A vizes élőhelyek világnapja alkalmából az Agrárminisztérium, az idén 50 éves Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a vizes élőhelyek védelméről szóló Ramsari Egyezmény keretében működő Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottság közös szervezésében előadóülést tartottunk Kecskeméten, a Természet Házában.

Az Egyezmény határozata alapján 1997 óta ünnepeljük a vizes élőhelyek világnapját, minden évben egy nemzetközi szinten meghirdetett jelmondat témájára fókuszálva. 2025-ben a világnap jelmondata „Védjük vizes élőhelyeinket, védjük jövőnket!” arra világít rá, hogy a vizes élőhelyeknek milyen fontos szerepe van az emberi társadalom számára.

A nyitó előadást Szöllősi-Nagy András professzor tartotta, melynek során rávilágított a víz és a vizes élőhelyek központi szerepére az ENSZ 17 fenntartható fejlődési céljának elérésében. Az állami természetvédelem részéről Dr. Magyar Gábor főosztályvezető ismertette a vizes élőhelyek védelmét szolgáló, európai uniós társfinanszírozású projekteket.

A vízügyi ágazat részéről Tahy Ágnes tekintette át az idén negyedszázados Víz Keretirányelv és az alig fél éves EU természet-helyreállítási rendelet kapcsolatrendszerét. A hazánkban kiemelt jelentőségű szikes vizes élőhelyekről Boros Emil PhD tartott előadást, a házigazda részéről pedig Sipos Ferenc általános igazgató-helyettes ismertette a Duna-Tisza köze vizes élőhelyeinek védelmével kapcsolatos törekvéseket. Szabados Anna, mint a Ramsari Egyezmény végrehajtását segítő ifjúsági kapcsolattartó a szikes vizekhez kötődő gólyatöcsök állományainak ökológiai állapotfelmérési célú elemzéséről beszélt, majd Dr. Nyeste Krisztián adott tájékoztatás a 2025-ös Év Haláról és annak kiválasztásáról. A rendezvény zárszavában dr. Rácz András államtitkár bejelentette, hogy az Egyezmény keretében 2018 óta „Ramsari város” címet szerzett tata városa tartja az idei évben a Ramsari városok világtalálkozóját, összekötve a 25. Vadlúd Sokadalommal. A konferenciára 73 város képviselőit várjuk majd, a Sokadalom napján pedig terveink szerint többen a nagyközönségnek is bemutatkozhatnak közülük.
A délutáni terepi program a vizes élőhelyeket fenyegető veszélyeztető tényezők bemutatására fókuszált, ennek során az elmúlt évtizedekben kiszáradt Kondor-tavat látogatták meg a résztvevők, ahol tájékoztatást kaptak a tó megszűnésének folyamatáról, a kiváltó okokról és a lehetséges megoldásokról.

A rendezvényen elhangzott előadások anyagai letölthetőek az alábbi linkekről:

• Dr. Boros Emil (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Vízi Ökológiai Intézet): A szikes vizes élőhelyek helyreállításának jelentősége és kihívásai
• Dr. Magyar Gábor (AM Természetmegőrzési Főosztály): Természetvédelmi fejlesztések vizeink védelme érdekében
• Dr. Nyeste Krisztián (Magyar Haltani Társaság): Fordulatokban gazdag küzdelemaz Év Hala 2025 választáson: A kurta bainggyőzelme a dévérkeszeg felett
• Sipos Ferenc (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság): Vizes élőhelyek védelme – régi és új módszerek a Duna-Tisza közén
• Szabados Anna (Debreceni Egyetem): A gólyatöcs fészkelő állományainak elemzése ökológiai állapotfelmérési céllal
• Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víz- és Környezetpolitikai Tanszék): A víz szerepe a fenntartható fejlődési célok megvalósításában
• Tahy Ágnes (Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály, Országos Vízügyi Főigazgatóság): A Víz Keretirányelv és az EU Természet-helyreállítási rendelete közötti kapcsolat vizsgálatának lehetőségei