A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programtól a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervig

Mezőgazdaság: harmóniában a természettel

A mezőgazdaság mindig is több volt, mint egyszerű árutermelő ágazat. Az élelmiszerek és nyersanyagok előállításán túl egyéb feladatokat is ellátott, tájat, élővilágot, talajt, vizet, környezetet is “termelt”, és munkát, megélhetést adott a vidék embere és közösségei számára. Ez ma sincs másképpen. Néhány évtizedes agráriparosítási, termésmaximalizálási kitérő után ismét rá kellett jönnünk: a mezőgazdaságnak a termelési feladatok mellett környezeti és társadalmi feladatokat is magára kell vállalnia. Ez utóbbiak olyan – az egész társadalom és a helyi közösségek számára egyaránt fontos – ökoszociális szolgáltatások, amelyek helyben keletkeznek, nem importálhatók, és amelyekért a mezőgazdaságot, a gazdálkodót fizetség illeti meg. Fizetség illeti meg tehát, ha olyan gazdálkodási rendszert alkalmaz, amely minőségi termelési feladatai mellett segít fenntartani természeti, környezeti értékeinket, az ember és környezete kapcsolatait, és biztosítja a tevékeny élet és a biztos megélhetés fel-tételeit a mezőgazdaságban dolgozók, az abból élők számára. Ezek a felismerések vezettek el – sűrűn lakott vidéki térségekkel és még mindig nagy természeti értékeket hordozó természeti és kultúrtájakkal jellemezhető – kontinensünkön a többfunkciós európai agrármodell megfogalmazásához, az e modellt megtestesítő környezet- és tájgazdálkodás elterjesztését szolgáló közös agrár- és vidékpolitika reformjához, támogatási rendszerének kiépítéséhez és közösségi költségvetési forrásainak európai megteremtéséhez.

A hazai előzmények Az elmondottak szellemében és EU-harmonizációs feladataink megoldása sorában született meg és indult el 2002-ben nálunk az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszerét is magába foglaló Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP). Erre építve készült el a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) és a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidék-fejlesztési Operatív Programja (AVOP) is. Ezzel az agrár-környezetgazdálkodás és vidékfejlesztés az integrált agrár- és vidékfejlesztési politika ökoszociális pillérévé és az EU források megszerzésének fontos tényezőjévé is vált, a mezőgazdasági stratégiaváltás Magyarországon is elindult. E vidékfejlesztési támogatási rendszer magyarországi bevezetését készítették elő olyan előcsatlakozási programok, mint a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) és a SAPARD program. Míg az NAKP az agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási rendszerek kidolgozásának és kísérleti indításának, addig a SAPARD a strukturális, beruházási, szerkezeti jellegű intézkedések bevezetésének kereteit teremtette meg.

A vidékfejlesztés magyar kerettervei és programjai Magyarország előcsatlakozási vidék-fejlesztési programjai – az NAKP és a SAPARD – 2004 május 1-jével, az EU-csatlakozással véget értek. A tagországokra vonatkozó vidékfejlesztési kerettervek egységes rendszerbe foglalják és továbbviszik, kibővítik az elő-csatlakozási vidékfejlesztési terveket. Ezek a Nemzeti Fejlesztési Terv részei vagy ahhoz illeszkedő tervek: az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT). A vidékfejlesztési programok mentén 1 Ft nemzeti forrással 3 Ft (AVOP) illetve 4 Ft (NVT) európai forrást tudunk megmozdítani és megszerezni a magyar agrárium és vidék számára. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) intézkedéseinek célja az NVT-ben megfogalmazott, támogatott gazdálkodási rendszerekhez kapcsolódó mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás strukturális, beruházási jellegű feltételeinek megteremtése valamint a vidék felzárkóztatásának elősegítése. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) intézkedései elsősorban a gazdálkodás folyó támogatását biztosítják, és részben a környezeti kihívásokra adnak választ (agrár-környezetgazdálkodási rendszerek, kedvezőtlen adottságú térségek támogatása, EU-követelményeknek való megfelelés elősegítése, mezőgazdasági területek erdősítése), illetve segítenek az átalakulás okozta gazdasági és társadalmi nehézségek enyhítésében (termelői csoportok létrehozásának támogatása, félig önellátó gazdaságok támogatása, korai nyugdíjazás).

Támogatott intézkedései az alábbiak:

• agrár-környezetgazdálkodás:

a) szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport
b) gyepgazdálkodási célprogram csoport
c) ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport
d) vizes élőhelyekhez kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport
e) kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport
f) extenzív állattartáshoz kapcsolódó agrárkörnyezet-gazdálkodási célprogram csoport

• kedvezőtlen adottságú és környezetvédelmi korlátozások alá eső területek támogatása;

• az EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése;

• mezőgazdasági területek erdősítése;

• korai nyugdíjazás;

• szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása;

• termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása;

• technikai segítségnyújtás.

Az NVT forrásainak közel 80 %-a az első négy intézkedési terület finanszírozását szolgálja. Ezek közül is kiemelkedik az 1. intézkedési terület, az agrár-környezetgazdálkodási rendszerek földalapú támogatásának forráskerete, amely az NAKP kibővített folytatását biztosítja.

Ennek keretében a 2002-ben ill. 2003-ban a programban már részt vett vagy jelenleg is érvényes szerződéssel rendelkező jelentkezőket előnyben részesíti, ők a 100 pontos bírálati rendszerben 20 többletpontot kapnak.

Célprogramok formájában megfogalmazott támogatható gazdálkodási rendszereihez a gazdák területükkel, gazdaságukkal önkéntes módon csatlakozhatnak, ha

• legalább 0,5-1 ha saját tulajdonú mezőgazdasági területük, vagy erre vonatkozó – legalább 5 éves – tartós földbérleti szerződésük van;

• elfogadják az adott gazdálkodási rendszer technológiai és egyéb előírásait, követelményeit;

• azokat saját gazdálkodásukba beépítik, és annak betartását a támogatási határozatban előírt időtartamra vállalják, a teljesítés ellenőrzését pedig elfogadják;

• betartják a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásait, és vezetik a kötelező nyilvántartásokat (gazdálkodási naplót);

• a vállalt gazdálkodási rendszerhez kapcsolódó képzési programban a szerződés időtartama alatt évente 1 alkalommal részt vesznek.

Az EU és a Magyar Állam ennek fejében a szerződés időtartamára vállalja, hogy ezért a gazdát minden hektár bevitt mezőgazdasági terület után a választott rendszertől függő normatív, hektáronkénti és az infláció mértékével valorizált (értékálló) évenkénti kifizetésben részesíti. A programban való részvétel

– gazdaönrészt nem igényel;

– a kifizetés 80 %-át az EU, 20 %-át a nemzeti költségvetés biztosítja;

– nem kell az egész gazdaságot egyszerre bevinni, sőt a különböző gazdaságrészek – az ökológiai gazdálkodás kivételével – különböző gazdálkodási rendszerekhez is csatlakoztathatók;

– nem komplikált pályázat benyújtásával, hanem gyakorlatilag speciális regisztrációs folyamattal indul, amelyben a gazda megadja

– saját maga és gazdasága alapadatait;

– azon területei adatait, amelyeket be kíván vinni az adott gazdálkodási rendszerbe; 
  e területek tulajdoni vagy bérleti viszonyait igazoló dokumentumokat;

– kinyilvánítja, hogy az adott rendszer szabályait, előírásait magára nézve kötelező érvénnyel elfogadja, és

– vállalja, hogy amennyiben bekerül az adott gazdálkodási rendszerbe, úgy a képzési programban évente 1 alkalommal részt vesz;

– a képzési programban való részvétel költségeit a program fedezi, tehát a gazdának külön költséget az nem jelent.

Az NVT támogatott agrár-környezetgazdálkodási rendszereinek meghirdetése és a kérelmezés a tervek szerint mindig tavasszal, a támogatási határozatok kiadása mindig ősszel, és a kifizetések a vegetáció indulása előtt történnek. A támogatási év szeptember 1-jétől augusztus 31-éig terjed.

Az agrár-környezetgazdálkodási rendszerekhez kötődő kifizetések az 1. pilléres közvetlen (SAPS) támogatással valamint a kedvezőtlen adottságú térség (LFA) támogatással is kombinálhatók, azaz összeadódnak.

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv térségi agrár-környezetgazdálkodási egyes célprogramjai olyan konkrétan lehatárolt, ún. Érzékeny Természeti Területeken támogatják a gazdákat a természetkímélő gazdálkodási módok kialakításában és fenntartásában, ahol a mezőgazdasági hasznosítás folytatása különösen fontos feltétele az élővilág, a tájkép valamint az épített és történeti értékek hosszú távú megőrzésének. Ennek érdekében olyan gazdálkodási előírásokat, csomagokat fogalmaz meg, amelyek önkéntes felvállalásáért és teljesítéséért kifizetés illeti meg a gazdálkodót.

www.air.gov.hu

www.mvh.hu

www.fvm.hu