Ugrás a tartalomhoz

Berni Egyezmény

Az egyik első nagy, regionális egyezményt Európában fogadták el 1979-ben, Bernben, az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről (Convention on the Conservation of European Wildlife and Natural Habitats – Bern Convention). 1982 óta hatályos, miután az egyezményben előírtak szerint az első 5 állam ratifikálta – melyek közül négynek az Európa Tanács tagjának kellett lennie. Ebből látható, hogy létrejöttében fontos szerepet játszott az Európa Tanács, amely azóta is gazdája az egyezménynek és a nemzetközi titkárságnak is helyet ad Strasbourgban.


Célkitűzés, az egyezmény felépítése

Az 1979-es Berni Egyezmény alapvető célkitűzése a vadon élő állat- és növényfajok és élőhelyeik védelme, különös figyelemmel a veszélyeztetett fajokra (beleértve a vonuló fajokat is) és élőhelyekre, valamint ezek védelme érdekében az európai országok közötti együttműködés elősegítése. Az egyezmény I. fejezete az általános védelmi követelményeket, II. fejezete az élőhelyek védelmének, III. fejezete a fajok védelmének, IV. fejezete pedig a vándorló fajok védelmének speciális elveit, szabályait határozza meg.  

E nemzetközi megállapodás célkitűzéseinek gyakorlati megvalósítását az Európai Unióban a madár-, illetve az élőhelyvédelmi irányelv által előírt feladatok fedik le. Az egyezmény, illetve a két irányelv lényegében ugyanazon fajok védelmére terjed ki. Az egyezményhez Magyarország 1989-ben csatlakozott, és valamennyi, a természetvédelem, a vad- és halgazdálkodás területén elfogadott jogszabályunk, illetve azok végrehajtása segíti ezen egyezmény célkitűzéseinek megvalósítását.

Függelékek, konkrét kötelezettségek

A részes államoknak meg kell tenniük a “megfelelő és szükséges” intézkedéseket az állat- és növényvilág élőhelyeinek védelmére, különösen azon fajok esetében, amelyeket az egyezmény I. és II. függeléke felsorol.

Az I. függelék tartalmazza a fokozottan védett növényeket, a II. a fokozottan védett állatokat. Az I. és II. függeléken szereplő fajok egyezmény szerinti védelmi szintje azonos a hazai természetvédelmi jogszabályok szerinti védett és fokozottan védett kategóriákkal. A III. függeléken az előzőektől eltérően halászható és vadászható fajok is szerepelnek. Az egyezmény értelmében ugyanis védelemnek minősül az is, ha valamely faj “hasznosítása” törvényes korlátozásokkal történik. Az itt szereplő fajok esetében – de a természetvédelmi hatóságok engedélye alapján a II. függelék fajainál is – be kell tartani azokat a korlátozásokat, amelyeket a IV. függelék tartalmaz, azaz nem használhatók az ott felsorolt befogási, halászati, vadászati módszerek. Ez a IV. függelék egyértelműen tiltja a mérgek, mérgező vagy bénító csalétkek, robbanóanyagok, mesterséges fényforrások használatát befogáshoz, elejtéshez (Magyarország eltérést jelentett be kábító lövedék és kábító csalétek használatára, nálunk ezek alkalmazhatók szarvasfélék befogására), a hurkozást, megvakított vagy megcsonkított, élő csaliállatok használatát, a félautomata vagy automata fegyvereket (Magyarország kivételként jelentette be a félautomata – ötlövetű – fegyvert), a légi- vagy mozgó motoros járműről történő vadászatot, ill. éjszakai képátalakító- vagy nagyítókészülékek használatát. Ezentúl tiltott még az emlősöknél a nem szelektív csapdázás, a kifüstölés, gázosítás (kotorékok, földalatti járatok esetében volt ez Európa-szerte elterjedt módszer), míg a madaraknál bármiféle csapdázás és a lépvessző használata. A halak esetében is tilos a mesterséges fényforrás használata, valamint a váltakozó áramú elektromos halászgép.

Ezen kívül csak – az országok által előírt – időszakban történhet e fajok hasznosítása, és ideiglenes vagy helyi tilalmakat is be kell vezetni annak érdekében, hogy a megfelelő állományok fennmaradása biztosítható legyen. Természetesen ez az egyezmény is kitér az európai élővilág védelmét szolgáló kutatási, tájékoztatási és egyéb területeken való együttműködés elősegítésére. Ösztönzi az Európában a kipusztulás szélére került fajok visszatelepítését, előzetes tanulmányok és más országok tapasztalatainak figyelembevétele alapján. Ebben az egyezményben jelenik meg először a nem (ős)honos fajok betelepülésének, telepítésének szigorú ellenőrzésére vonatkozó rendelkezés.

Természetesen ez az egyezmény is kitér az európai élővilág védelmét szolgáló kutatási, tájékoztatási és egyéb területeken való együttműködés elősegítésére. Ösztönzi az Európában a kipusztulás szélére került fajok visszatelepítését, előzetes tanulmányok és más országok tapasztalatainak figyelembevétele alapján. Új – ebben az egyezményben jelenik meg először – a nem (ős)honos fajok betelepülésének, telepítésének szigorú ellenőrzésére vonatkozó rendelkezés. Rögzíti azt is az egyezmény, hogy a részes felek az alapelőírásoknál szigorúbb intézkedéseket is hozhatnak (ilyen hazánk vonatkozásában a hiúz fokozott védelme, ami az egyezménynek “csak” a III. függelékében szerepel).

A nemzetközi szervezet

Az Egyezmény Állandó Bizottsága évente ülésezik, megvitatva az európai élővilág védelméhez szükséges lépéseket, illetve szükség szerint módosítja a mellékleteket. A Részes Feleknek kétévenként részletes jelentést kell készíteniük az egyezmény mellékleteiben szereplő fajokkal és (vadászati, halászati stb.) módszerekkel, az élőhelyek védelmével kapcsolatban tett kivételekről. Az Állandó Bizottság 1993. évi 13. ülésén elhatározott általános jelentést négyévenként kell benyújtani: az egyezmény végrehajtására vonatkozó hazai jogszabályokról, az élőhelyvédelem megvalósulásáról, az egyezmény mellékleteiben felsoroltak közül az ország területén előforduló fajokról és azok helyzetéről, a jelentősebb védelmi programokról, a fontosabb kiadványokról (pl. vörös könyv) stb.

A jogi eszköz hazai elfogadása és végrehajtása

Az egyezményhez Magyarország 1989-ben csatlakozott, melynek közzétételére 1990-ben került sor (KTM, 1990). Minden Részes Fél fenntartásokkal élhetett az aláíráskor vagy a ratifikáláskor az I-IV. függelékekkel kapcsolatban: Magyarország ilyen fenntartást egyrészt azokkal a fajokkal kapcsolatban jelentett be, amelyek a hazai körülmények között nem szorultak a mellékletek szerinti védelemre (pl. a hörcsög), másrészt olyan eljárásra vonatkozóan, amelyek tiltása hazánkban nem volt indokolt. A Magyarország által bejelentett kivételekről – amelyeket a csatlakozási okirattal együtt letétbe helyezett “fenntartási” jegyzék is tartalmazott – KTM tájékoztató jelent meg (Magyar Közlöny, 1991, 14., 454-455). Ez a lista elsősorban az egyezmény mellékleteiben felsorolt, de Magyarországon akkoriban még nem védett fajok megnevezéseit tartalmazza. Mivel az elmúlt időszakban ezek a fajok, a hörcsög kivételével, megfelelő jogi oltalomba részesültek, a fenntartási jegyzék felülvizsgálata időszerű.

Az egyezmény tagállamai konkrét esetekre vonatkozó ajánlásokat is elfogadnak. Ezek közül eddig egy vonatkozott kifejezetten Magyarországra, a rákosi vipera védelmének szigorítását kérték a magyar természetvédelemtől. Ezért kutatási és védelmi program készült, amelyekhez három sikeres LIFE-Nature program is társult.

2011-ben, hazánk EU-elnöksége során, Budapesten szervezték azt a nemzetközi konferenciát, amely Budapest Deklaráció címmel nyilatkozatot és akciótervet fogadott el a szabadvezetékek mentén történő madárpusztulások felszámolása céljából. A Berni Egyezmény égisze alatt folyik a tevékenységek nemzetközi szintű összehangolása, a hazai végrehajtást az Akadálymentes Égbolt megállapodás keretében folyó együttműködés segíti. Hasonló munka folyik az illegális madárpusztítások visszaszorítása érdekében, valamint külön szakmai csoport működik az idegenhonos inváziós fajokkal szembeni küzdelem összehangolása érdekében.

Hazai koordináció

Az Egyezmény hazai feladatainak végrehajtását az Agrárminisztérium Természetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága és a nemzeti park igazgatóságok látják el. A koordinációért és a nemzetközi kapcsolattartásért az Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály, Nemzetközi Természetvédelmi Egyezmények Osztálya a felelős.


Elérhetőség

Agrárminisztérium, Biodiverzitás és Génmegőrzési Főosztály
1052 Budapest Apáczai Csere János utca 9.
Levelezési cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.

Sáv bezárása