A Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, Zala megyében, Letenye, Molnári, Murakeresztúr, Murarátka, Muraszemenye, Tótszerdahely települések közigazgatási területén lévő Mura menti Tájvédelmi Körzet létesítése a 10/2007. (III. 30.) KvVM rendelet kihirdetésével történt meg. A tájvédelmi körzet területe 1904,1 hektár, amelyből 106,9 hektár fokozottan védett.
A terület védetté nyilvánításának célja a Mura folyóhoz és árteréhez kapcsolódó élővízi, mocsári és ártéri élőhely természeti értékeinek, egyedi életközösségeinek védelme és fenntartása, a jellegzetes tájképi adottságok megőrzése.


A Belsőbárándi-tátorjános természetvédelmi terület a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, Fejér megyében, Aba község közigazgatási területén helyezkedik el. Védetté nyilvánításáról a 14/2007. (III. 30.) KvVM rendelet rendelkezik. A természetvédelmi terület kiterjedése 49,7 hektár.
A Belsőbárándi-tátorjános TT védetté nyilvánításának célja a Dinnyés-Kajtori csatorna bal oldalával párhuzamosan futó völgyoldalt borító természetes löszvegetáció mozaikok, az ezekben megtalálható védett és fokozottan védett növényfajok, a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek életfeltételeinek, a tájképi értékek, a területen található két bronzkori földvár és az Árpád-kori falu régészeti emlékeinek megőrzése, valamint a terület bemutatása.

                                                     A Belsőbárándi-tátorjános természetvédelmi terület


A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, Tolna megyében, Bölcske község közigazgatási területén található, 111 hektár területű Bölcskei-nőszirmos természetvédelmi terület védetté nyilvánítása a 15/2007. (III. 30.) KvVM rendelet kihirdetésével történt meg.
A védetté nyilvánítás célja a területen található löszpusztagyep és vizes élőhelyek megóvása, valamint védett és fokozottan védett növényfajok, a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek életfeltételeinek, illetve a tájképi értékek megőrzése, továbbá a terület természetvédelmi célú bemutatása.


A Bükkhát természetvédelmi terület a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, Baranya megyében, Baranyahídvég, Páprád, Sámod és Vajszló települések közigazgatási területén helyezkedik el. Védetté nyilvánításáról a 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet rendelkezik. A természetvédelmi terület kiterjedése 452,2 hektár, amelyből 66,6 hektár fokozottan védett. A hivatkozott miniszteri rendelet a Bükkhát TT teljes területét Bükkhát erdőrezervátum néven erdőrezervátummá nyilvánította. A fokozottan védetté nyilvánított területből 58,4 hektár alkotja az erdőrezervátum magterületét.
A Bükkhát TT létesítésének célja a területen található védett növény- és állatfajok, illetve élőhelyük megóvása, valamint az erdőben zajló természetes folyamatok kutatásának, megfigyelésének, továbbá a természetközeli módon végzett erdőgazdálkodást megalapozó gyakorlati ismeretek megszerzésének elősegítése.

                        A kardos madársisak (Cephalanthera longifolia) a Bükkhát TT egyik védett természeti értéke


A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, Pest megyében, Érd város közigazgatási területén található, 9,3 hektár kiterjedésű Érdi Kakukk-hegy természetvédelmi terület védetté nyilvánítása a 9/2007. (III. 30.) KvVM rendelet kihirdetésével történt meg.
A terület védetté nyilvánításának célja a Mezőföld mára elpusztult, illetve átalakult löszvegetációja Budapest közelében jelenleg ismert legnagyobb összefüggő maradványának, benne többek között a fokozottan védett bíbor sallangvirágnak és a ritkaságszámba menő védett zöldikének a megőrzése.


A Kelemér-Serényfalva természetvédelmi terület az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Serényfalva község közigazgatási területén helyezkedik el. Védetté nyilvánításáról a 12/2007. (III. 30.) KvVM rendelet rendelkezik. A természetvédelmi terület kiterjedése 331,7 hektár, amelyből 81,4 hektár fokozottan védett. A hivatkozott miniszteri rendelet a Kelemér-Serényfalva TT teljes területét Kelemér-Serényfalva erdőrezervátum néven erdőrezervátummá nyilvánította. A fokozottan védetté nyilvánított terület alkotja az erdőrezervátum magterületét.
A védetté nyilvánítás célja az erdőben zajló természetes folyamatok kutatásának, megfigyelésének, továbbá a természetközeli módon végzett erdőgazdálkodást megalapozó gyakorlati ismeretek megszerzésének elősegítése, valamint a területen található védett növény- és állatfajok, elsősorban a helyben költő védett madárfajok és élőhelyük megóvása.