Tíz kiállítóterem különleges látnivalói kalauzolják a látogatókat karsztvidékek és a barlangok világában. A gyerekeket kúszóbarlang várja, míg a felnőttek érzékelési képességét „kőtapogató” teszi próbára. Különböző földtörténeti korok ősföldrajzi viszonyait ábrázoló körfestményeken szemlélhetnek a vendégek millió évekkel ezelőtti tájképeket. A térhatású fotók és a film segítségével olyan föld alatti felfedező utakat járhatunk be, amelyre a valóságban csak kevés ember számára adódik lehetőség.

                                                                                                                        (Fényképezte: Korbély Barnabás)

A karsztvíz és az erózió gyönyörű alakzatokat formál a mészkőből.

A látogatóközpont ennek számos példáját mutatja be Dél-Kína toronykarsztjaitól kezdve a mérsékelt égöv aktív patakos barlangjainak cseppkődíszes folyosóin át a tapolcai hévízes barlangok törékeny szépségű kristályvilágáig. Láva- és jégbarlang, trópusi őskarszt; megannyi élmény várja itt a vendéget.

A látogatóközpont épületeTapolcán

                                                                                                                                                               (BfNPI)

A nyitvatartás és egyéb aktualitás információk a látogatóközpont honlapján érhetők el.

A Tapolcai-tavasbarlangról

A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel kútásás közben, amelyet tíz évvel később a látogatók számára is megnyitottak, így hazánkban ez volt az első villanyvilágítással ellátott, és az idegenforgalom céljára is használt barlang.

A tavasbarlangot bezáró kőzet a középső-miocén kor szarmata korszakában, 13.7 millió éve képződött. Kőzettömegét tehát az egykori Szarmata-tenger üledékeiből képződött mészkő és márga rétegek alkotják. A tavasbarlang vízutánpótlása két úton történik, amely egyben magyarázatot ad a járatok kialakulására is. A fiatal szarmata mészkő a 210-230 millió éve képződött felső-triász dolomitra támaszkodik, amelyből hideg karsztvizek érkeznek a Tapolcai-medence térségébe.

Ugyanez a dolomit a felszín alatt több száz méterrel lejjebb is megtalálható, ahol – a medence tájképét alapvetően meghatározó – napjainkra kihunyt tűzhányók utóvulkáni működésének köszönhetően az oda lejutó víz kb. 40 °C-ra felmelegszik, majd repedéseken keresztül feláramlik. E két forrásból származó, egymással keveredve immár 18-20 °C-os víz alakította ki a járatokat, amely a mára már nagyrészt száraz Kórház-barlang felől, északi irányból áramlik lassan a Malom-tó forrásai felé. A számos forrásszájon – a jégkorszakok óta – feltörő víz összefolyva a Tapolca-patakot táplálja.

Az 1800-as évek végén medrét a felső szakaszon duzzasztással szélesítették ki. Így jött létre maga a Malom-tó, és a duzzasztás következtében csónakázhatóvá vált a tavasbarlang. A tavasbarlang élővilágának közismert és legfeltűnőbb képviselője a fürge cselle (Phoxinus phoxinus), egy apró halfajta, amelyet a tapolcaiak csetrinek hívnak.A Tapolcai-tavasbarlang egyike volt hazánk azon alig kéttucat barlangjának, melyeket a barlangok általános védettségének kimondása előtt, már 1942-ben – hazánkban másodikként – védelem alá helyeztek. 1982 óta fokozottan védett; kiemelt védelmi státuszát geológiai, genetikai, morfológiai, hidrológiai és biológiai értékei, valamint kiterjedése indokolja.

A Bakony-Balaton Geopark

A geopark 3244 km2-es területén számos olyan földtani, felszínalaktani értéket találunk, amely tudományos és oktatási jelentősége, ritkasága, valamint esztétikai értéke miatt egyaránt kiemelkedő. A geopark területe a Balaton-felvidék és a Bakony térségében található. A Kis-Balaton tájegység kivételével magában foglalja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területét, valamint a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzetet, a Somló Tájvédelmi Körzetet, illetve Fonyód térségét.

 Gejzírkúp Tihanyban

A geoparkok elsődleges küldetése gazdag földtani örökségünk megőrzése és bemutatása, a helyben élő emberek és közösségek bevonásával, különböző ismeretterjesztő és geoturisztikai programok beindításával. A geoparkot irányító szervezet és partnerei bekapcsolódnak a földtudományi oktatásba és tudományos kutatásokba, partnereivel együtt földtudományi értékeink kezeléséből is kiveszi a részét (pl. geológiai alapszelvények megtisztítása, tanösvények kialakítása).

A fenntartható jellegű geoturizmuson keresztül egy megfelelően nagy kiterjedésű geopark képes a helyi gazdaság fejlődését is szolgálni. A geoparkok fontos célja a helyi kézműves termékek, illetve a helyi, vagy biotermesztésű élelmiszerek népszerűsítése is. A Bakony–Balaton Geopark Partner megnevezésnek és logónak, mint magas szintű, a fenntartható fejlődés értékrendje mentén szerveződő szolgáltatások és áruk védjegyének bevezetése révén a területen élő közösségek új fejlődési lehetőséghez jutnak.

Forrás: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság nyomtatott és világhálón publikált kiadványai