Szántóföldi célprogramok

Jogosultsági feltételek:

– a legkisebb támogatható terület 1 hektár;

– a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek jogosult MTÉT egységen kell elhelyezkednie.

– egy tábla területe 0,3-75 hektár lehet;

– a támogatás minden szántóföldi növény- és zöldségfélére, valamint ültetvény módjára termeszthető zöldségnövényekre igényelhető a rizs, az energiafű, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével.


1. Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

A támogatás célja a regionális, ökológiai szempontú, fenntartható mezőgazdasági földhasználat, a természetvédelmi, illetve környezetvédelmi szempontok érvényesülésének elősegítése, valamint olyan gazdálkodási módok elterjesztése, amelyek segítik megőrizni a tájegységek természeti értékeit. A célprogram kiemelt célja a túzok, ugartyúk, a szalakóta, parlagi sas, kerecsensólyom, hamvas rétihéja és egyéb, szántóföldi élőhelyhez kötődő védett madárfajok élőhelyeinek megfelelő kezelése, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése.


A célprogram általános előírásai:

– a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése;

– a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása;

– évente földhasználati terv készítése és végrehajtása;

– hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása tilos;

– melioráció és öntözés nem végezhető;

– rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos;

– rovarölő szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását;

– március 1. és július 31. között a munkavégzés kizárólag napkeltétől napnyugtáig megengedett;

– fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A földhasználó értesítésétől számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a földhasználót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a következő pont figyelembevételével folytatható;

– a talált fészek körül 0,5 – 1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján.


További előírások évelő szálas pillangós takarmánynövények termesztése esetén:

– a célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen évelő szálas pillangós takarmánynövényeket (évelő szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) kell termeszteni;

– tápanyag-utánpótlás tilos, kizárólag telepítéskor és felülvetéskor megengedett legfeljebb 90 kg/ha/gazdálkodási év nitrogén-hatóanyag mennyiség kijuttatása;

– kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szer hatóanyagok alkalmazása engedélyezett;

– a lucerna felülvetése 5 év alatt egy alkalommal végezhető augusztus-szeptember hónapban;

– évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén:

  - minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezően;

  - madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni;

  - kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező;

– évelő szálas pillangós takarmánynövények teljes területének kijelölt legalább 50%-án az első növedék június 15. után vágható le, a teljes terület másik legfeljebb 50%-án az első növedék április 25-ig, a második növedék június 30. után vágható le, azzal, hogy az első növedék levágása során a Dunavölgyi-sík, a Homokhátság, valamint a Hortobágy MTÉT esetében az első kaszálás legkorábbi időpontja június 30.;

– kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon , illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját.


További előírások vegyes szántóföldi növénytermesztés esetén:

– a vetésváltás szabályainak betartása;

– kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szer hatóanyagok alkalmazása;

– tápanyag utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/ gazdálkodási év mértéket;

– a célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen a következő vetésszerkezet betartása kötelező fővetésű növények tekintetében: legalább 20% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legalább 10% őszi repce, legfeljebb 20% egyéb kultúra;

– a tábla szélein legalább 6 méter széles növényvédő szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni;

– repce esetén a teljes repceterületnek az illetékes állami természetvédelmi szerv által kijelölt legalább 5, de legfeljebb 10%-án a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelező;

- kalászos gabonák betakarítása esetén minimum 25 cm magas tarlót kell hagyni;

– a vetésszerkezetben szereplő szálas pillangós takarmánynövény betakarítása esetén is alkalmazni kell ugyanezen célprogramnak az évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítására vonatkozó előírásait.


2. Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram

A támogatás célja a vonulásuk során az ország egyes jellemző tájait érintő, jelentős lúd-, réce- és daruállományok számára megfelelő őszi-téli táplálkozóhely biztosítása, az általános madárvédelmi szántóföldi előírások mellett a speciális vetésszerkezet és a betakarítás korlátozásával a táplálékbázis megteremtése, az apróvad fajok életfeltételeinek javítása, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése.


A célprogram előírásai:

– a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése;

– a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása;

– évente földhasználati terv készítése és végrehajtása;

– tápanyag utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/ gazdálkodási év mértéket;

– hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása tilos;

– melioráció és öntözés nem végezhető;

– kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szer hatóanyagok alkalmazása;

– rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos;

– rovarölő szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását;

– szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén:

   – minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni a tábla közepén;

   – madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni;

   – kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező;

  – kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami
     természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját;

  - fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv kijelölt munkatársát. A földhasználó értesítésétől számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a földhasználót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a terülezt bármely részén folytatható;

– a vetésváltás szabályainak betartása;

– a célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen a következő vetésszerkezet betartása kötelező fővetésű növények tekintetében: legalább 30% kalászos gabona, legalább 20% szemeskukorica, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legfeljebb 10% egyéb kultúra;

– a szemeskukorica egy vagy több táblán elhelyezkedő teljes területének legalább 10%-án betakarítás előtt az érett állapotban lévő, lábon álló kukoricát szárzúzóval le kell zúzni, és a területet műveletlenül kell hagyni legalább február 28-ig.


3. Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram

A támogatás célja a vadonélő madarakra, apróvadra káros hatások csökkentése a növényvédő szerek korlátozott alkalmazásával, növényvédő szer mentes táblaszegélyek kialakításával, megfelelő betakarítási és növényápolási technológiák alkalmazásával, kevesebb műtrágya felhasználásával. A célprogram további fontos célja a különböző ragadozó madarak, illetve a fogoly és fürj életfeltételeinek biztosítása, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése.

A célprogram előírásai:

– a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése;

– a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása;

– évente földhasználati terv készítése és végrehajtása;

– tápanyag utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/ gazdálkodási év mértéket;

– hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása tilos,

– melioráció és öntözés nem végezhető;

– kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szer hatóanyagok alkalmazása;

– rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos;

– rovarölő szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását;

– szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén:

   – minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezően;

   – madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni;

   – kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező;

   - kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon , illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját;

  - fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv kijelölt munkatársát. A földhasználó értesítésétől számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a földhasználót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a terülezt bármely részén folytatható;

– a vetésváltás szabályainak betartása;

– a táblán egy gazdálkodási évben egyszer szabad gyomirtó szert használni;

– a tábla szélein legalább 3 méter széles növényvédő szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni;

– a célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen a következő vetésszerkezet betartása kötelező fővetésű növények tekintetében: legalább 30% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke illetve füves keveréke), legalább 10% zöldugar, legfeljebb 25% egyéb kultúra;

– a célprogram 5 éve alatt legfeljebb egyszer végezhető középmély- vagy mélylazítás.


4. Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

A támogatás célja a regionális, ökológiai szempontú, fenntartható mezőgazdasági földhasználat, a természetvédelmi, illetve környezetvédelmi szempontok érvényesülésének elősegítése, valamint olyan gazdálkodási módok elterjesztése, amelyek segítik megőrizni a tájegységek természeti értékeit. A célprogram kiemelt célja a kék vércse, a szalakóta, parlagi sas, kerecsensólyom és egyéb, szántóföldi élőhelyhez kötődő védett madárfajok élőhelyeinek megfelelő kezelése, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése.


A célprogram általános előírásai:

– a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése;

– talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása;

– évente földhasználati terv készítése és végrehajtása;

-  hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása tilos;

– melioráció és öntözés nem végezhető;

– rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos;

– rovarölő szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását;

– március 1. és július 31. között a munkavégzés csak napkeltétől napnyugtáig megengedett;

– fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A földhasználó értesítésétől számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a terület bármely részén folytatható.

További előírások évelő szálas pillangós takarmánynövények termesztése esetén

– a célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen évelő szálas pillangós takarmánynövényeket (évelő szálas pillangósok, vagy azok keveréke illetve füves keveréke) kell termeszteni;

– tápanyag-utánpótlás tilos, kizárólag telepítéskor és felülvetéskor megengedett, amelynek során a műtrágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/ gazdálkodási év mértéket ;

– kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szer hatóanyagok alkalmazása lehetséges;

– a lucerna felülvetése 5 év alatt egy alkalommal végezhető augusztus-szeptember hónapban;

– évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén:

  – minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezően;

  – madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni;

  – kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező;

  – a célprogramba bevitt táblákon a kaszálást táblánként eltérő napon kell elvégezni;

  – évelő szálas pillangós takarmánynövények teljes területének lekaszálását az első kaszálás esetében május 20-ig, a második kaszálás esetében június 30-ig be kell fejezni;

– 3 hektárnál nagyobb tábla esetében minden kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% kaszálásának befejezését követően a másik 50% kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni;

– kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon , illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját.

További előírások vegyes szántóföldi növénytermesztés esetén:

– a vetésváltás szabályainak betartása;

– kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása;

– utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/ gazdálkodási év mértéket;

– a célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen a következő vetésszerkezet betartása kötelező fővetésű növények tekintetében: legfeljebb 30% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legfeljebb 20% egyéb kultúra;

– a tábla szélein legalább 6 méter széles növényvédő szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni;

– zöldugar szárzúzása, kaszálása esetén:

  – a célprogramba bevitt területeken a szárzúzást, kaszálást táblánként eltérő napokon kell elvégezni;

  – 3 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50 % szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50 % szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni;

  – madárbarát kaszálási, szárzúzási módszert kell alkalmazni;

  – szárzúzásnál, kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező;

  – szárzúzás, kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon , illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a szárzúzás, kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját.

– vetésszerkezetben szereplő szálas pillangós takarmánynövény betakarítása esetén is alkalmazni kell a célprogramnak az évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítására vonatkozó előírásait.

A korábban említett három (A, B, C) zóna mellett a kék vércse célprogram igénylésére is jogosult területek minden esetben külön zónát alkotnak A/2, B/2, vagy C/2 megjelöléssel, attól függően, hogy a támogatási kérelmek bírálata során melyik zónával azonos pontértéket kapnak.

Gyepgazdálkodási célprogramok

Jogosultsági feltételek:

– a legkisebb támogatható terület 1 hektár;

– a jogosult gyepterület a MePAR-ban lehatárolt MTÉT egységen egységen helyezkedik el;

– egy tábla területe legalább 0,3 hektár;

– a célprogramba bevitt gyepterületre vonatkozóan legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállományt kell biztosítani;

– a legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, lófélék; juh, kecske;

– az állatállomány tartójaként a támogatást igénylőnek az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben kell szerepelnie.


1. Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

A támogatás célja a környezetbarát gazdálkodás módszereinek alkalmazása, amely fenntartja az MTÉT egységek magas természetes élőhelyeit és értékeit, valamint a túzok, ugartyúk, szalakóta, parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, hamvas rétihéja madárfajok állományainak védelme, élőhelyeinek fenntartása és kialakítása. A célprogram további célja a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése.

A program előírásai


Legeltetés esetén:

– a legeltetett területen legalább 0,2 ÁE/ha legeltetési sűrűség alkalmazása;

– a gyepek túllegeltetése tilos;

– pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni;

– felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, öntözés, valamint a legelő állatok által elhullajtott trágyától eltekintve egyéb szervestrágyázás tilos;

– fogasolás, gyepszellőztetés tilos;

– kaszálás évente egy alkalommal engedélyezett, úgy hogy a célprogram kaszálásra vonatkozó előírásait maradéktalanul be kell tartani;

– a területen mindennemű vízelvezetés tilos;

– villanypásztor csak az illetékes állami természetvédelmi szerv előzetesen kiadott, a célprogram 5 évére vonatkozó írásos véleménye alapján alkalmazható;

– a célprogramba bevitt teljes gyepterület legfeljebb 50%-án túzok költőhelyet kell kijelölni az illetékes állami természetvédelmi szerv írásos véleménye alapján, ahol csak május 31. után folytatható legeltetés;

– kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját;

– őszi tisztító kaszálás elvégzése kötelező;

Kaszálás esetén:

– felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, szervestrágyázás és öntözés tilos;

– fogasolás, gyepszellőztetés tilos;

– szénabetakarításnál a levágott növényi részeket 1 hónapon belül le kell hordani a gyepterületről;

– minden kaszáláskor táblánként legalább 10%, de legfeljebb 15% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérő területen;

– madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni;

– kaszálásnál vadriasztó lánc használata szükséges;

– a területen mindennemű vízelvezetés tilos;

– széna betakarításakor a munkavégzés csak napkeltétől napnyugtáig megengedett;

– az első kaszálás június 15. után kezdhető meg azzal, hogy a Dunavölgyi-sík a Homokhátság, valamint a Hortobágy MTÉT esetében a kaszálás legkorábbi időpontja június 30.;

– kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját;

– fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv kijelölt munkatársát. A földhasználó értesítésétől számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a következő pontok figyelembevételével folytatható;

– a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján;

– a gazdálkodási év során kizárólag kaszálás történik.


2. Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram


A támogatás célja a nedves rétek fokozottan védett, földön fészkelő madárfajainak (haris, hamvas rétihéja, réti fülesbagoly) fészkelő- és táplálkozó helyének fenntartása e rétek megőrzésével és kíméletes hasznosításával, továbbá egyéb védett fajok élőhelyeinek biztosítása, mint például rákosi vipera, különböző orhidea fajok, kockás liliom, szibériai nőszirom, kígyógyökerű keserűfű, nyári tőzike, réti iszalag, kornistárnics. A célprogram céljai közé tartozik a védőzónák kialakítása a térség sérülékeny természeti területei körül, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése.

A program előírásai

Legeltetés esetén:

– a legeltetett területen legalább 0,2 ÁE/ha legeltetési sűrűség alkalmazása;

– a gyepek túllegeltetése tilos;

– pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni,

– felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, öntözés, valamint a legelő állatok által elhullajtott trágyától eltekintve egyéb szervestrágyázás tilos;

– fogasolás, gyepszellőztetés tilos;

– kaszálás évente egy alkalommal engedélyezett, úgy hogy a célprogram kaszálásra vonatkozó előírásait maradéktalanul be kell tartani;

– a területen mindennemű vízelvezetés tilos;

– villanypásztor csak az illetékes állami természetvédelmi szerv előzetesen kiadott, a célprogram 5 évére vonatkozó írásos véleménye alapján alkalmazható;

– kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját;

– fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv kijelölt munkatársát. A földhasználó értesítésétől számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a földhasználót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a terület bármely részén folytatható;

– őszi tisztító kaszálás elvégzése kötelező

Kaszálás esetén:

– felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, szervestrágyázás és öntözés tilos;

– fogasolás, gyepszellőztetés tilos;

– szénabetakarításnál a levágott növényi részeket 1 hónapon belül le kell hordani a gyepterületről;

– minden kaszáláskor táblánként legalább 10%, de legfeljebb 15% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérő területen;

– madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni;

– kaszálásnál vadriasztó lánc használata szükséges;

– a területen mindennemű vízelvezetés tilos;

– az első kaszálás a célprogramba bevitt teljes gyepterület kijelölt legfeljebb 50%-án július 31. után kezdhető el – kivéve az Őrség-vendvidék, valamint a Hanság MTÉT-t, ahol a kaszálás a célprogramba bevitt teljes gyepterület 50%-án június 1. előtt, a másik 50 %-án július 15. után – az illetékes állami természetvédelmi szerv véleménye alapján;

– kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját;

– a gazdálkodási év során kizárólag kaszálás történik.

Szántóföldi gazdálkodás gyepgazdálkodássá alakításának célprogramja

Természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram

A támogatás célja a magas biodiverzitású gyepterületek kiterjedésének növelése, a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. A természetkímélő gyephasznosítási technológia lehetővé teszi a környező természetes és természetközeli gyepterületek karakterfajainak betelepülését az átalakítandó szántóra, és ezzel rövid időn belül a természeteshez hasonló gyeptársulás jöhet létre.


Jogosultsági feltételek:

– a legkisebb támogatható terület 1 hektár;

– olyan kötelezettségvállalással érintett egybefüggő szántó művelési módú terület, amely a MePAR-ban lehatárolt MTÉT egységen egységen helyezkedik el;

– egy tábla területe legalább 0,3 hektár;

– a célprogramba bevitt területre vonatkozóan a célprogram 2. évétől legalább 0,1 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte;

– legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, lófélék, juh;

– az állatállomány tartójaként a támogatást igénylőnek az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer ben kell szerepelnie.


A célprogram előírásai a célprogram első évében

– földhasználat és művelési ág váltás;

– a létrehozott gyepterületen vegyszeres gyomírtás egy alkalommal engedélyezett;

– csak kaszálás megengedett egy alkalommal, a legeltetetés nem;

– kaszálás csak június 15-e után lehetséges;

– kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját.

A célprogram előírásai a célprogram második évétől

– A terület MTÉT célprogram-jogosultságaitól függően a „Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal” célprogram vagy a „Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram” előírásainak betartása.

A gyeptelepítés, mint nem termelő mezőgazdasági beruházás támogatását a 33/2008 (III. 27) FVM rendeletben rögzített „természetvédelmi célú gyeptelepítés” földhasználati intézkedés mellé rendelt források biztosítják.