Ugrás a tartalomhoz

Tíz éves a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

2007.05.25.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban működő Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer első tíz évének eredményeiről a Magyar Tudományos Akadémia székházában megtartott ünnepi ülésen adtak beszámolót az egyes programok szakértői. A 11 projektbe szerveződött, számos monitorozó program eredményeiből összeállított ülésen nyolc élőlénycsoport helyzetének bemutatására kerülhetett sor.


  Az ünnepi előadóülést Kovácsné dr. Láng Edit (MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet), mint a NBmR Szakértői Tanácsának elnöke nyitotta meg. Méltatta a rendszer működése során felhalmozott hatalmas mennyiségű, páratlanul értékes tudástömeget. Európai, sőt világviszonylatban is kevés hasonlóan összetett rendszer működik a bioperzitás különböző szintjeinek nyomon követésére. Elnök asszony kiemelt fontosságúnak nevezte a megkezdett munka folytatását, a munka minőségének fenntartása mellett, hiszen a monitorozás csak hosszú távon szolgáltathat megfelelő információt a kedvező ökológiai állapot fenntartásához.

  Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető asszony, – aki egyúttal a NBmR Szakértői Tanácsának társelnöki posztját is betölti – a Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkárság nevében köszöntötte a tekintélyes létszámban összegyűlt érdeklődőket és az előadókat. Beszédében visszaemlékezett a rendszer kialakítása során megélt sikerekre és kudarcokra is. Elmondta, hogy míg az elmúlt tíz év az ember életében sok időnek tűnik, a biológiai változások tükrében ez szinte csak egy villanás. Hangsúlyozva az adatgyűjtés folytatásának rendkívüli fontosságát megköszönte a NBmR kialakításában és működtetésben elévülhetetlen érdemeket szerzett személyeknek, a Szakértői Tanács elnökének Kovácsné dr. Láng Editnek, titkárának dr. Török Katalinnak és tagjainak fáradozásait, a szakértői munkacsoportok képviselőinek, valamennyi kutatónak, együttműködő szervezetnek, hogy tudásuk legjavát adták a közös sikerhez. „Nem utolsó sorban elismerő szó illeti az igazgatóságokon és a Minisztériumban dolgozó kollégáimat, akik részben kutatói, részben szervezői tevékenységükkel tartották mozgásban a rendszert, továbbá a Minisztérium egykori vezetőit Tardy Jánost és Demeter Andrást, akik 10 évvel ezelőtt megteremtették a Nemzeti Bioperzitás-monitorozó Rendszer elindulásához a szükséges anyagi és személyi feltételeket.” – zárta szavait a főosztályvezető asszony.

  Dr. Török Katalin (MTA ÖBKI) röviden összefoglalta a monitorozó rendszer eddigi történetének főbb állomásait. A monitorozás programjának kidolgozása PHARE támogatással indult meg 1997 tavaszán. A szervezeti háttér kialakítását követően (1998) a standard mintavételi módszerek leírásának, a protokollok kialakításának fáradtságos időszaka következett. A programok beindítása előtt egy országos szakmai egyeztetésre került sor (2000. február), majd próbaprojektek során tesztelték a mintavételi módszereket (2001-2002). Az alapjaiban már kialakult protokollok továbbfejlesztése, finomítása azóta is folyamatosan zajlik. A négy éves adatgyűjtés felülvizsgálatára 2003-2004 során került sor, mely a rendszer programjaihoz adott apróbb módosítási javaslatai mellett, annak megfelelő működését állapította meg. Jelenleg a Természetvédelmi Információs Rendszer kialakításával a NBmR informatikai rendszerbe ágyazása a legsürgetőbb feladat.

  A beszámoló kitért a monitorozó rendszer eredményeinek hasznosulását célzó elemzés eredményeire is, mely szerint a nemzetipark-igazgatóságok mind az Európai Unió irányából érkező megkeresések (a Natura 2000 hálózat területeinek kijelölése, monitorozása, referencia vízterek kijelölése, vízminőségi osztályok meghatározása), mind a hazai feladatok (szakvélemények készítése, védetté nyilvánítás, fajvédelmi programok kidolgozása, fajok új lelőhelyeinek rögzítése, vízügyi beavatkozások tervezése, özönfajok elleni védekezés, kezelési tervek készítése stb.) ellátásában kiválóan használható adatokat szolgáltat a NBmR. Ennek fő oka, hogy jelenleg az egyetlen rendszeres, szabványos módszerekkel végzett adatgyűjtés a hivatásos természetvédelem eszköztárában.
A monitorozó rendszer népszerűsítésében nagy szerepe van annak a három programnak (kétéltű és hüllő, nappali lepke és ürge monitorozó programok), melyben önkéntesek részvételét is lehetővé teszik. A NBmR működését és eredményeit bemutató számos kiadvány egyik legfrissebb tagjaként ismertette „A Nemzeti Bioperzitás-monitorozó Rendszer eredményei” című kötetsorozat első kötetét, illetve beszámolt a második kötet tervezett tartalmáról is.

A következőkben a szakmai előadások az itt olvasható program szerint következtek. Az előadók ismertették saját élőlénycsoportjuk monitorozó módszereit és röviden beszámoltak az elmúlt évek eredményeiről. Az eddigi eredmények jelentősége mellett hangsúlyozták a folytatás kiemelt fontosságát, hiszen a tényleges tendenciákról, azok irányáról és sebességéről, illetve az esetlegesen szükségessé váló beavatkozásokról csak hosszú távú adatsorok birtokában lehet felelős álláspontot kialakítani.

Sáv bezárása