A Bükk-vidék Geopark az UNESCO Globális Geopark cím elnyerésével 2024. március 27-én hivatalosan is tagjává vált a geoparkok 213 tagot számláló, 48 országot érintő nemzetközi hálózatának, elismerve a Bükk-vidék páratlan geodiverzitását.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2020-ban nyújtotta be az UNESCO Globális Geopark cím megszerzését célzó jelentkezését az UNESCO Globális Geopark Tanácsához, amelynek támogató javaslata alapján az UNESCO Végrehajtó Tanácsa idén március 13-27. között zajló 219. ülésszaka keretében tűzte napirendre a cím odaítélésével kapcsolatos döntést. A Végrehajtó Tanácsnak a cím elnyerésére irányuló döntését Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság állandó szakbizottságaként működő Geopark Magyar Nemzeti Bizottság elnöke jelentette be március 28-án, a Vajdahunyadvárban tartott rendezvényen.

A Bükk-vidék geopark létrehozását 2017-ben kezdeményezte négy bükk-vidéki település (Borsodnádasd, Felsőtárkány, Répáshuta és Szomolya). Elgondolásukat a földtudományi természeti értékek védelmét alapfeladataként ellátó Bükki Nemzeti Park Igazgatóság karolta fel és vállalta nem csupán a végül 109 település közigazgatási területét magában foglaló geopark szakmai megalapozását és az UNESCO Globális Geopark cím elnyerését célzó pályázat kidolgozását, hanem a munkaszervezeti feladatok ellátását is a geopark hosszú távú fenntartása érdekében.

A korábban létrejött Bakony-Balaton Geoparkkal és a szlovák-magyar országhatáron átnyúló Novohrad-Nógrád Geoparkkal együtt a három UNESCO globális geopark együttesen hazánk területének 7,9%-át fedi le, általuk immár az ország 324 települése vesz részt geoparki együttműködésben.

A geoparkok célja, hogy a helyi közösségekkel együttműködve megőrizzék és bemutassák a földtudományi természeti (pl. barlangok, látványos és egyben változatos élőhelyeket kínáló sziklaképződmények, források, ásványok és ősmaradványok) és kultúrtörténeti (pl. sziklafaragványok, kaptárkövek, történelmi bányajáratok, építmények) értékeket és ráirányítsák a figyelmet Földünk rendkívüli természeti és kulturális változatosságára. A geoparkokban elsődleges az élő és élettelen természeti értékek megőrzése, ezért is játszanak megkerülhetetlen szerepet hazai geoparkjaink működtetésében a nemzeti park igazgatóságok. Ugyanakkor a geoparkok nem jelentenek újabb, önálló védettségi kategóriát, létrehozásukkal nem jönnek létre automatikusan újabb védett természeti területek. A geoparkok fontos szerepet töltenek be a vidéki térségek fejlesztésében a földtudományi értékekre alapuló, a helyi szolgáltatókat helyzetbe hozó fenntartható geoturizmus által. Az UNESCO Globális Geoparki hálózathoz való csatlakozás a nemzetközi együttműködésekben és kutatási programokban való részvétel lehetőségét is biztosítja, amelynek köszönhetően a geoparkok hozzájárulhatnak a Földünkről szerzett ismeretek gyarapításához.

Jelenleg 48 ország 213 helyszíne alkotja az UNESCO Globális Geoparkok hálózatát, köztük 28 európai ország 105 geoparkja (az európaiak közül öt határon átnyúló, két országot érintő geoparkot is találunk).