A vadon élő vándorló állatfajok védelméről szóló Bonni egyezmény 14. döntéshozó ülésére (CMS COP14) 2024. február 12-17-én, Szamarkandban (Üzbegisztán) került sor. A COP14 a CMS történetének legkomplexebb, legtöbb témát felölelő rendezvénye volt. A résztvevők létszáma meghaladta az 1700 főt, 92 részes fél kormányzati delegáltjai voltak jelen, valamint számos civil és 16 ENSZ-szervezet képviseltette magát. Magyarország képviseletét az Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztálya, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság  látta el.

A COP14 hivatalos, hópárducos logója (Fotó: CMS)

A döntéshozó ülés egyik legfontosabb eredménye a 2024–2032 közötti stratégiai terv elfogadása, 14 faj, illetve alfaj és populáció (köztük az eurázsiai hiúz (faj) és a balkáni hiúz (alfaj), a homoki tigriscápa, a pusztai macska és a Magellán-lile) az egyezmény I. és II. függelékeire való felvétele, illetve a közel 20 évig vitás kérdésként visszatérő, 30 országot érintő, közép-ázsiai madárvonulási útvonalról szóló megegyezés, valamint elérhetővé vált az első összefoglaló elemzés a világ vándorló fajainak természetvédelmi helyzetéről. Az ülés napirendjét követve az Európai Unió és tagállamai összesen 106 javaslat kapcsán képviseltek közös álláspontot a belga elnökség koordinálásával, a következő témacsoportokban: madarak, szárazföldi emlősök, tengeri és édesvízi fajok, általános és átfogó (cross-cutting), valamint fajvédelemmel kapcsolatos kérdéskörök. A határozattervezetek szövegét és szakmai tartalmát a témákra szakosodott munkacsoportokban vitatták meg a résztvevők, mielőtt azokat a részes felek, esetleges további módosításokat követve, elfogadták a plenárison. Az ülés első napját megelőzték a regionális (köztük a hazai delegációt érintő EU) koordinációk, amelyekre az ülésnapokon legalább egyszeri alkalommal sor került. Az ülésnapokon összesen 64 kísérő rendezvényt tartott számos kormányzati szerv, ENSZ és civil szervezet, változatos témákban, mint az illegális madárpusztítás, a szajga fenntartható hasznosítása, a madárinfluenza, vagy a klímaváltozás vándorló fajokra gyakorolt hatásai.

A túzokos kísérő rendezvény résztvevői, partnerszervezetekkel (Fotó: Kőrösi Levente)

A hazai delegáció aktívan részt vett a COP14 alatt folyó szakmai munkában, madártani szakértőként, valamint a túzok és a kerecsensólyom fajvédelmi kérdéseinek gazdájaként a belga elnökség csapatában, továbbá a madártani munkacsoportban. Az COP14 elfogadta a régóta várt ázsiai túzok-fajmegőrzésitervet, amely bemutatásakor a tervet benyújtó Mongólia kiemelte és köszönettel illette a magyar szakértői véleményt és szakmai támogatást. A kerecsensólyom globális fajmegőrzési terve és az arról szóló határozat számos módosításon ment keresztül mind az EU koordinációkon, mind a munkacsoporton és az ülésen belül, főként a belső- és közép-ázsiai és a közel-keleti hasznosítás kapcsán, amelyek egyeztetésében szintén vezető szerepet vállaltunk. Mindezeken felül sor került egy, a túzokfélék nemzetközi összefogáson alapuló védelméről szóló kísérő rendezvényre Dr. Mimi Kessler (IUCN) és Fejes Éva (AM) szervezésében, amely során hét előadót  – köztük Lóránt Miklós hazai túzokvédelmi koordinátort – szólaltattunk meg nyolc ország (Mongólia, Irán, Kazahsztán, Üzbegisztán, Pakisztán, India, Ausztria és Magyarország) túzokvédelmi kihívásairól és eredményeiről. Az érdeklődők száma, 137 fő, várakozásainkat messze felülmúlta. Rendezvényünk folyományaként, a nemzetközi szakértői közösségben lefektettük a túzokfélék globális védelmére irányuló cselekvési terv alapjait.