Vissza az előző oldalra
A 2018. évben kiírt Magyar Tájdíj pályázat első helyezett pályaműve, amely hazánkat képviseli az Európa Tanács Táj Díja 2019. évi pályázatán Zalaszentmárton Község Önkormányzata, Egeraracsa Község Önkormányzata, Esztergályhorváti Község Önkormányzata, Dióskál Község Önkormányzata, Kerecseny Község Önkormányzata, Pacsa Város Önkormányzata „Tájrevitalizáció a Zala megyei Pogányváron” című pályázata.
A pályamű rövid értékelése
A pogányvári térség települési önkormányzatai közösen kidolgozott szőlőhegyi komplex szemléletű tájrehabilitáció mentén tették meg az első lépéseket a hagyományos zalai szőlőhegy (tágabb értelemben véve a települések külterületei) táji örökségének megőrzéséért és fenntartható módon történő hasznosításáért. Tevékenységük során a táji adottságokon, a helyi tudáson és hagyományokon alapuló gazdálkodás feltételeinek a megteremtésével tervezik biztosítani a táji örökség megőrzését. A szőlőhegyi tájelemek felújításával a térség szinte összes települése számára visszaállítják Pogányvár helyi identitás-meghatározó szerepét, mindezzel biztosítva a térség természeti és épített örökségi értékeinek fennmaradását, táji tényezőkön alapuló hagyományvilágának továbbélését.
A pályázati program azt támasztja alá, hogy egy térségi léptékű tájrevitalizáció megvalósításához elengedhetetlen a komplex szemlélet és az önkormányzatok közös stratégia mentén való együttműködése és közös fellépése, amihez a tervezett natúrpark kialakítása is hozzájárul. A natúrpark előkészítése jegyében tájséta-sorozat indításával gyalogtúrák, terepi beszélgetések, illetve a szőlőhegyi rendezvények keretében példaértékűnek tekinthető a helyi tudás generációk közötti megosztása. A program legfőbb értéke a hagyományos tájgazdálkodás megőrzésére való törekvés, amely a belső erőkre épít. Máshol is megvalósítható jó példaként szolgál, hogy mindez a települések (önkormányzatok) közötti valós együttműködés útján jön létre, illetve hogy hozzájárul a helyi közösségek megélhetési feltételeinek javításához.
A program folytatásaként értelmezhető az eddigi együttműködés natúrparki összefogással történő bővítése, a külső támogatásoktól való minél kisebb arányú függőség irányába történő továbblépés. A program nemzetközi bemutatásra érdemes.
A program célja
A program céljául azt tűztük ki, hogy a Pogányváron egykor jellemző zártkertes, mozaikos tájat, melyet számos helyi földtulajdonos által gondosan művelt szőlők, gyümölcsösök és kiskertek alkottak, a hegyre vezető utak mentén szépen rendben tartott feszületekkel, hétvégenként zenés-táncos mulatságoknak is helyt adva, visszaállítsuk. A mozaikos szerkezetű dombok csodálatos tájképi egységet alkotottak, a helyiek számára biztosítva a tisztes megélhetést és tartalmas életet. Szerettük volna újra fölerősíteni a „hegy”-nek ezt a szerepét, és elősegíteni azt, hogy a helybeliek – fiatalok és idősebbek egyaránt – újra gazdálkodni kezdjenek, és a rég felhagyott földeket újra művelés alá vonják.
Célunk, hogy olyan komplex, működő táji rendszer jöjjön létre, ami a termesztési, életviteli hagyományokon alapul, ugyanakkor alkalmazkodik a mai társadalmi-gazdasági viszonyokhoz, így hosszú távon is működőképes, mind környezeti (pl. vonzó táj, fenntartható módszerek), mind társadalmi (pl. boldogulásukat helyben megtaláló fiatalok), mind gazdasági (pl. megélhetési lehetőségek javulása) szempontból.
*
A 2018. évben kiírt Magyar Tájdíj pályázat második helyezett pályaműve Szarvas Város Önkormányzata „Természeti és épített értékek összefüggő, fenntartható bemutatását szolgáló körút megvalósítása a történelmi Magyarország mértani közepén, Szarvason” című pályázata.
A pályázati program során példamutató módon oldották meg Szarvas bel- és külterületének táji, természeti, kultúrtörténeti, városképi, utcaképi értékeinek számbavételét, megújítását, megőrzését, az e körbe tartozó programok, akciók, oktatási, tudományos rendezvények közzétételét, szervezését. A helyi partnerséggel megvalósuló városépítési és városrehabilitációs program elemei, módszerei más települések és lakóik számára is példaértékűek lehetnek. Szarvas város önkormányzata célul tűzte ki és a pályázati program által kívánja megvalósítani az alföldi táj értékeinek megismertetését, az itt élő lakosság környezeti szemléletformálását, a városi terek rendezettségét, turisztikai látogatottságának növelését, és fejlesztéseinek tájba illesztését. Példamutató a hosszú távú stratégia kialakítása és folyamatos nyomon követése, ami mentén a fejlesztéseket megvalósítják. A program erőssége az oktatás, nevelés, szemléletformálás és ökoturizmus is.
A program folytatásaként javasolt a térségi szemlélet erősítése, a nagyhatárú alföldi település külterületére (pl. tanyavilágára) is kiterjedő tájprogrammá alakítása.
Szarvas város számára kiemelt jelentőségű a városi zöld területek megújítása, a városi zöld infrastruktúra hálózat rekonstrukciója. A későbbi beruházások során a város parkjainak, ligeteinek, Körös-parti területeinek további fejlesztése történik meg.
Ezek a fejlesztések javítják Szarvas város általános környezeti állapotát, segítik a település fenntartható fejlődési pályára állítását, a városi zöld környezet megteremtését, valamint a városi közterületek környezettudatos, család- és klímabarát megújítását.
Különösen fontosnak tartjuk azon természeti- és táji értékek összekapcsolását, amelyek a település kül- és belterületén megtalálhatók. Az összekapcsolásra a természeti és épített környezet adottságai nyújtanak lehetőséget, hiszen a Körös holtág egy vízi folyosót képez ezek között, de az egykori vízrajzi, vízépítészeti objektumok is megtalálhatók itt. Ezt a lehetőséget kihasználva hajózási útvonal, kerékpártúra útvonal és több sétány került már kijelölésre, kitáblázásra. Az útvonalak számos épített, táji és kulturális örökséget, különleges értéket érintenek, bejárásukkal szinte minden Szarvashoz közvetlenül kapcsolódó, a településre jellemző természeti és épített elem elérhető.
Ugyanilyen fontosnak tartjuk az ismeretterjesztést, a szemléletformálást, a helyi közösség építését is.
A 2018. évben kiírt Magyar Tájdíj pályázat harmadik helyezett pályaműve Somogy Megyei Erdész és Természetvédő Egyesület „A határ a csillagos ég – Zselici Csillagoségbolt-park komplex természetvédelmi bemutatása, a Zselici Csillagpark létrehozása” című pályázata.
A pályázatban foglalt létesítmény és a hozzá kapcsolódó természetismereti beruházások, programok példamutatók lehetnek mind funkciójuk, mind anyaghasználatuk, mind fenntartható kivitelezésük tekintetében. A pályázati program a táj egy egyedi adottságának példaértékű és komplex hasznosításával a környezet megóvásának egy nem eléggé hangsúlyos területére hívja fel a figyelmet, és összekapcsolja a csillagos égbolt megfigyelését a táji, természeti értékek megismertetésével. A program erőssége a merőben más és új védettségi és életmód szemlélete. A komplexumban magas színvonalon történik a táji, természeti értékek bemutatása, a környezettudatos gondolkodás ösztönzése, a környezeti szempontok érvényesítése a kivitelezés, a fejlesztések és a működtetés terén. A megvalósítás során mindemellett kiemelt hangsúlyt kap az ökoszisztéma terhelésének elkerülése.
A projekt során egyszerre valósult meg a munkahelyteremtés, gazdaságélénkítés, tájba illeszkedő alapanyagok és formák alkalmazása, tudományos kutatási együttműködések, valamint történelmi és kulturális hagyományok ismertetésének beépítése az előadásokba. A program folytatásaként javasolt a társadalmi részvétel és részvételi tervezés erősítése.
Programunk a Magyarországon egyedülálló Zselic természeti értékeinek megőrzését és bemutatását tűzte ki célul – nem csak a világon egyre ritkábban látható csillagos égboltot, hanem a mozaikos tájkaraktert, a változatos ökoszisztémákat és a számos védett állat- és növényfajt. A Zselici Csillagoségbolt-park létrehozását egyrészt az motiválta, hogy ezzel is felhívjuk a figyelmet a fényszennyezésre és annak káros hatásaira. A komplexum egyik fő szerepe is ez: a figyelem felhívása, oktatás és ismeretterjesztés, hogy minél többen megismerjék az égbolt értékeit, valamint a környezetszennyezés ezen formáját, és elkerülésének lehetőségeit.
A látogatóközpont és a park létrehozásának alapvető céljai közé tartozik ezen felül:
· Környezetterhelés minimalizálása;
· Tudományos kutatások számára helyszín és feltételek biztosítása;
· Hazai és nemzetközi együttműködések kapcsolódó témákban;
· Munkahelyteremtés: a komplexum üzemeltetéséhez 7 fő új főállású munkaerő került alkalmazásra;
· Fiatalok érdeklődésének felkeltése a természettudományok iránt.
Fenti célok mellett fontos számunkra az is, hogy a nagyvárosokból „menekülő”, nyugodt, egészséges környezetre vágyó emberek, családok számára természetközeli szórakozási és kikapcsolódási lehetőségeket nyújtsunk.
A 2016. évben kiírt Magyar Tájdíj pályázat első helyezett pályaműve, amely hazánkat képviseli az Európa Tanács Táj Díja 2017. évi pályázatán Mátraderecske Községi Önkormányzata „Palócföld ősereje: Tájfejlesztési, közösségi mintaprogram az élhető faluért” című pályázata.
A program célja olyan tájfejlesztés és közösségépítés, amely a kiemelkedő természeti- és kultúrtörténeti értékekkel rendelkező táj speciális adottságára épít és kiemelt célja a kedvezőtlen demográfiai helyzet javítása. Az anyagi gondokkal, forráshiánnyal és jelentős munkanélküliséggel küszködő pályázó az önellátás felé vezető utat választotta.A program kiemelkedő értéke a tájban történő gazdálkodás, a gazdasági és társadalmi problémák együttes, komplex szemléletű kezelése. A program eredménye a hagyományos tájszerkezet helyreállítása, megőrizve, növelve a táj gazdasági, esztétikai értékét, megteremtve a lehetőségét a hagyományos tájgazdálkodásnak, gyepterületeken a kaszálásnak, legeltetéses állattartásnak, szántókon a hagyományos növénytermesztésnek. A település vizuális esztétikai megjelenése javult, a gondozott, ápolt környezet példaértékű a lakosok számára, a program mintaként szolgálhat más települések részére is. A megvalósult eredményeket a pályázó információs táblákon, az interneten, médián keresztül, sajtóközleményekben, rendszeresen megjelenő újságokban tette elérhetővé. A projektről dokumentumfilm készült.A pályázat országos szintű bemutatásra és nemzetközi megmérettetésre egyaránt érdemes.
Zöldségtermesztés a falu kertjeiben (Mátraderecske önkormányzat archívuma)
***
A 2014. évben kiírt Magyar Tájdíj pályázat első helyezett pályaműve, amely hazánkat képviseli az Európa Tanács Táj Díja 2015. évi pályázatán a Zöldutak Módszertani Egyesület, a Vasfüggöny Út Egyesület, a Rédicsi Közös Önkormányzati Hivatal, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet alkotta pályázati konzorcium „Mesés Hetés Zöldút – Mintaprogram az egyedi tájértékek kataszterezésére és tényleges védelmére, egy határon átívelő térségi zöldút létrehozásának keretében” című programja.
A pályázat a határ által kettéválasztott hetési tájban a táj karakterét meghatározó táji értékek feltárását és helyi közösség részvételén alapuló megőrzését mutatja be. A program számos eleme Szlovéniában zajlott. A program maximálisan összhangban van a Hetés természeti-táji adottságaival, az országos, térségi programokkal, területi tervekkel. Pozitívum, hogy a határ által kettéválasztott hetési tájat egységében kezeli és a lakosság aktív részvételével valósul meg.
A pályázat egyik legnagyobb értéke a helyi közösségi erők megmozgatása és a táj iránti fogékonyság növelése a hazai és határon túli lakosság körében széleskörűen, minden korosztályt megcélozva. Módszerében (tájséták) újszerű és példaértékű. A pályamű egyfajta közösségfejlesztő projekt, mely a helyiek és a témához alapszinten kapcsolódó civil szervezetek bevonásával zajlott.
Javasoljuk, hogy a program folytatásaként a pályázó a táj objektumszintű, értékesebb elemeken túlmenően a tájjal, mint komplex egésszel, a tájszerkezettel és a tájhasználatokkal is foglalkozzon. A helyi értékek megismerését fejlessze és terjessze ki (pl. további internetes oldalakon való megjelenéssel), továbbá az eredményeket a területi és települési tervezés folyamatába is csatolja vissza.
A pályázat országos szintű bemutatásra és nemzetközi megmérettetésre egyaránt érdemes.
Tájséta Kámaházán
Sáv bezárása