A barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet határozza meg a barlangok védelmének biztosítása érdekében azok felszíni védőövezetét.

A földkérget alkotó kőzetben kialakult, az ember számára is járható méretű természetes üregek, azaz a barlangok hazánkban 1961 (a természetvédelemről szóló 1961. évi 18. számú törvényerejű rendelet hatályba lépése) óta természetvédelmi oltalom alatt állnak.

A barlang törvény erejénél fogva fennálló természetvédelmi oltalma viszont nem terjed ki a reá hatást gyakorló felszíni területre. A felszíni területen gondatlanul végzett emberi tevékenységek azonban számos közvetlen és közvetett módon veszélyeztethetik a barlang állagát, állapotát (pl. statikai egyensúly megbontása, talajbemosódás fokozódása, természetes beszivárgási és átszellőzési viszonyok megváltozása, befolyó-beszivárgó vizek kémiai és bakteriális szennyezése, stb.). A barlangok bizonyos károsodásai – így különösen a beomlás – pedig veszélyeztethetik a felszínt, az emberi életet, tevékenységet és az ott lévő emberi javakat is. Mindezek kiküszöbölését, illetve mérséklését célozza a barlangok felszíni védőövezetének kijelölése.

A barlang védőövezetének kijelölése révén ugyanis az azon végzendő, kormányrendeletben meghatározott tevékenységekhez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges, amelyben előírásokat tehet a természeti érték megóvása, megvédése érdekében. Fontos hangsúlyozni, hogy a védőövezeti besorolás nem jár korlátozással jogszabálynál fogva (pl. nem jelent építési tilalmat), kizárólag szakhatósági közreműködést eredményez az egyes jogszabályban meghatározott eljárásokban.

Az élet- és vagyonbiztonság garantálása mellett a barlangok védőövezetének jogszabályi megállapítása a jogbiztonságot is szolgálja azáltal, hogy a barlang védőövezete, mint jogi jelleg a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban is feljegyezhetővé válik. Ennek eredményeként az érintett földrészletek minden tulajdonosa, használója értesül arról, hogy az ingatlanon barlang nyílik, vagy annak felszíne alatt – a külszínről nem érzékelhető módon – barlangjáratok rejtőznek. Ezen túlmenően az engedélyező hatóság is tudomást szerez a védőövezetről, és az eljárásába jogszabály alapján bevonhatja a természetvédelmi hatóságot, amely vagyonvédelmi, illetve barlangvédelmi célkitűzéseket egyaránt szolgál.