A három nap során a résztvevők tájékoztatást kaptak a szakmát érintő jogszabály-módosításokról, a derogációs jelentések és az élőhelyvédelmi irányelv 17. cikke szerinti jelentés tapasztalatairól, a LIFE+ program aktualitásairól, az EU „Az idegenhonos özönfajok betelepedésének és elterjedésének a megelőzéséről és féken tartásáról” szóló rendelet-javaslatáról és a Natura 2000 területek fenntartási terveinek elkészítéséről. A napirend során mind a hatóságok, mind a nemzeti park igazgatóságok szakemberei beszámolhattak az őket érintő ügyekről, kutatásokról, problémákról, amelyet szeminárium jellegű megvitatás követett. A természetvédelmi kezelési és fajmegőrzési feladatokat megalapozó legújabb kutatási eredményekről meghívott előadók számoltak be. A denevérek különböző erdőállományokban mutatott aktivitásáról és területhasználatáról, táplálkozó- és búvóhely preferenciájáról dr. Estók Péter, a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület tagja tartott látványos előadást. A botanika szekcióban dr. Sramkó Gábor, a Debreceni Egyetem kutatója védett és fokozottan védett növényfajok rendszertani helyzetét tisztázó molekuláris genetikai vizsgálatok előzetes eredményeiről számolt be. Az értekezlet harmadik napján dr. Németh Attila, a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményének munkatársa a földikutya fajok genetikai vizsgálatáról, az egyes fajok rokonsági viszonyairól tartott előadást, melyet a bagaméri földikutya-élőhely megtekintése követett.