom minél szélesebb körében fel kell hívni a figyelmet. Ebben is nagy segítséget nyújt a most megjelent könyv.

 

 

A Natura 2000 hálózat által védett fajok közül sok igazi hungarikumot is megismerhetünk a könyvből: hungarikumnak hívják azokat az állat- és növénykülönlegességeket, amelyek elsősorban vagy csak Magyarországon fordulnak elő, vagy esetleg elterjedésük ugyan túlmutat az országhatáron, de Magyarországról, rendszerint magyar tudósok írták le őket. Csak néhány példa ezek közül: a világon egyedül a pilisi Nagy- és Kis-Szénáson előforduló pilisi len vagy más néven dolomitlen, a magyar nőszirom, a magyar futrinka, de a magyarsághoz elszakíthatatlanul hozzátartozó faj a kerecsensólyom is, amely őseink szent turulmadara volt.

 

 

Ez a könyv olyan tudományos ismeretterjesztő munka, amely a legszélesebb közönség számára hitelesen mutatja be a Pannon Régió élő színes fajgazdagságát, az annak megőrzését célzó NATURA 2000 hálózatot, és azt, hogy ezek az értékek miért fontosak nekünk, magyaroknak. A könyv számos, a természetvédelmi biológiában, illetve a gyakorlati természetvédelmi munkában dolgozó szakember együttműködésében készült. Ismeretterjesztő stílusa lehetővé teszi, hogy olvasmányos, tanulságos mű legyen minden érdeklődő számára, fotói és csodálatos akvarell képei pedig szemet gyönyörködtetőek.

 

Biró Péter ismertette Dr. Boros Emil, Ecsedi Zoltán, Oláh János (szerk.): Ecology and management of soda pans in the Carpathian basin (A Kárpát-medence szikestavainak ökológiája és kezelése) című könyvet.

 

 

Hazánk és a pannon régió természeti örökségének egy szűkebb szeletét ismerteti a könyvbemutató másik kiadványa, viszont annál részletgazdagabb, a gyakorlati kezelést is segítő információkat találunk benne, méghozzá angolul, ami lehetővé teszi, hogy a Kárpát-medence más anyanyelvű nemzetei is megismerhessék és egységesen, összehangoltan kezelhessék ezeket az élőhelyeket. A kiadvány a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület által koordinált „Szikes tavi élőhely-rehabilitáció a Hortobágyon” című LIFE+ projekt keretében készült, melynek az Európai Unió mellett a Földművelésügyi Minisztérium is társfinanszírozója volt.

 

 

A téma jelentőségét és aktualitását az adja, hogy a Kárpát-medence unikális szikes élőhelyei az Európai Unió területén legjelentősebb kiterjedésben Magyarországon találhatók meg, ezért mind a tudományos kutatás, mind a gyakorlati természetvédelem terén hazánknak meghatározó szerepe van. A pannon szikesek kiemelt jelentőségű élőhelytípusként szerepelnek az EU élőhelyvédelmi irányelvben.

 

 

A könyv célja egyrészt az, hogy az egész Kárpát-medencére kiterjedően foglalja össze az időszakos vizű szikes tavak ökológiai jellemzőit a legújabb tudományos kutatási eredmények áttekintésével. A tudományos és a gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva meghatározza a jellegzetes szikes tó fogalmát és különleges jelentőségét, továbbá áttekinteti a szikes tavak térbeli beszűkülési folyamatát, ökológiai állapotváltozásait, ennek okait és az ebből adódó veszélyeztetettségüket. Megállapítja, hogy a szikes tavak beszűkülése és állapotromlása lényegesen drasztikusabb mértékű, mint a terresztris jellegű szikes pusztai élőhelyeké, ugyanis a nyílt vizű szikes tavak mocsarakká, illetve száraz szikes gyepekké alakulnak át.

Másik jelentős cél, hogy a kutatási eredmények felhasználásával és a 2009−2010-es időszakban végzett saját felmérések alapján részletesen bemutassa, valamint ökológiai állapotuk és természetvédelmi helyzetük alapján értékelje a még fennmaradt 77 természetközeli állapotú, időszakos vizű, jellegzetes szikes tó aktuális helyzetét a Kárpát-medencében. Egyúttal a teljes régióra kiterjedő részletes adatközléssel felhívja a figyelmet arra, hogy a jellegzetes szikes tavi élőhelyek jelenleg mindössze kb. 4.500 ha kiterjedésben vannak jelen a Kárpát-medencében Ausztria, Magyarország és Szerbia területén.

Harmadik kiemelt célja a kiadványnak az, hogy minden egyes jellegzetes szikes tóra egységes rendszerben (tematikus táblázatokkal és térképekkel) foglalja össze a kezelési és helyreállítási javaslatokat. Ezek egységes rendszere tulajdonképpen konkrét projektvázlatokat tartalmaz. A

könyv tartalma és a benne foglalt javaslatok az EU részéről elfogadásra kerültek, vagyis az erre épülő részletesen kidolgozott projektek várhatóan kiemelt közösségi támogatást élveznek majd a természetvédelmi célú támogatási források megítélése során, ha ezeket projektek formájában is benyújtják. A megfogalmazott javaslatok minden esetben tudományos megalapozottsággal, valamint a területileg illetékes állami és aktív civil természetvédelmi szervezetek képviselőinek bevonásával történt, tehát széles körű szakmai konszenzuson alapulnak.

Mindemellett a könyv részletesen bemutatja a Balmazújvárosi Nagy-szik területén végrehajtott szikes tó rehabilitáció és aktív kezelési eljárások eredményét, továbbá külön esettanulmányokban országosan is áttekinti ez eddig megvalósult rehabilitációs és rekonstrukciós beavatkozások tapasztalatait.

Az esemény meghívója a linkre kattintva elérhető:

Sáv bezárása