Hazánkban a természet védelmét a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.), annak végrehajtási rendeletei és egyéb csatlakozó jogszabályok biztosítják.

A Tvt. az élővilág védelmét elsősorban anyagi jogi szabályozással (tilalmak megállapítása, konkrét magatartási szabályok előírása), illetve eljárásjogi rendelkezésekkel (hatósági engedélyeztetés) biztosítja.

Az egyes hatósági eljárásokban az alábbi kategóriák kapnak jelentőséget:

• Őshonos: mindazok a vadon élő szervezetek, amelyek az utolsó két évezred óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában – nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként – élnek, illetve éltek.
• Behurcolt/betelepített: mindazok az élő szervezetek, amelyek az ember nem tudatos (behurcolás) vagy tudatos (betelepítés) tevékenysége folytán váltak a hazai élővilág részévé.
• Visszatelepülő: azok az őshonos élő szervezetek, amelyek hazánk területéről eltűntek (kipusztultak), de természetes elterjedésük folytán ismét megjelennek hazánk természetes élővilágának részeként.

Fontos tudni, hogy a vadon élő szervezetekre vonatkozó rendelkezések kiterjednek a faj minden egyedére, annak valamennyi fejlődési szakaszára, alakjára, állapotára, részére.

Ezek bárminemű igénybevételével, terhelésével járó tevékenység csak akkor végezhető, ha az nem veszélyezteti sem a természeti értékek és rendszerek működőképességét, sem pedig a biológiai sokféleséget.

Ezek teljesülése érdekében tilos a vadon élő szervezetek

• gyűjtésére/pusztítására/befogására/életük kioltására olyan eszközt/módszert alkalmazni, mely válogatás nélküli vagy tömeges pusztulásukkal/sérülésükkel/kínzásukkal jár;
• genetikai állományát mesterségesen megváltoztatni, az így keletkezett egyedet terjeszteni, életközösségek között szándékosan áthurcolni.

Növény- és állatföldrajzi szempontból hazánkra nézve új növény- vagy állatfaj betelepítése csak akkor engedélyezhető, ha megtelepedésük nem veszélyezteti a természetes életközösségeket.

A vadon élő szervezet országba történő behozatala, kivitele, hazánkon való átszállítása, mesterséges szaporítása, tartása, termesztésbe/tenyésztésbe vonása, keresztezése, természetbe való kijuttatása, értékesítése engedélyköteles tevékenység, melyet a hatályuk alá eső fajok vonatkozásában a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet és a 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet (illetve a Washingtoni Egyezmény végrehajtására vonatkozó európai uniós jogszabályok) szabályoz.

A biológiai sokféleséget befolyásoló, genetikailag módosított szervezetek létrehozása, az azokkal folytatandó kísérletek, termesztésük, tenyésztésük, terjesztésük, az országból történő kivitelük és behozataluk – a Tvt. rendelkezéseivel összhangban – külön törvényben meghatározott feltételekkel és módon történhet (1998. évi XXVII. törvény a géntechnológiai tevékenységről).

Napjaink egyik legkomolyabb természetvédelmi problémája az idegenhonos inváziós fajok hazai megjelenése és természetben való terjedése, általuk az őshonos fajok kiszorítása, az élőhelyek állapotának leromlása, a biológiai sokféleség csökkenése. A Magyarországon veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok körét a természetvédelemért felelős miniszter – az agrárpolitikáért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, az erdőgazdálkodásért, a halgazdálkodásért és a vadgazdálkodásért felelős miniszter véleményének kikérését követően – állapítja meg.



Idegenhonos inváziós faj egyedének az országba történő behozatalára, átszállítására, kivitelére, tartására, szaporítására, termesztésbe, tenyésztésbe vonására, keresztezésére, értékesítésére vagy felhasználására irányuló engedélyezés, illetve ellenőrzés során az 1143/2014/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. A fentebb említett vagy más jogszabályban meghatározott, idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési, kötelezési és szankcionálási feladatokat az a hatóság látja el, amelynek eljárása idegenhonos inváziós fajt érint, e hatóság hiányában pedig a természetvédelmi hatóság.

Az általános természetvédelemmel összefüggésben tárgyalandók a természeti területen végzett gazdálkodási tevékenységek (vadgazdálkodás, vadászat, halgazdálkodás, halászat, horgászat) is. E tevékenységek során biztosítani kell a természet védelméhez fűződő érdekek érvényesülését, a fenntartható használatot, a faj természetes állományának sokféleségét, fennmaradását.
A nem halászható (horgászható) fajokról, a halászati (horgászati) tilalmakról és fajok szerinti tilalmi időkről a halgazdálkodásért felelős miniszter a természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben rendelkezik (133/2013. (XII. 29.) VM rendelet a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról).

A vadászható állatfajok (vad) körének meghatározására, vadászati idény és vadászati tilalom megállapítására a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény rendelkezései az irányadóak.


Az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó vadászható állatfajok egyedeinek kereskedelme, behozatala, kivitele, valamint a természetből begyűjthetőként, befoghatóként, hasznosíthatóként meghatározott fajok egyedeinek befogása, begyűjtése, hasznosítása a természetvédelemért felelős miniszter által meghatározottak szerint történhet.

A természetvédelmi hatóság jogosult az illetékes (vadászati vagy halászati) hatóságnál

• vadászati/halászati korlátozás vagy tilalom elrendelését kezdeményezni, amennyiben valamely területen a vadászható vadfaj, illetve a halászható (horgászható) halfaj állománya bármilyen tényező miatt veszélyeztetetté válik;
• az állomány szabályozását vagy felszámolását kezdeményezni a vadászható vad- és a halászható (horgászható) halfaj túlszaporodása esetén, illetve a nem őshonos, nem meghonosodott, a hazai állatvilágtól idegen állomány felszámolása érdekében;
• gazdálkodási tevékenység korlátozását, megtiltását kezdeményezni, amennyiben a tevékenység a természet védelméhez fűződő érdekeket súlyosan sérti vagy veszélyezteti;
• kezdeményezni, hogy a vadászati hatóság kötelezze a vadászatra jogosultat a tájidegen vadon élő állatfajok állományának vadászati módszerekkel történő csökkentésére vagy felszámolására.

A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges vadászható állatfajnak nem nyilvánított, nem őshonos vadon élő állatfaj betelepítéséhez, továbbá vadon élő állatfaj visszatelepítéséhez, és előbbiek kivételével a nem őshonos élő szervezetek betelepítéséhez vagy élő szervezet visszatelepítéséhez.

Tilos a nem őshonos halfajok természetes vagy természetközeli vizekbe telepítése, továbbá halgazdasági célú halastavakból az ilyen halfajok más élővizekbe való átjuttatása.