A MAGYAR ELNÖKSÉG PRIORITÁSAI

A nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokból fakadó teendők és az uniós klíma-energia csomag végrehajtásából következő belső jogalkotási feladatok alapvetően meghatározzák a magyar elnökségi félév dinamikáját. A nemzetközi tárgyalások célja az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésére vonatkozó 2012 utáni (úgynevezett poszt-kiotói) rezsimre való felkészülés az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény alapján. Az EU soros elnökeként Magyarországra hárul a feladat, hogy segítse az uniós közös álláspont kidolgozását, és annak nemzetközi képviseletét.

Globális klímavédelmi keretrendszer

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény és a Kiotói Jegyzőkönyv Részes Feleinek 2010. decemberi cancúni találkozóját (COP16/CMP6) követően az elnökség különös figyelmet fordít a cancúni döntések EU-n belüli végrehajtásának előmozdítására és a szükséges következő lépések uniós egyeztetésére. A magyar elnökség megkezdi a felkészülést az Éghajlatváltozási Keretegyezmény és a Kiotói Jegyzőkönyv Részes Feleinek 2011. évi, Dél-Afrikában megrendezendő ülésszakára (COP17/CMP7). Magyarország szeretné, ha sikerülne létrehozni egy, a Kiotói Jegyzőkönyv első kötelezettségvállalási időszakának 2012-es lejártát követő időszakra vonatkozó új globális, átfogó, jogilag kötelező klímavédelmi keretrendszert.

A magyar elnökség kitüntetett figyelmet szentel az uniós klíma-energia csomag végrehajtásának, beleértve az EU esetleges 20 százalékosnál nagyobb kibocsátás-csökkentési vállalására irányuló egyeztetéseket is. Az Európai Bizottság javaslatától függően Magyarország el kívánja indítani az alacsony szénintenzitású gazdaságra történő áttérést célzó, 2050-ig előretekintő uniós útiterv vitáját, amely egyben hozzájárul az erőforrás-hatékonyságot célzó „zászlóshajó kezdeményezéshez” is.

Szélsőséges vízügyi jelenségek

Az utóbbi években Európa-szerte szélsőséges vízügyi jelenségek (például felhőszakadás, hirtelen lokális árvízek, belvíz, aszály) tanúi voltunk, amelyek kezelésére a legtöbb ország nincs felkészülve. Az éghajlatváltozás következményeként várható, hogy a szárazság és a hirtelen csapadékbőség negatív következményei akár egymást váltogatva is felbukkanhatnak. A magyar elnökség ezért az éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan az extrém vízügyi jelenségek integrált és fenntartható kezelését állítja vízpolitikai kezdeményezése középpontjába. A cél, hogy a Tanács politikai hozzájárulást adjon a 2012-ben elfogadásra kerülő átfogó EU vízpolitikai dokumentumhoz (Blueprint for Europe’s water) Magyarország új szempontként kívánja megjeleníteni a szélsőséges időjárási és hidrológiai jelenségek integrált szempontú kezelését, a víz által nyújtott úgynevezett ökológiai szolgáltatások szerepét, ideértve azok gazdasági és nemzetközi dimenzióit és a nemzetközi együttműködés fontosságát.

A biológiai sokféleség megőrzése

Kiemelkedő fontosságú, hogy a biológiai sokféleséget és az élővilág ökoszisztéma-szolgáltatásait megőrizzük és fenntartható módon használjuk nem csak etikai okokból, hanem a társadalmi és gazdasági stabilitás megőrzése, az éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás érdekében is. A természetes és természethez közeli területek, illetve a fajgazdagság csökkenésének megállítására irányuló uniós törekvések ez idáig korlátozott eredménnyel jártak. A biológiai sokféleségnek az emberi tevékenységek okozta pusztulása ugyanakkor soha nem látott méreteket ölt.

A biológiai sokféleség megőrzését célzó ENSZ-egyezmény részes felei konferenciájának 10., nagoyai ülésszakát követően a magyar elnökség feladata a genetikai erőforrások hozzáférésének és igazságos haszonmegosztásának szabályozásáról a konferencián elfogadott jegyzőkönyv, valamint a kártérítésről és felelősségről szóló aljegyzőkönyv uniós végrehajtásának előmozdítása. A magyar elnökség ezen túlmenően arra törekszik, hogy a Tanács 2011. júniusi ülése elfogadja a bioperzitás megőrzésre vonatkozó új, 2010 utáni uniós stratégiát. Magyarország igyekszik tágabb kontextusba helyezni és az egyes szakpolitikákat érintő átfogó reformokkal összefüggésben vizsgálni a biológiai sokféleség védelmének kérdéseit.

Genetikailag módosított szervezetek

A tagállamok központi, regionális vagy helyi szinten intenzíven foglalkoznak a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) termesztésének kérdésével, mert szorosan összefügg a földhasználattal és a helyi mezőgazdasági szerkezetek adottságaival, valamint a helyi lakosság téma iránti érzékenységével. Az Európai Bizottság ezért 2010 júliusában a genetikailag módosított szervezetek kapcsán új javaslatot terjesztett elő, amelynek célja, hogy nagyobb mozgásteret biztosítson a tagállamoknak a köztermesztésbe vont GMO termények korlátozásában, tiltásában az országok területén vagy annak egy részén. A magyar elnökség elkötelezte magát amellett, hogy a GMO köztermesztésre vonatkozó rendelettervezet tárgyalását sikerre vigye. Magyarország azon lesz, hogy a Tanács 2011. júniusi ülésén első olvasatban lezárhassa a vitát.

Az erőforrások hatékony felhasználása

A magyar elnökség idején európai bizottsági javaslat várható az erőforrások hatékony felhasználásához vezető útitervről a fenntartható anyaghasználatot, fenntartható termelést és fogyasztást, valamint a hulladékgazdálkodást is beleértve. Az Európa 2020 stratégiának ezen úgynevezett „zászlóshajó kezdeményezése” széleskörű környezetvédelmi és versenyképességi hatással bír és szorosan kapcsolódik az új európai iparpolitikai előterjesztéshez. Magyarország továbbviszi a belga elnökség által megkezdett munkát és az Európai Bizottság javaslatától függően előrehaladást kíván elérni az erőforrás-hatékonyság kérdéskörében.

A magyar elnökség továbbviszi az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv átdolgozását célzó egyeztetéseket és törekszik az Európai Parlamenttel történő megállapodásra. Folytatja továbbá a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló irányelv felülvizsgálatát és rendelet formában történő módosítását célzó egyeztetéseit. Az Európai Bizottság javaslatától függően a magyar elnökség megkezdi az ipari balesetek megelőzéséről szóló úgynevezett SEVESO II irányelv felülvizsgálatára irányuló egyeztetéseket is.