Ugrás a tartalomhoz

A „technikai jellegű dereguláció” és a helyi természetvédelmi védettség

   2007. július 1-jén lépett hatályba az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Deregtv.), melynek legfőbb célja az volt, hogy a hatályos jogszabályi hierarchiába nem illeszkedő normatívákat hatályon kívül helyezze, illetve biztosítsa, hogy azok helyét új formába öntött jogszabályok vegyék át.
 
Milyen hatással volt a Deregtv. a helyi jelentőségű védett természeti területekre?
 

  A Deregtv. az 1989. október 23-a előtt védetté nyilvánított helyi jelentőségű védett természeti területek védettségét keletkeztető normatívákat (jellemzően megyei tanácsi VB határozatokat) 2007. december 31-ével hatályon kívül helyezte. Ez a jogalkotói döntés mintegy 460 település 727 helyi jelentőségű védett természeti területének védettségét érintette.

  Tekintettel arra, hogy a védettség egyszer elért szintjének csökkentése természetvédelmi szakmai és alkotmányos szempontból is aggályos [lsd. részletesen a 28/1994. (V. 20.) AB határozat], gondoskodni kellett arról, hogy az érintett önkormányzatok új, a jogszabályi hierarchiába illeszkedő rendeletekkel fenntartsák az érintett területek védettségét.
 

  Erre a Deregtv. 6. § (6) bekezdése adott számukra felhatalmazást, amely kimondta, hogy a védettség rendelettel történő megerősítése során nem kell lefolytatni a természet védelméről szóló törvényben előírt védetté nyilvánítási eljárást. A Deregtv. 6. § (7) bekezdése pedig meghatározta, hogy mely kötelező tartalmi elemeket kell tartalmaznia a védettség fenntartásáról szóló rendeleteknek.
 
  A védettségi szint csökkenésének elkerülése érdekében a védettség fenntartásáról szóló rendeleteknek legkésőbb 2008. január 1-jén kellett hatályba lépnie.
 
  A védettség-fenntartási kötelezettség alól azonban néhány esetben mentesülhetett az érintett önkormányzat. Ilyen eset lehetett például, ha az adott helyi jelentőségű védett természeti területet időközben átminősítették országos jelentőségű védett természeti területté. Ugyanígy nem állt fenn a védettség-fenntartási kötelezettség, ha az adott helyi védettségű terület korábban beolvadt egy másik helyi védettségű területbe. Több esetben előfordult továbbá, hogy a helyi jelentőségű védett természeti terület megsemmisült (pl. egy védett fa leégett), ennek következtében megszűnt a védettség szakmai indoka. A felsorolt esetekben tehát nem volt tennivalója az érintett önkormányzatoknak, hiszen a korábbi, védettségről rendelkező normatívákat a Deregtv. hatályon kívül helyezte. Minden esetben indokolt – és a természet védelméről szóló törvény előírásai alapján kötelező is – volt azonban a konzultáció az érintett nemzeti park igazgatósággal a védettség fenntartásának mellőzését megelőzően.
 
Mi a teendő, ha egy önkormányzat elmulasztotta 2008. január 1-jéig a védettség megerősítését?
 
  A fent leírtakból következően a Deregtv. alapján az érintett területek védettsége 2007. december 31-i hatállyal megszűnt. Így, ha – a védettségi szint mielőbbi helyreállítása érdekében – nem került sor a védettség határidőben történő fenntartására, szükséges az érintett terület vagy emlék ismételt védetté nyilvánítása. A védetté nyilvánítási eljárás menetéről itt talál további információt.
 
  Ebben az esetben azonban nem alkalmazhatja az önkormányzat a Deregtv. szerinti egyszerűsített eljárást, ehelyett köteles lefolytatni a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben előírt védetté nyilvánítási eljárást.
 
 
Szükséges-e módosítani az 1989. október 23-át követően, de megyei tanácsi VB határozattal védetté nyilvánított területek védettségéről szóló normatívát?
 
  Több esetben előfordul, hogy egy helyi védettséget élvező terület védettségéről egy 1989. október 23-át követően, de még az önkormányzati rendszer felállítását megelőzően kibocsátott megyei tanácsi VB határozat rendelkezik.
 
  Ezeket a Deregtv. nem érintette, így a mai napig hatályosnak tekintendők. A jogbiztonság szempontjából indokolt lenne az ilyen normatívák helyett is önkormányzati rendeletek megalkotása, amely alkalmat adhatna például a hatályos állapotnak megfelelő helyrajzi számok és más aktuális adatok felsorolására is. Erre azonban nem áll fenn jogszabályi kötelezettség, így megújításuk kizárólag az érintett önkormányzat szándékától függ.

Sáv bezárása