Minden földtani képződmény az őt létrehozó földtani folyamat, és az ahhoz szükséges földtörténeti idő egyedi, megismételhetetlen természetes emlékműve. A geoparkok célja az, hogy területük hazai és nemzetközi vonatkozásban is jelentős földtudományi örökségét a helyi közösségek bevonásával megőrizzék, a helyi fenntartható gazdaságot erősítő geoturisztikai programok révén bemutassák és a legszélesebb közönséget a környezeti nevelés eszközeivel ráébresszék a földtudományi értékek szépségére és megőrzésének fontosságára.

Geopark alatt nemzetközi téren UNESCO Globális Geoparkokat (a továbbiakban: UGGp) kell érteni, amely fogalmat és a cím megszerzésének folyamatát az UNESCO Nemzetközi Földtudományi és Geoparki Programjának (International Geoscience and Geoparks Programme, a továbbiakban: IGGP) alapszabálya tartalmazza. Az IGGP végrehajtása két pilléren alapul, ezek a Nemzetközi Földtudományi Program (International Geoscience Programme, a továbbiakban: IGCP), valamint az UNESCO Globális Geoparkok. Az UGGp-k a címet ugyan határozatlan időre nyerik el, de azt – ún. újraértékelési folyamat keretében – 4 évenként meg kell újítaniuk. Az UGGp-knek kötelező tagként részt venniük a Globális Geopark Hálózat (Global Geoparks Network) munkájában.

Globális szinten 2024. március végi állapot szerint 48 ország 213 helyszíne alkotja az UNESCO Globális Geoparkok hálózatát, köztük 28 európai ország 105 geoparkja (az európaiak közül öt határon átnyúló, két országot érintő geoparkot találunk). Hazánkban jelenleg három UNESCO Globális Geopark működik, amelyek együttesen hazánk területének 7,9%-át fedik le, általuk összesen 324 településünk vesz részt geoparki együttműködésben.

Több országban is működnek olyan geoparkok, amelyek létrehozását és működését nem UNESCO dokumentumok, hanem az adott ország jogszabályai szabályozzák és amelyek nem tagjai az UNESCO globális geoparkok hálózatának, így nem is viselhetik az UENSCO Globális Geopark címet sem. Hazánkban egyelőre nem lehetséges nemzeti geoparkok létrehozása, ehhez jogszabály-alkotási lépések szükségesek. Az elvi lehetőség azonban adott nemzeti geopark kezdeményezésének előkészítésére a természetvédelemért felelős miniszter által 2019-ben elfogadott „A magyarországi nemzeti geoparkok szakmai koncepciója” című dokumentum alapján.

Hazai UNESCO Globális Geoparkok

A Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark (BBG) alapító és irányító, fenntartó szervezete a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI). A geopark területe 151 településre terjed ki; a Kis-Balaton tájegység kivételével magában foglalja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területét, valamint a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzetet, a Somló Tájvédelmi Körzetet és Fonyód térségét, továbbá felölel nyolc földtudományi jelentőséggel bíró természetvédelmi területet is. A BfNPI 14 természetvédelmi bemutatóhelye közül 7 részben vagy egészben a földtudományi természeti értékek köré szerveződött. A geoturisztikai bemutatási tevékenységet földtudományi tematikájú tanösvények, valamint a BfNPI és partnerei által indított, népszerű geotúrák egészítik ki. A BfNPI által elnyert pályázatoknak köszönhetően megvalósult többek között kőtengerek, földtani alapszelvények, földtudományi vonatkozású természetvédelmi területek szakszerű természetvédelmi kezelése, illetve az ehhez szükséges feltételek megteremtése. A helyben lakók bevonására jelentenek példát az országban máig egyedülálló geotúra-vezetői tanfolyamok és szállásadókkal, vendéglátó egységekkel való geoturisztikai célú együttműködések, valamint a helyi termelők részére kiírt Bakony-Balaton Geopark Termék Védjegy is.

A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark (NNG) létrejötte szlovák-magyar térségi együttműködési kezdeményezéshez kötődik, irányítását és fenntartását a címet birtokló Novohrad–Nógrád Nonprofit Kft. (Szlovákiában hasonló nevű társszervezete) végzi. A határon átnyúló geopark összesen 1619 km2-en terül el, 64 magyarországi és 28 szlovákiai település területét foglalja magában. Felöleli a Cserhát, a Karancs- és Medves-vidék, valamint a szlovákiai Cseres-hegység egy részének vonulatait. Részben ezen a területen alakították ki korábban többek között a Karancs-Medves és a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetet, valamint az Ipolytarnóci ősmaradványok természetvédelmi területet, illetve a szlovákiai Cseres-hegység Tájvédelmi Körzetet. Az NNG két látogatóközpontot üzemeltet Salgótarján területén, rendszeresen indít geotúrákat, és megvalósít más, a földtudományi természeti értékeket népszerűsítő és bemutató rendezvényeket is (pl. az évente megrendezésre kerülő Geotóp Napok geotúráit). Számos földtudományi, ipartörténeti, bányászati értéket felfűző, geoparkos arculatú ismertető táblákkal ellátott tanösvényt alakítottak ki, gyakran a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) együttműködésével. A geopark területén található a miocén időszak számos fontos földtani alapszelvénye. A BNPI a működtetés és a bemutatás tekintetében is fontos szerepet lát el a Novohrad-Nógrád Geoparkban.

A 109 település összesen 2817 km2-nyi területére kiterjedő Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark (BVG) az ország egyik legösszetettebb földtani kifejlődésű területét fedi le, magában foglalva az Upponyi-hegységet és a Bükköt. Fenntartó szervezete a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. A geopark központi egységét gazdag karsztos formakincs (töbörsorok, barlangok, források) és az élőhelyek rendkívüli változatossága jellemzi. Területén számos földtani alapszelvényt, barlangot (például a Szeleta-, és az Anna-barlang), valamint megannyi kulturális és kultúrtörténeti értéket (ősemberbarlangokat, őskori, középkori sáncokat, kő- és földvárakat, kaptárköveket, történelmi borvidékeket) találunk. Látnivalói közül megemlíthetjük még a miskolctapolcai tavasbarlangot, a szalajka-völgyi Fátyol-vízesést, a bélapátfalvai apátsági templomot, a szarvaskői Vár-hegyet, a Bükk-fennsík peremét kísérő „kövek” vonulatát, az Upponyi-szorost. A geopark területét a BNPI által fenntartott látogatóközpontok, valamint a miskolci Pannon-tenger Múzeum kiállításai és programjai segítségével is megismerhetjük.