Magyarország Kormánya a természetvédelem terén is a cselekvésben hisz, a minket körülvevő környezet védelme olyan ügy, amely nem ismerhet határokat, ebben számítunk szövetségeseinkre is – jelentette ki Szentkirályi Alexandra a Miniszterelnökség kormányszóvivője Mohácson, az Ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátumot bemutató szakmai konferencián.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A kormányszóvivő hozzátette: a Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia együttműködésével létrejött bioszféra-rezervátum egy olyan összefogás, ami jó példát mutat az egész világnak a jószomszédi együttélésből és a fenntarthatóságra való átállásból egyaránt. Szentkirályi Alexandra elmondta: az ötoldalú bioszféra-rezervátum megalakulása egy hatalmas lépés, és további lehetőségeket jelent hazánk, valamint az együttműködésben részt vevő többi ország számára. A kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy a természetvédelem ügyét általában globális kérdésként kezelik, azonban helyi szinten, az adott ország és környezet sajátosságait figyelembe véve lehet hatékonyan reagálni ezekre a kérdésekre.

Az ökoszisztémák szerepének fontosságát kiemelve Szentkirályi Alexandra beszélt arról is, hogy a bonyolult ökológiai rendszerek működése nélkülözhetetlen az emberiség fennmaradásához. Úgy fogalmazott: a bioszféra-rezervátumok mind a klímaszabályozás, mind az agrárium, az árvízvédelem, az élővilág sokféleségének megőrzése, de kulturális, ismeretterjesztési és sportolási szempontból is fontosak. A kormányszóvivő hozzátette: az Ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum területe majdnem eléri a 950 ezer hektárt, ami összességében akkora, mint Magyarország területének közel 10 százaléka. Hazánk mintegy 330 ezer hektárnyi területtel vesz benne részt, a folyamatot ötvennél is több önkormányzat támogatta, főként Zala megyében. (forrás: AM Sajtóiroda)

Fotó: Pelsőczy Csaba

Az eseményen Dr. Rácz András az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára elmondta, hogy az Ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum létrehozása lassú, de annál következetesebb folyamat volt nekünk, magyaroknak. Hozzátette, hogy ezen együttműködés egyik fő mozgatórugója Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető volt, aki mind az UNESCO Man and the Biosphere (röviden: MAB) Magyar Nemzeti Bizottság elnökeként, mind pedig az UNESCO MAB Nemzetközi Koordinációs Tanácsa (ICC) tagjaként számos erőfeszítést tett a terület kialakításának koordinációja, valamint az érintett felek közti kommunikáció megteremtése érdekében. De a lényeges terepi munkát már a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai végezték, különösen kiemelendő Závoczky Szabolcs igazgató több éves elhivatott munkája.

Az államtitkár kiemelte, hogy több szempontból is világrekordnak számít az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum létrejötte, hiszen a világ jelenlegi 727 (szerk.: frissített adat) bioszféra-rezervátuma közül mindössze 22 (szerk.: frissített adat) határon átnyúló található, de ez az egyetlen, amely ötoldalú együttműködés keretében alakult. Dr. Rácz András emlékeztetett arra, hogy az öt ország környezetvédelmi miniszterei 2011-ben – a magyar EU-s elnökség alatt – döntöttek a közös bioszféra-rezervátum létrehozásáról. Ezt követően 2020-ban neveztek az Ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum címre. Ezt a címet hivatalosan 2021. szeptember 15-én hagyta jóvá az UNESCO MAB ICC ülése.

Dr. Rácz András kihangsúlyozta, hogy a most létrejött bioszféra-rezervátum Európa egyik legnagyobb természeti területének számít, amely felöleli az öt ország számos védett, Natura 2000, valamint nem védett természeti területeit. Magyarországon a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területeinek egy része tartozik hozzá. Hozzátette: a bioszféra-rezervátum területét határoló folyók hossza eléri a 700 kilométert, emiatt „Európa Amazonasának” is szokták nevezni. Az öt országon átnyúló árterületek számos különleges halfajnak és több mint 300 madárfajnak adnak otthont. Az államtitkár úgy fogalmazott: a bioszféra-rezervátum a természeti értékek megőrzése, védelme mellett hozzájárul a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtéséhez és a vidéki lakosság életfeltételeinek javításához is.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A konferencián előadást tartott Závoczky Szabolcs igazgató a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság részéről „A tervezett vízerőművektől a Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátumig” címmel, valamint röviden ismertette a Mohácsi Nemzeti Emlékhely fejlesztéseit és a közelgő 500. évfordulójával kapcsolatos tennivalókat. Puskás Zoltán igazgató pedig bemutatta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a bioszféra-rezervátum területének növelése érdekében tett kezdeményezéseket.

Dr. Rácz András államtitkár végezetül megköszönte az agrárminiszter támogatását, valamint a munkáját  az osztrák, a horvát, a szerb és szlovén szakmai- és nemzetközi ügyekkel foglalkozó munkatársainak, a Természetmegőrzési Főosztály munkatársainak, a DDNPI és a BfNPI munkatársainak, a WWF Austria és a WWF Magyarország munkatársainak, a résztvevő megyei közgyűlések munkatársainak és önkormányzatok polgármestereinek, Magyarország akkori UNESCO Nagykövetségének, azon belül különösen nevezetesen Bogyai Katalin nagykövet asszonynak, az OECD és UNESCO melletti Állandó Képviseletnek, a Külügyi és Külgazdasági Minisztériumnak, az Agrárminisztérium nemzetközi ügyekkel foglalkozó munkatársainak, az UNESCO MNB Természettudományi Szakbizottságának és a nemzeti MAB Bizottságnak, valamint mindenkinek, aki aktívan részt vállalt e fontos feladat teljesítésében és segítette az öt ország közös természetvédelmi céljának elérését.

Az államtitkár hozzátette, hogy a munka azonban még nem fejeződött be, sőt tulajdonképpen az UNESCO elismerésével, most kezdődik.

Fotó: Pelsőczy Csaba