Ugrás a tartalomhoz

Natúrparkok

Natúrparkok jellemzői, céljuk, rendeltetésük

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 4.§ q) pontja szerinti definíció értelmében a natúrpark a helyi közösségek (önkormányzatok, társadalmi szervezetek, gazdálkodó szervezetek és az érintett lakosság) összefogása eredményeként létrejövő, a táji, természeti és kulturális értékek megőrzésén és fenntartható hasznosításán alapuló terület- és vidékfejlesztési célok megvalósulását is támogató, meghatározott területre vonatkozó együttműködés.

A natúrpark kifejezés alatt egyszerre értjük a törvényi definícióból adódó, különböző térségi szereplők között létrejövő együttműködést és azt a területet, amelyre ez az együttműködés kiterjed. A natúrparkok területe azoknak a településeknek a közigazgatási területét foglalja magában, amelyek települési önkormányzata részt vesz az együttműködésben.

A natúrparkok önkéntes alapon jönnek létre, az említett együttműködés kialakításának célja a táji, természeti és kulturális értékek megőrzése és fenntartható, a közösség érdekében történő hasznosítása. E közös célrendszer – és egyben a natúrparkok működésének – alapját a más európai országokban is alkalmazott úgynevezett négy pilléres modell adja. Ezen belül természetesen az egyes natúrparkok prioritásai, konkrét tevékenységei között lehetnek különbségek, egyedi sajátosságok.

  1. pillér

A természeti és kulturális örökség védelme: a táj állapotának javítása, a táj megőrzésre érdemes karakterelemeinek és a tájértékeknek a védelme, az élőhelyek, fajok fennmaradását szolgáló tudás és ismeretek alkalmazása.

  1. pillér

Környezeti nevelés, szemléletformálás: az érintett lakosság és a natúrpark területére érkező látogatók környezeti szemléletének formálása a helyi természeti örökség és a megőrzésükre tett erőfeszítések, a helyi környezeti tudatosság bemutatásán keresztül.

  1. pillér

Vidékfejlesztés: a természeti és kulturális örökségen, valamint táji adottságokon alapuló, a táji értékeket a helyi közösségek bevonásával megőrző, gyarapító fejlesztések támogatása (pl. helyi termékek, piacok, megőrzést, bemutatást támogató infrastruktúra fejlesztése, gazdasági együttműködések).

  1. pillér

Turizmus és rekreáció: a táj szépségére, harmóniájára, természeti és kulturális adottságaira, sajátos értékeire építő és azt fenntartó turisztikai és rekreációs kínálat megfogalmazása, a gyógyulást és pihenést elősegítő termékfejlesztés, desztináció-építés, turisztikai piacra vitel, közös értékesítés.

 

Bár a natúrparkok területét a hozzájuk csatlakozó települések területéből levezetve határozhatjuk meg, tevékenységük túlmutat a települési önkormányzatokon. A natúrparkok létrejötte és működése ugyanis a helyi, térségi szereplők széles körének valós együttműködésen alapul. Ebben részt vesznek például (térségenként változó súllyal és aktivitással) a területileg érintett nemzeti park igazgatóságok, civil szervezetek, LEADER vidékfejlesztési egyesületek, turisztikai szolgáltatók, erdőgazdálkodók és más gazdasági szereplők is. A natúrparki tevékenységeket maguk az együttműködésben részt vevő szervezetek valósítják meg, a natúrparki munkaszervezet koordinálásával. Ez utóbbi a leggyakrabban egyesületi formában működik.

Fontos tisztázni, hogy bár a natúrpark fogalmát a Tvt. határozza meg és a natúrparki négy pillér egyike a természetvédelem, maga a natúrpark nem védettségi kategória, megalakulásukkal nem jönnek létre automatikusan új védett területek. Mindazonáltal a natúrparkoknak fontos szerepe van a táj- és természetvédelem céljainak társadalmasításában. A hazai gyakorlat azt mutatja, hogy az ökoturizmus és a környezeti nevelés terén elengedhetetlen a natúrparkok szoros együttműködése az állami erdők kezeléséért felelős gazdasági társaságokkal és a nemzeti park igazgatóságokkal. Hazánk táji sokszínűségének megőrzése szempontjából hasonlóan fontos a jelenleg nem védett tájak esetében is például a hagyományos, fenntartható gazdálkodási módok elterjesztése, vagy éppen az egyedi tájértékek, az egyes térségekre jellemző tájkarakter megőrzése.

Az egyes natúrparkok önálló tevékenysége mellett egyre több példát láthatunk a hazai natúrparkok közös, országosan koordinált fellépésére, az általuk közösen megvalósított kezdeményezésekre is. Jó példa erre, hogy a natúrparkok 2017 óta, minden év őszén országosan koordinált módon, tájséták szervezésével kapcsolódnak az Európa Tanács kezdeményezésére október 20-án Európa-szerte ünnepelt Táj Nemzetközi Napjához. Ugyancsak évente, a natúrparki térségekben működő általános iskolák körében kerül megrendezésre az Országos Natúrparki Vetélkedő sorozat.

 

Natúrparkok létrehozásának feltételei

A natúrpark elnevezés a természetvédelemért felelős miniszter (jelenleg az Agrárminiszter) hozzájárulása esetén használható. A névhasználatra vonatkozó részletes szabályokat a natúrparkok létrehozásáról és működéséről szóló 6/2020. (III. 25.) AM rendelet (a továbbiakban: Natúrpark rendelet) tartalmazza.

A területre vonatkozó feltételek

  • összetartozó táji egységet alkot,
  • legalább három település teljes közigazgatási területére kiterjed (a rendelet tartalmaz erre vonatkozó kivételeket),
  • természeti területekben és természeti értékekben gazdag és legalább egy része országos vagy helyi jelentőségű védett természeti terület,
  • kiterjedése legalább 10 000 hektár.

 A szereplők együttműködésére, a tevékenységre vonatkozó szakmai feltételek

  • natúrparki feladatok koordinálására alkalmas munkaszervezetet kell létrehozni,
  • már a kezdeményezés időpontjában a fejlesztési koncepcióban foglaltakkal összhangban álló tevékenységnek kell folynia a leendő natúrparkban,
  • a natúrpark kialakításában részt venni kívánó szereplőknek együttműködési megállapodást kell kötniük a leendő munkaszervezettel,
  • megalapozó dokumentációt és fejlesztési koncepciót kell benyújtani az Agrárminisztérium részére, amelyben konkrét jövőbeni feladatvállalásoknak kell szerepelniük.

 

Natúrparkok működésére vonatkozó legfontosabb szabályok

  • a natúrparki munkaszervezetnek el kell látnia a natúrpark működtetésével és képviseletével kapcsolatos feladatokat;
  • a natúrparki munkaszervezetnek évente a natúrpark tevékenységét bemutató szakmai beszámolót kell készítenie a négy pillér szerinti tevékenységekről, amit meg kell ismertetnie az együttműködésben részt vevőkkel és meg kell küldenie az Agrárminisztériumnak (ezt a kötelezettséget csak egy bizonyos felkészülési idő eltelte után kötelező teljesíteni);
  • az Agrárminisztériumnak 5 évente, illetve más, a rendelet által meghatározott esetekben felülvizsgálatot kell lefolytatnia, amelynek során vizsgálni kell a natúrparknak a rendeletben foglaltak szerinti működését.

 

A natúrparkok munkáját, a Natúrpark rendelet értelmezését hivatott segíteni az Agrárminisztérium koordinációjában elkészült „A magyarországi natúrpark-hálózat koncepciója”, amelyet a természetvédelemért felelős miniszter 2021 decemberében fogadott el. A koncepció részletesen kifejti a Natúrpark rendelet egyes szabályozási elemeinek szakmai hátterét, másrészt rögzíti a hazai natúrpark-hálózat hosszú távú jövőképét és az ennek elérését segítő célkitűzéseket. Annak érdekében, hogy a koncepcióban foglaltak közvetlenül is hasznosulhassanak a natúrparki munkaszervezetek és a települési önkormányzatok közötti együttműködési megállapodások megkötésekor, valamint a szakmai beszámolók elkészítésekor, a koncepció mellékleteit külön dokumentumként, word formátumban is elhelyezzük a dokumentumtár „Természet- és tájvédelmi témájú szakmai koncepciók” mappájában. 

 

Natúrparki hálózat aktuális adatai

Jelenleg 18 natúrpark rendelkezik a természetvédelemért felelős miniszter által adott névhasználati hozzájárulással. A natúrparki hálózat a hazai települések 10,7%-ára, az ország területének pedig 10,4%-ára terjed ki.

(Az alább megtekinthető online térkép forrása a Természetvédelmi Információs Rendszer közönségszolgálati modulja. A térkép háttér-adatbázisa csak bizonyos időközönként frissül, így a tényleges helyzettől való eltérések előfordulhatnak benne. A natúrparkok mindenkori valós földrajzi  elhelyezkedése tekintetében a lentebbi felsorolással megegyező adattartalmú, képként letölthető offline térkép az irányadó.)

Miniszteri hozzájárulással működő natúrparkok (legutolsó módosítás: 2024. február)

Natúrpark neve, weboldala (link)

Névhasználati hozzájárulás megadásának időpontja Natúrparki rendelet 8.§ (1) szerinti legutóbbi teljes körű felülvizsgálat zárásának időpontja Natúrparki rendelet 8.§ (2) szerinti legutóbbi soron kívüli felülvizsgálat oka,  zárásának időpontja Munkaszervezet neve Terület (ha)

Települések

száma

Natúrpark logója

Vértesi Natúrpark 2005. október 27.     Pro Vértes Közalapítvány 35 838 17
Írottkő Natúrpark 2006. április 1. 2024. március 7. (új megállapodás megkötése nélkül)

Települések számának bővülése;

2023. május 30.

Írottkő Natúrparkért Egyesület 27 236 18
Pannontáj-Sokoró Natúrpark

2006. április 1.

 

Munkaszervezet váltás; 

2023. november 10.

Pannónia Kincse LEADER Egyesület 64 509 31

Cserhát Natúrpark 2009. október 22.  

Munkaszervezet váltás; 

folyamatban

  38 260 22
Szatmár-Beregi Natúrpark

2010. január 17.

 

Munkaszervezet váltás; 

2023. november 17.

Felső-Tisza Völgye Vidékfejlesztési Egyesület 115 068 68  

Hét Patak Gyöngye Natúrpark

2011. október 28.  

Települések számának bővülése;

folyamatban

Hét Patak Gyöngye Natúrpark Egyesület 10 177 8
Gerecse Natúrpark 2013. február 1.     Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség 79 651 29
Koppányvölgy Natúrpark 2014. szeptember 19.     Völgy Hangja Egyesület 16 421 10

Körösök Völgye Natúrpark

2015. április 15.     Körösök Völgye Natúrpark Egyesület 207 247 14
Szigetköz Natúrpark 2018. március 28.  

Települések számának bővülése;

2021. június 15.

Szigetköz Natúrpark Egyesület 57 737 29

Felső-Bácska – Homokhát Natúrpark 2018. július 20.     Felső-Bácskai és Homokháti Értékmegőrző Natúrpark Egyesület 68 286 12
Kapos-hegyháti Natúrpark 2018. szeptember 14.     Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület 34 439 13
Zselici Ezüsthárs Natúrpark 2019. március 29.  

Munkaszervezet váltás; 

2020. április 23.1

Zselici Ezüsthárs Natúrpark Egyesület 27 288 15
Tápió Natúrpark 2019. június 22.     Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány 73 014 18
Pilisi Sziklák Natúrpark 2019. szeptember 25.     Virágzó Kesztölc Egyesület 10 565 5
Őrjeg és szőlőhegyei Natúrpark 2020. március 31.     Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark Egyesület 31 292 5
Vasi-Hegyhát Natúrpark 2021. augusztus 16.     Hegypásztor Kör 32 698 20
Hortobágyi Tisza mente Natúrpark 2023. november 17.     Hortobágyi Tisza mente Natúrpark Egyesület 36 687 5

 

 

1 A natúrparki rendelet hatályba lépését megelőzően történt módosítás.

 

 

 

Natúrparkok területével érintett települések listája (legutolsó módosítás: 2024. február)

Natúrpark neve

Natúrpark területével érintett települések

Vértesi Natúrpark**

Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Gánt, Mór, Oroszlány, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Tatabánya*, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Zámoly

Írottkő Natúrpark

Bozsok, Cák, Csepreg, Gencsapáti, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Kiszsidány, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lukácsháza, Nemescsó, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Tömörd, Velem

Pannontáj-Sokoró Natúrpark

Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Écs, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Győrasszonyfa, Győrság, Győrújbarát, Győrszemere, Kajárpéc, Koroncó, Lázi, Nagydém, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Ravazd, Románd, Sikátor, Sokorópátka, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tényő, Töltéstava, Veszprémvarsány

Cserhát Natúrpark**

Alsótold, Becske, Bér, Bokor, Buják, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Cserhátszentiván, Ecseg, Felsőtold, Garáb, Herencsény, Hollókő, Kozárd, Kutasó, Magyarnándor, Nagylóc, Nógrádsipek, Rimóc, Szanda, Terény, Varsány

Szatmár-Beregi Natúrpark

Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Csaroda, Császló, Csegöld, Csengersima, Darnó, Fehérgyarmat, Fülesd, Gacsály, Garbolc, Gelénes, Gulács, Gyügye, Hermánszeg, Hetefejércse, Jánd, Jánkmajtis, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kölcse, Kömörő, Lónya, Magosliget, Mánd, Márokpapi, Mátyus, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagyhódos, Olcsvaapáti, Panyola, Penyige, Rozsály, Sonkád, Szamosbecs, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szatmárcseke, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakerecseny, Tiszakóród, Tiszaszalka, Tiszavid, Tisztaberek, Tivadar, Túristvándi, Túrricse, Uszka, Vámosatya, Vámosoroszi, Vásárosnamény, Zajta, Zsarolyán

Hét Patak Gyöngye Natúrpark

Alsómocsolád, Ág, Csikóstőttős, Gerényes, Kárász, Kisvaszar, Köblény, Szalatnak

Gerecse Natúrpark

Annavölgy, Baj, Bajna, Bajót, Csolnok, Dág, Dunaalmás, Epöl, Gyermely, Héreg, Kocs, Lábatlan, Naszály, Neszmély, Nyergesújfalu, Sárisáp, Süttő, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Tata, Tatabánya*, Tát, Tokod, Tokodaltáró, Úny, Vértesszőlős, Vértestolna

Koppányvölgy Natúrpark

Bonnya, Fiad, Kára, Kisbárapáti, Koppányszántó, Miklósi, Somogyacsa, Somogydöröcske, Szorosad, Törökkoppány

Körösök Völgye Natúrpark

Békés, Békéscsaba, Békésszentandrás, Csárdaszállás, Doboz, Gyomaendrőd, Gyula, Köröstarcsa, Kunszentmárton, Mezőberény, Mezőtúr, Öcsöd, Sarkad, Szarvas

Szigetköz Natúrpark

Abda, Ásványráró, Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunaszeg, Dunaszentpál, Dunasziget, Feketeerdő, Gönyű, Győrladamér, Győrújfalu, Győrzámoly, Halászi, Hédervár, Kimle, Kisbajcs, Kisbodak, Kunsziget, Lipót, Máriakálnok, Mecsér, Nagybajcs, Öttevény, Püski, Rajka, Vámosszabadi, Vének

Felső-Bácska – Homokhát Natúrpark

Ásotthalom, Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Katymár, Kelebia, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Öttömös, Tataháza, Tompa

Kapos-hegyháti Natúrpark

Csibrák, Dombóvár, Döbrököz, Dúzs, Kalaznó, Kisvejke, Kurd, Lengyel, Mágocs, Mekényes, Mucsi, Nagyhajmás, Závod

Zselici Ezüsthárs Natúrpark

Bárdudvarnok, Bőszénfa, Gálosfa, Hajmás, Kaposgyarmat, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kisasszond, Patca, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud, Zselicszentpál

Tápió Natúrpark

Bénye, Farmos, Gomba, Káva, Kóka, Nagykáta, Pánd, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tóalmás, Úri

Pilisi Sziklák Natúrpark

Kesztölc, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisszántó, Pilisszentkereszt

Őrjeg és szőlőhegyei Natúrpark

Császártöltés, Érsekhalma, Hajós, Homokmégy, Öregcsertő

Vasi-Hegyhát Natúrpark

Alsóújlak, Bérbaltavár, Csehi, Csehimindszent, Döbörhegy, Döröske, Gersekarát, Győrvár, Halastó, Hegyhátszentpéter, Kám, Katafa, Nádasd, Nagymizdó, Nagytilaj, Olaszfa, Oszkó, Petőmihályfa, Szarvaskend, Vasvár

Hortobágyi Tisza mente Natúrpark

Ároktő, Egyek, Tiszabábolna, Tiszacsege, Tiszadorogma

* Tatabánya két natúrparkhoz (Vértesi Natúrpark és Gerecse Natúrpark) is csatlakozott, előbbihez a település egy részterületével

** A megjelölt natúrparkokhoz a települési önkormányzatok a települések ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számok szerint lehatárolt részterületével csatlakoztak, amelyet az akkor hatályos szabályozás megengedett

 


A Magyar Natúrpark Szövetség honlapja

Sáv bezárása