A vizes élőhelyek világnapja alkalmából az Agrárminisztérium, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft., illetve a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottság közös előadóülést tartott a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kft. mátai központjában.

Az 1997 óta ünnepelt világnaphoz minden évben kapcsolódik egy nemzetközi szinten kihirdetett jelmondat. A 2026-os jelmondat – „Vizes élőhelyek és a hagyományos tudás: a vizes élőhelyekhez kötődő kulturális örökség védelme” – jól tükrözi a ramsari egyezmény szellemiségét: az egyezmény támogatja a vizes élőhelyek bölcs hasznosítását, és általánosságban nem rezervátumszerű védelmet vár el csak ott, ahol ez feltétlenül szükséges a vizes ökoszisztémák működésének fenntartásához.

Dr. Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár köszöntőjében összefoglalta, hogyan kapcsolódik a világnap tematikája az előadások előtt megrendezett KEHOP+ projektnyitó témájához a legeltetésen mint hagyományos tájhasználaton és egyben természetvédelmi kezelési formán keresztül. Nyul Zoltán magasépítésért felelős helyettes államtitkár (ÉKM) a projektnyitó alkalmából üdvözölte a résztvevőket és méltatta a kooperációt a természetvédelmi ágazattal. Bodó Sándor országgyűlési képviselő köszöntőjében hangsúlyozta a helyi szereplők bevonását és együttműködésének fontosságát. A projektnyitó előadásban Budai Bernadett a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője ismertette „A legeltetéshez, mint természetvédelmi célú kezeléshez kapcsolódó infrastrukturális feltételek komplex fejlesztése a Hortobágyi Nonprofit Kft.-nél” című projekt részleteit és hozzájárulását a Hortobágy vizes és gyepes élőhelyei kezeléséhez.

A szakmai előadások sorozatát Dr. Molnár Zsolt nyitotta meg, aki a hagyományos ökológiai tudás hordozóival való együttműködés fontosságát, botanikai, ökológiai és természetmegőrzési előnyeit hangsúlyozta. A pannon régióban kiemelt jelentőségű szikes élőhelyekhez kötődő klasszikus örökség új ismereteink tükrében való megítéléséről Boros Emil tudományos főmunkatárs tartott előadást. A „Ramsari Város” címet 2018-ban elnyert Tata városa 2025-ben tartotta a ramsari városok világtalálkozóját, illetve a 25. Vadlúd Sokadalmat, melyről dr. Musicz László számolt be. A 2026-os év haláról és a kiválasztás menetéről dr. Nagy Sándor Alex adott tájékoztatást.

A délutáni terepi program a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekre helyezte a hangsúlyt, ennek során a Hortobágyi-halastavat tekinthették meg a résztvevők, ahol betekintést nyerhettek a tó madárvilágának téli életébe és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság által tervezett ökoturisztikai beruházásokba.

• A rendezvényen elhangzott előadások:
• Budai Bernadett: A legeltetéshez, mint természetvédelmi célú kezeléshez kapcsolódó infrastrukturális feltételek komplex fejlesztése a Hortobágyi Nonprofit Kft.-nél (KEHOP+ projektmegnyitó)
• Molnár Zsolt (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont): Hagyományos ökológiai tudás – mire jó, és hogyan dolgozzunk együtt e tudás hordozóival?
• Boros Emil (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Földrajz és Természettudomány Tanszék): A szikes vizeinkhez kötődő hagyományos tudás és örökség az új ismeretek tükrében
• Musicz László (Által-ér Szövetség): Beszámoló a Ramsari Városok polgármestereinek Tatán tartott 4. kerekasztal találkozójáról és a 25. Tatai Vadlúd Sokadalomról
• Nagy Sándor Alex (Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék): 2026-ban az év hala a vágótok (Acipenser gueldenstaedtii)