Ugrás a tartalomhoz
Nemzetközi egyezmények
Élőhelyvédelem
Nemzetközi egyezmény
Rendezvény

Február másodika a vizes élőhelyek világnapja

2024.02.07.

Idén Tatán került megrendezésre a vizes élőhelyek világnapja ünnepi rendezvénye

 

A természetvédelem jeles napjainak sorában február 2-a a vizes élőhelyek világnapja. Az iráni Ramszar városában 1971-ben ugyanis ezen a napon írták alá a vizes élőhelyek védelméről szóló nemzetközi egyezményt. Ez a természetvédelmi államközi megállapodások legrégebbike, mára már 172 ország csatlakozott hozzá.

Az egyezménnyel eredetileg a rohamosan csökkenő vízimadár-állományoknak kívántak a csatlakozó országok védelmet biztosítani. A tapasztalatok azonban hamar rávilágítottak arra, hogy önmagában az élőhelyek védelme nem elegendő, magát az egységes ökológiai rendszert kell megőrizni, amely ezáltal képes az ott előforduló fajok megtartására is. Ennek keretében az egyezmény végrehajtásának egyik legfontosabb eleme a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelme. A világon eddig 2471 ilyen, ún. ramszari területet jelöltek ki, melyek teljes kiterjedése 2 561 924 km2, vagyis, összehasonlításként, az Európai Unió szárazföldi területe 60%-ának megfelelő összkiterjedésű vizes élőhely kapta meg ezt a védelmet a világon.

Magyarország 1979-es csatlakozását követően napjainkig 29 vizes élőhelyet jelölt a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékére, mintegy 243 410 ha kiterjedéssel, vagyis az ország területének 2,6%-a ramszari terület.

2024-ben a világnap központi témája a vizes élőhelyek és az emberi jóllét összefüggéseire helyezi a hangsúlyt. Tehát arra, hogy közvetlenül nekünk, embereknek, miért is olyan fontosak a vizes élőhelyek. Nyilvánvaló, hogy a vízellátás és az ezzel szorosan összefüggő élelmiszer-termelés létfontosságú mindenkinek.  Sokak megélhetése, munkája is közvetlenül a vizes élőhelyektől függ, ezen felül a vizes élőhelyek a lokális éghajlatra is hatással vannak, illetve csökkentik az időjárási szélsőségeket, ezáltal segítik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. A vizes élőhelyeknek fontos szerepe van az emberi kultúrában is, biológiai sokféleségük pedig általában véve magasabb mind a terresztris (szárazföldi), mind az akvatikus (mélyebb vízi) élőhelyekénél, hiszen átmenetet képeznek e kettő között.

Ugyanakkor a vizes élőhelyek az elmúlt két évszázad tájátalakító emberi tevékenységei (folyószabályozások, mocsarak lecsapolása, vízrendezés) és az újabb kori veszélyek, pl. az inváziós fajok terjedése és az éghajlatváltozás által leginkább fenyegetett élőhelyek közé tartoznak. Világszerte az 1700-as évek óta a vizes élőhelyek több mint 80 százaléka megsemmisült, és sajnos a trend egyre gyorsuló. E súlyos helyzetet felismerve az ENSZ 2021–2030-ra meghirdette az ökoszisztémák rekonstrukciójának évtizedét, az Európai Unió pedig megalkotta 2030-ig szóló biodiverzitás-védelmi stratégiáját, ennek keretében pedig a természet-helyreállítási rendeletet.

Az elmúlt 12 évben Magyarországon az állami természetvédelem korábban nem tapasztalt volumenben – több mint 90 milliárd forint összértékben – valósított meg természetvédelmi beruházásokat.

A rendezvényen felszólalók közt volt dr. Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár, Balczó Bertalan, természetvédelemért felelős helyettes államtitkár, Bencsik János országgyűlési képviselő, Michl József, Tata város polgármestere, valamint Dr. Dévai György, a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottság elnöke is.

A rendezvényen tartott előadások anyagai letölthetőek az alábbi linkekről:

Prof. Dr. Bládi András (kutatóprofesszor, az MTA levelező tagja, Ökológiai Kutatóközpont, Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője): Jóllétünk alapja – az élővilág sokfélesége és működése

Dr. Aradi Csaba (a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság ny. igazgatója, Debrecen Megyei Jogú Város díszpolgára): Mit jelent Debrecennek a Civaqua?

Selmeczi-Kovács Ádam (igazgató, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság): Vizes élőhelyek védelme a Duna – Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén

Gacsályi József (ügyvezető, VIZITERV Environ Kft.): A Tisza–Túr-tározó, mint a térség környezeti állapotjavításának új eszköze 

Sipos Katalin (igazgató, WWF Magyarország Alapítvány): Miért szeressük a vizes élőhelyeket – trendek és lehetőségek a társadalmi megértés erősítésében

Michl József (Tata Város polgármestere, az Által-ér Szövetség elnöke): Tata – egy Ramsari Város gyakorlata a vizes élőhelyek védelme terén

Sáv bezárása