Ugrás a tartalomhoz

Aktualitások - Európai Táj Egyezmény

Megjelent a Magyar Tájdíj 2021 pályázati felhívása. A pályázat beadásának határideje: 2020. június 1.
 
A Magyar Tájdíj az Európa Tanács Táj Díja mintájára létrehozott díj, amely a magyar táj védelme, kezelése, tervezése érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató önkormányzatok, önkormányzati társulások és társadalmi szervezetek részére adományozható. A nemzeti szintű pályázat egyik célja, hogy az arra legérdemesebb és legesélyesebb pályázat képviselhesse hazánkat a nemzetközi megmérettetésben. A pályázat angol nyelvre történő fordításáról és a nemzetközi pályázatra felterjesztésről az Agrárminisztérium gondoskodik. A felterjesztett pályázat képviselője többek között meghívást kap az Európa Tanács rendezvényére, hogy tevékenységét nemzetközi szinten is bemutassa.
 

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

a Magyar Tájdíj (2021) elnyerésére
és
az Európa Tanács Táj Díjára (2021) történő felterjesztésre

 

Pályázati felhívás (pdf)

Pályázati űrlap (szerkeszthető; doc)

Pályázati űrlap (pdf)

Bírálati lap (pdf)

 
Az Európa Tanács kezdeményezésére az Európai Táj Egyezmény megnyitásának napját, október 20-át 2017-től A Táj Nemzetközi Napjaként ünnepeljük Európa-szerte. Idehaza több szervezet is csatlakozott a kezdeményezéshez, és idén is változatos programokkal igyekeznek felhívni a tájaink értékeire és védelmére a lakosság figyelmét. Ebben az Agrárminisztérium és a Belügyminisztérium mintaprojektjei is segítséget nyújtanak. 
 

Az Európa Tanács felismerve a gazdag európai táji örökség jelentőségét, hosszú előkészítő munka után 2000-ben október 20-án nyitotta meg aláírásra a közeljövőben globálissá váló Európai Táj Egyezményt. Az Európa Tanács kezdeményezésére a megnyitás napját, október 20-át 2017-től A Táj Nemzetközi Napjaként ünnepelhetjük Európa-szerte.

Idén a táj és a víz kapcsolata, egyben pedig az irántuk érzett felelősség köré szerveződik a nemzetközi figyelem. Az Európa Tanács „Táj és Víz” címmel népszerűsíti a víz értékét a tájban.

A Táj Nemzetközi Napja felhívására Magyarországon több szervezet is tart az Európa Tanács Európai Táj Egyezményének szellemiségét idéző rendezvényt.


Rendezvények országszerte (letölthető, pdf)


Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában a Jövő Nemzedékek Szószólója a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Környezetjogi és Versenyjogi Tanszékével közös szakmai műhelybeszélgetést szervez a táj és víz témájának alapjogi vetületeiről.

Az éghajlatváltozás miatti szélsőségek hatásának mérséklése érdekében a többlet vizeket vissza kell tartani, amelyhez a tájgazdálkodás reformja is szükséges. A táj és a víz kapcsolatának javítása a lakosság, az agrárium és az önkormányzatok összefogásával valósulhat meg, amelyhez az Agrárminisztérium és a Belügyminisztérium mintaprojektjei nyújtanak segítséget:

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kezdeményezésére a vízügyi igazgatóságok olyan projektek eredményeit mutatják be, amelyben a beavatkozások figyelembe veszik a táj komplexitását, természeti és kulturális értékét egyaránt őrizve járulnak hozzá az emberi jóllét növekedéséhez.
A rendezvények célja egyrészt az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák fenntarthatósági szemléletű megoldásainak megismertetése, másrészt az integrált természetes vízmegtartó rendszer kialakításának népszerűsítése.

Az Agrárminisztérium részéről a nemzeti park igazgatóságok és a natúrparkok immár hagyománynak tekinthető módon terepi programokkal, túrákkal, tájsétákkal várják az érdeklődőket, ahol a táj jellegzetességeit megtapasztalva kerülhetnek közelebb az érdeklődők az adott táj természeti és kulturális értékeihez.

Az esztergomi Duna Múzeum új állandó kiállítása, a VÍZEUM, mely a víz és az ember kapcsolatát eddig soha nem látott módon mutatja be, október 11-én nyílik meg.
A Táj Nemzetközi Napján, október 20-án a múzeum nyílt napot tart; a VÍZEUM kiállítás, a múzeum Látványtára és Galériája ingyenesen látogatható lesz.

 
2019. május 24-én, a Magyar Nemzeti Parkok Hete nyitórendezvénye keretében került sor a Magyar Tájdíj 2019 pályázat eredményhirdetésére.
A pályázat eredménye és a nyertes programok bemutatása itt található.
 
 
Magyar elnököt választott az Európa Tanács Európai Táj Egyezményének Konferenciája

 
Az Európa Tanács 2019. május 6-7. között Strasbourgban tartotta az Európai Táj Egyezmény 10. konferenciáját, ahol megválasztották az Egyezmény 2021-ig tartó ciklusának tisztségviselőit.

A rendezvényen jelen voltak a részes felek, a nem részes felek, a meghívott nemzetközi szervezetek és érintett nemzetközi NGO-k képviselői.

A konferenciát Gabriella Battaini-Dragoni, az Európa Tanács főtitkárhelyettese nyitotta meg. Főtitkárhelyettes asszony hangsúlyozta, hogy a táj a fenntartható fejlődés négy dimenziójának (természeti, kulturális, társadalmi és gazdasági) mozaikja. A jó kormányzás elveinek megvalósítása iránt elkötelezett kormányoknak figyelembe kell venniük a táj értékét az ember számára, és nemzeti, regionális és helyi politikájukba bele kell foglalniuk a táji dimenziót. Mindenkinek a feladata, hogy tiszteletben tartsa a tájat, és vigyázzon rá – egyaránt gondolva a jelen és a jövő nemzedékeire.

Az Európai Táj Egyezmény megnyitása a nem európai államok számára lehetőséget nyújt az emberi jogok és a demokrácia táji dimenziója egyetemességének megerősítésére. Az Egyezmény egyben az Európa Tanács hozzájárulása az ENSZ 2030-as fenntartható fejlődési menetrendjéhez (Agenda 2030).

Jelentős magyar sikernek és az Egyezmény hazai megvalósítása érdekében végzett munka elismerésének tekinthető, hogy a Tagországok a következő konferenciával bezárólag (2021) elnöknek választották Kincses Krisztinát, az Egyezmény nemzeti kapcsolattartóját.

 
 

Az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Munkacsoport elfogadta az Európai Táj Egyezmény magyarországi végrehajtásának a 2018-2022 időszakra vonatkozó munkaprogramját.

 

A munkaprogram letöltése: pdf

 

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

a Magyar Tájdíj (2019) elnyerésére
és
az Európa Tanács Táj Díjára (2019) történő felterjesztésre

 

Pályázati felhívás (pdf)

Pályázati űrlap (szerkeszthető; doc)

Pályázati űrlap (pdf)

Bírálati lap (pdf)

 
 

A Magyar Tájdíj (2017) elnyerésére és az Európa Tanács Táj Díjára (2017)
történő felterjesztésre kiírt pályázat eredménye

A 2016. évben kiírt Magyar Tájdíj pályázat első helyezett pályaműve, amely hazánkat képviseli az Európa Tanács Táj Díja 2017. évi pályázatán

Mátraderecske Községi Önkormányzata

„Palócföld ősereje: Tájfejlesztési, közösségi mintaprogram az élhető faluért”

című pályázata

  

A pályamű rövid értékelése

A program célja olyan tájfejlesztés és közösségépítés, amely a kiemelkedő természeti- és kultúrtörténeti értékekkel rendelkező táj speciális adottságára épít és kiemelt célja a kedvezőtlen demográfiai helyzet javítása. Az anyagi gondokkal, forráshiánnyal és jelentős munkanélküliséggel küszködő pályázó az önellátás felé vezető utat választotta.

A program kiemelkedő értéke a tájban történő gazdálkodás, a gazdasági és társadalmi problémák együttes, komplex szemléletű kezelése. A program eredménye a hagyományos tájszerkezet helyreállítása, megőrizve, növelve a táj gazdasági, esztétikai értékét, megteremtve a lehetőségét a hagyományos tájgazdálkodásnak, gyepterületeken a kaszálásnak, legeltetéses állattartásnak, szántókon a hagyományos növénytermesztésnek. A település vizuális esztétikai megjelenése javult, a gondozott, ápolt környezet példaértékű a lakosok számára, a program mintaként szolgálhat más települések részére is. A megvalósult eredményeket a pályázó információs táblákon, az interneten, médián keresztül, sajtóközleményekben, rendszeresen megjelenő újságokban tette elérhetővé. A projektről dokumentumfilm készült.

A pályázat országos szintű bemutatásra és nemzetközi megmérettetésre egyaránt érdemes.


Zöldségtermesztés a falu kertjeiben (Mátraderecske önkormányzat archívuma)
 

 
 
A Kormány 1128/2017. (III. 20.) Korm. határozatával elfogadta hazánk első – 2017-2026 időszakra vonatkozó – Nemzeti Tájstratégiáját.
   
 
A természeti és kulturális örökségnek alapvető eleme a táj, mely elősegíti a helyi kulturális fejlődést, továbbá hozzájárul az emberek jólétéhez, valamint jelentős szerepet játszik a nemzeti és helyi identitás kialakulásában és megerősítésében. A táj fontos közérdekű szerepe mellett – melyet kulturális, ökológiai, környezeti és szociális téren tölt be – gazdasági tevékenységeket segítő erőforrásként is működik, amelynek védelme, kezelése és tervezése új munkahelyeket teremthet.

A mezőgazdaság, az erdészet, az ipar, a nyersanyag kitermelés, az energiagazdálkodás, a terület- és településrendezés, a közlekedés és szállítás, az infrastruktúra, az idegenforgalom és a szabadidő eltöltése terén lezajlott változások, és általában véve azok a folyamatok, amelyek a világgazdaságban végbemennek, sok esetben felgyorsítják a táj változását. A táj nem egy statikus állandó, hanem egy folytonosan változó rendszer, melynek változását természeti és emberi tényezők egyaránt előidézik.

A mi felelősségünk, hogy a közvetett vagy közvetlen emberi tevékenység által előidézett tájváltozások milyen szerepet játszanak majd az egyén és a társadalom jólétének, illetve jóllétének alakulásában, ezért a táj védelme, kezelése és tervezése mindenki számára jogokat biztosít, és mindenkire kötelezettségeket ró. A társadalmi igényeken, gazdasági tevékenységeken és a környezet harmonikus és kiegyensúlyozott kapcsolatán alapuló tájhasználat a fenntartható fejlődés alapja.

A Nemzeti Tájstratégia az Európa Tanács Európai Táj Egyezményének szellemiségét idézi, ennek megfelelően a védelem-kezelés-tervezés hármas eszközrendszerét alkalmazva határozza meg a célokat és feladatokat. A degradált, leromlott/rontott tájak éppúgy a stratégia tárgyát képezik, mint a védelem alatt álló kiemelt értékkel rendelkező, vagy a védelem alatt nem álló tájak.

Fenntarthatósági nézőpontból a tájjal kapcsolatos feladatok egy rendszerben léteznek, éppen ezért csak rendszerszintű választ lehet rájuk adni. A tájstratégia akkor tölti be megfelelően a hozzá fűzött elvárásokat, hogyha a szakpolitikákba – azok következő felülvizsgálatakor – beépülnek a jelenleg hiányzó horizontális szempontok és érvényesül a komplex, tájszintű szemlélet.


Nemzeti Tájstratégia 2017-2026 (letöltés; pdf)
 

A Nemzeti Tájstratégia számba veszi a nemzetközi elvárásoknak való megfelelés hazai helyzetét, bemutatja a legmeghatározóbb tájváltozási folyamatokat, a folyamatok hajtóerejét és a hazai táj állapotát. A célokhoz rendelt intézkedések elsődlegesen arra összpontosítanak, hogy a különböző fejlesztésekhez, gazdasági, szabályozási eszközök tervezéséhez, kialakításához kapcsolódó döntések meghozatala során – az ágazati szakmai szempontok mellett – a táj szintű szemlélet is megfelelően érvényesüljön.

A Nemzeti Tájstratégia megalkotása és végrehajtása során kiemelt szándék és cél, hogy a táj védelme, kezelése, tervezése társadalmilag elfogadott közügy legyen.
 
 
Műhelykonferencia az Európai Táj Egyezmény hazai végrehajtásának aktualitásairól

 
2015. február 3-án a „Magyar Tájdíj elnyerésére és az Európa Tanács Táj Díjára történő felterjesztésre kiírt pályázat” ünnepélyes eredményhirdetését követően – az Európai Táj Egyezmény hazai végrehajtásának alakulását bemutató – műhelykonferenciával zárult.
 
A délutáni műhelymunka során az Európai Táj Egyezmény hazai végrehajtásának aktualitásai, a jövőbeli tervek kerültek terítékre. A Földművelésügyi Minisztérium táj- és természetvédelemért felelős főosztálya részéről Dr. Kiss Gábor és Csőszi Mónika a tájvédelem aktuális szabályozási és szakmai feladatairól – a tájvédelmi kormányrendelet előkészítéséről és Magyarország tájkarakter alapú tájosztályozási rendszerének kidolgozásáról tartott előadást. A Forster Központ részéről Hajdu Nagy Gergely a táji örökség megőrzésének szükségességét és fenntartható hasznosítását hangsúlyozta, míg a rendezvény záró előadásában Eperjesi Tamás főigazgató-helyettes a helyi közösségek részvételének fontosságáról beszélt. A szakmai konferencia során számos szakmai kérdésre és felvetésre kaptak választ a megjelent vezetők és szakemberek.
 
 
 
 
Az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Munkacsoport elfogadta az Európai Táj Egyezmény magyarországi végrehajtásának a 2013-2017 időszakra vonatkozó munkaprogramját.
 
 
 


Kormányhatározat az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Munkacsoport létrehozásáról

 
Hatályba lépett a 1189 / 2012. (VI. 11.) Korm. határozat az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Munkacsoport létrehozásáról.
 
A Munkacsoport közreműködik
a) a tájakra vonatkozó európai együttműködések hazai megvalósításában;
b) a tájak védelmével, kezelésével és tervezésével kapcsolatos jogszabály-előkészítésben, országos szintű koncepcionális és stratégiai tervezésben, programalkotásban;
c) az Európai Táj Egyezmény végrehajtásának feladatait rögzítő és ütemező munkaterv és intézkedési terv elkészítésében;
d) az Európai Táj Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos döntés-előkészítő és egyéb szakmai dokumentumok előkészítésében;
e) a Magyar Tájdíj kapcsán beérkezett pályázatok megvizsgálásában, elbírálásában, és ennek során az Európa Tanács Táj Díjára benyújtandó magyar pályázat kiválasztásában;
f) az Európa Tanács Táj Díjára benyújtandó magyar pályázat felterjesztésével kapcsolatos feladatok elvégzésében.
 
A Munkacsoport elősegíti
a) az Európai Táj Egyezmény hazai végrehajtásához kapcsolódóan az egyes minisztériumok tájak védelmével, kezelésével és tervezésével kapcsolatos tevékenységének összehangolását;
b) az Európai Táj Egyezmény végrehajtásához kapcsolódó képzési, oktatási és ismeretterjesztési programok koordinációját;
c) az Európai Táj Egyezmény végrehajtásához kapcsolódó kutatási programok koordinációját.
 
A Munkacsoport figyelemmel kíséri az Európai Táj Egyezmény végrehajtásának helyzetét, és közreműködik az Európa Tanács felé készülő jelentések összeállításában.
 
A munkacsoport az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Bizottságtól vette át a tájegyezmény hazai megvalósításának tárcaközi koordinációját. A koordinációs testület átalakítását kormányzati szintű intézkedés tette szükségessé.

 
 
 

Kiemelt témák

Sáv bezárása