Ugrás a tartalomhoz

A világ nemzeti parkjai - előadássorozat a Zöld Galériában

2009.06.04.
2009-ben új témával folytatja több éve tartó film- és előadássorozatát a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld-Pont Szolgálata. A Zöld-Pont Szolgálat a tíz hazai vendégváró nemzeti park bemutatása mellett szélesebb kitekintést nyújtva a világ nemzeti parkjainak gyöngyszemeit igyekszik megismertetni.

Június 8-án 17 órától

„Kanada, nemzeti parkok, városok, vonatok keletről nyugatra”

Dr. Gayer József előadása



 

Május 25-én 17 órától

A fenyő-övtől a sivatagi zónáig (Az USA Nyugati part természeti kincsei)


Németh Imre
előadása
KVVM Társadalmi Kapcsolatok Osztálya
osztályvezető

 

 

  Jártunk felhők felett és tengerparti ködben, túráztunk hóförgetegben és homokviharban, kirándultunk szikrázó sivatagban és szuroksötét lávabarlangban. Több mint 10 000 km autózás, 10 Nemzeti Park, 3 Állami Park, 4 nagyváros volt öthetes utunk mérlege. És még csak megkóstoltuk e hatalmas országot, annak néhány államát.

Az átélt élmények súlya, pozitív hatása hatalmas, szeretném megosztani Önökkel.


Május 11-én 17 órától


Petrified Forest Nemzeti Park (Arizona) - Megkövesedett erdő, avagy időutazás a dinoszauruszok, mocsarak és vulkánok ősi világába - amiről a kövek mesélnek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sőregi Ildikó előadása

  A Petrifield Forest National Park (megkövült erdő nemzeti park) az amerikai Arizona állam északkeleti részén helyezkedik el az Interstate 40 autópálya mellett Holbrook és Navajo között. Itt található a világ legnagyobb mennyiségű és legszínesebb megkövesedett faállománya. A Colorado-fennsík lenyűgöző természeti szépségeit és geológiai kincseit védő nemzeti parkok akármelyikében több napot lehet eltölteni, ha elhatározzuk, hogy bejárjuk Arizonát. A Petrified Forest területileg ugyan nem az itt található legnagyobb nemzeti park - hogy is vetekedhetne pl. a Grand Canyonnal - de kétségkívül az egyik legjelentősebb.

  Az alsó-triász kori folyók által szállított hatalmas fákat (Araucarioxylon, Woodworthia, Schilderia) az egykor a területet borító mocsarak iszapja, sara és a vulkáni hamu konzerválta. A levegőtől elzárt fák sejtjeit szilikátok itatták át melyek később kvarccá mineralizálódtak, így a fák megkövesedtek. A hatalmas fák mint óriások játékai hevernek a park déli területén, nagyrészt darabokba „szeletelve” és találhatunk itt e kövekből épült ház romjait is (Agate House). Megcsodálhatjuk a „Blue Mesa badland” kopár holdbéli táját és „elolvashatjuk” a régen ott élt őslakosok üzeneteit a „Newspaper Rock”-on. Északi részén a „Painted Desert” (megfestett sivatagként fordíthatjuk) varázsol el különleges színeivel és ha szerencsések vagyunk még puma lábnyomot is láthatunk, amennyiben túrázásra szánjuk el magunkat.

  A megkövesedett fák felfedezését követően emberek ezrei látogattak ide, hogy a szivárvány minden színében pompázó köveket zsákszámra szállítsák otthonukba. Megóvásuk, védelmük ezért már 1906-ban szükségessé vált, de a területet nemzeti parkká csak 1962-ben nyilvánították.

  Jelenleg nagyon szigorú szabályok védik a nemzeti parkot, a cirkáló parkőrök, komoly pénzbírság és hatósági számonkérés hivatott a gyűjtőszenvedélyt megfékezni.




Április 27-én 17.00-tól

A kaliforniai Sierra Nevada hegyvonulat természeti szépségei, külön fókusszal a Yosemite Nemzeti Parkra


Motajcsek Tamás előadása


  „The range of light” („fényvonulat”, avagy  „fénylánc”-ként lehetne fordítani) - így nevezte John Muir természettudós a Kalifornián észak-déli irányban keresztülvonuló hegyláncot, a Sierra Nevada-t, különlegesen szép légköri jelenségei, és a sziklák színei miatt. Ez a geológiai mértékkel nézve viszonylag fiatal (a Sziklás-hegységnél jóval fiatalabb) hegylánc olyan nevezetességeknek ad otthont, mint a Yosemite Nemzeti Park, mely gleccservájta völgyeivel és szikláival (Half Dome, El Capitan - csak a leghíresebbeket említve), vagy mint a Sequoia Nemzeti Park, mely óriási hegyvidéki mamutfenyőivel nyűgözi le a látogatókat. Legmagasabb csúcsa, a Mount Whitney, egyben az USA egybefüggő államainak legmagasabbika is (4421 m).
 
  John Muir-nak köszönhető, hogy az 1800-as évek végén mind a Yosemite-t, mind a mamutfenyőket védetté nyilvánították. Életét annak szentelte, hogy azáltal formálja az emberek gondolkodását, hogy megmutatja nekik a természet szépségeit mind írásain, mind túravezetésein keresztül. Ezért a rendkívüli munkásságáért, az ő tiszteletére nevezték el Észak-Amerika egyik legszebb trekking ösvényét John Muir Trail-nek (JMT), melynek kiindulópontja a Yosemite-völgy, végpontja pedig az előbb is említett Mount Whitney csúcsa. 233 mérföldön (373 km) keresztül kanyarog a Sierra Nevada 2500-4400 méteres magasságában, az ún. High Sierra-n (Magas Sierra).

 


  Nemzeti park sokféle van a világban: kicsi-nagy, állami vagy közösségi, civil fenntartású. Egy nemzeti parkon belül is változatos a kép, hiszen területük több zónára osztható, az ott található értékek védettségi fokozata szerint. A nemzeti parkok nem csak az élő és élettelen természet egy-egy védett szegletét jelentik, hanem a természethez szorosan kötődő élet- és gazdálkodási formák, kulturális értékek, hagyományok, tájképek őrzői is. Ennek a gazdag kincsnek a megismerését teszi lehetővé az előadássorozat.

Április 14-én 17.00-tól

Bolygónk első nemzeti parkja: a Yellowstone

Fotó: Dr. Centeri Csaba



Dr. Centeri Csaba
, egyetemi docens előadása

Szent István Egyetem
Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék


  A nemzeti parkok időszámításának kezdete a Yellowstone Nemzeti Park megalapításával kezdődik. A XIX. század végén született társaihoz hasonlóan a Yellowstone is koraszülött volt. A park megállapított határa akkoriban még nem jelentett éles átmenetet a parkot körülvevő környezethez képest sem botanikai, sem zoológiai, sem egyéb szempontból. A park érdekességét a gejzírek és melegvizű források adták.

  A nemzeti park története 600 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor a mai központot alkotó néhány négyzetkilométernyi terület egy robbanás kíséretében a levegőbe repült. A középpontban csak egy füstölgő kaldera emlékeztetett az eseményre, egy kb. 45*75 négyzetkilométer (335 700 ha) méretű beomlott kráter. Forróvizű források, fumarolák és gejzírek emlékeztetnek az eseményre.

  A Yellowstone azonban több, mint egy geológiai múzeum. A „Kontintális Vízválasztó” mentén, egy fennsíkon helyezkedik el, amelyet hegyek öveznek, és több folyó vezeti el a felszínre kerülő csapadékot és forrásvizeket. Határain belül számos sziklás csúcsot, hegyi tavakat és végtelen erdőket találunk.

  A nyugat-amerikai élet kialakulásával a Yellowstone állatmenedék jellege is kidomborodott. A park állatainak listája a Sziklás-hegység faunáját tükrözi: amerikai jávorszarvas, füles amerikai szarvas, vadjuh, grizzly és fekete medve, amerikai villás szarvú antilop, prérifarkas, hegyi oroszlán, hód, trombitás hattyú, sas, halászsas, fehér pelikán stb.

  1988-ban tűz pusztított a park jelentős részén, néhány területen jelentősen megváltoztatva a tájat. Sok helyet egyáltalán nem ért el a tűz. A leégett részek regenerálódnak mind botanikai, mind állattani szempontból. A leégett és ép területek egymás melletti előfordulása olyan vizsgálatokhoz nyújt segítséget, amelyek során tanulmányozhatók a vad területeken előforduló tüzek hatásai és a regenerálódás folyamata.

  A környezet- és természetvédőknek sokkal komolyabb veszélyekkel kell szembenézniük, mint a tűz: a látogatók növekvő számával, a grizzly-populáció zsugorodásával és a közeli területeken tervezett geotermális fejlesztésekkel, valamint az olaj- és gázbányászattal. A vad állat- és növényállomány, valamint a posztvulkáni tevékenységek megóvása érdekében együtt kell működni a parknak és a tágabb Yellowstone ökoszisztémát jelentő csatlakozó hét erdőség kezelő szerveinek.
 


 

 

Sáv bezárása