Ugrás a tartalomhoz

Egyedi tájértékek

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. § (3) bekezdése értelmében egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.

Hazánk relatív kis területe ellenére az ország egyes térségei geológiai felépítésük, talajtani és éghajlati jellemzőik, természetes növényzetük és más természeti adottságaik tekintetében is különböznek egymástól. A természeti adottságok változatossága mellett a társadalmi, kulturális jellemzők sokszínűsége alakult ki, ennek jeleként máig láthatjuk, hogy tájegységeink sokban különböznek egymástól például a gazdálkodási, építkezési szokások tekintetében.

Fentiekből következik, hogy a tájban megjelenő természeti értékek, emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elemek máig rendkívüli változatosságban találhatóak meg. Igaz ez még úgy is, hogy sok esetben sajnos a hagyományos tájhasználati formák feledésbe merülésének, a megőrzésre érdemes, sőt akár védett értékek pusztulásának lehetünk tanúi.

 

Az egyedi tájértékek nagyban hozzájárulnak tájaink egyedi arculatának kialakításához, és így a tájak változatosságához. Megőrzésük nem pusztán a „szép megóvása” miatt szükséges, hiszen létezésük önmagában is értéket képvisel (például egy idős famatuzsálem a legelőn), tanúi a messzi és a nem túl távoli múltnak (mint egy felhagyott kőfejtő sziklafala, vagy egy téren álló szobor), és segítenek megérteni, hogy a tájnak a benne élő, dolgozó, alkotó, és olykor romboló ember is részét képezi.

Az egyedi tájértékek nem függetlenek az őket létrehozó természeti, vagy társadalmi folyamatoktól. Megőrzésük, illetve új értékek keletkezése hosszú távon elsősorban úgy biztosítható, ha ezek a folyamatok (például a zöldinfrastruktúra hálózatának fejlődése, a természetes és természetközeli élőhelyek, védett fajok megmaradása, a biológiai sokféleség megőrzéséhez is hozzájáruló hagyományos gazdálkodási formák) hosszú távon is fennmaradnak. Azoknak az ember alkotta egyedi tájértékeknek a megőrzése is fontos azonban, amelyek eredeti funkciójukban már használaton kívül kerültek (például népi építészeti gazdasági épület, felhagyott vasútvonal menti őrház, egykori kastélyhoz tartozó magtár). Ebben az esetben a fenntartható hasznosítást egy új, a közösség szempontjából is megfelelő funkció megtalálása biztosíthatja.

Az értékmegőrzés feltételezi a természeti, kultúrtörténeti, táji örökség ismeretét, amihez elengedhetetlen, hogy a helyi közösségek maguk is értékként tekintsenek a környezetükben megtalálható egyedi tájértékekre, tágabb értelemben pedig magára a tájra és az abban rejlő értékeket létrehozó természeti és társadalmi közegre. De az egyedi tájértékek megőrzéséhez szükséges azok szisztematikus felmérése is, ami az egyedi tájértékek felmérésével valósulhat meg.

Fontos ugyanakkor, hogy az egyedi tájértékeknek nem feltétlenül „csak” a helyi közösségek számára van jelentősége, hiszen például Tokaj-Hegyalja történelmi borvidéke bővelkedik a szőlőtermesztéshez és borászathoz kapcsolódó egyedi tájértékekben, mindezek pedig az UNESCO által is elismert módon, a világ kulturális örökségének részét képezik.

 

Az egyedi tájértékek tipizálása

Az egyedi tájértékek típusait és fajtáit az MSZ 20381:2009 sz. Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése c. szabvány határozza meg.

Kultúrtörténeti értékek

Településsel kapcsolatos egyedi tájérték

  • Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (művészeti) alkotás (pl. utcakép, kúria, lakóház, tájház, kapu)
  • Birtokjel, határjel (pl. határhalom, határkő, határmezsgye)
  • Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín (pl. templom, kápolna, kálvária, feszület, képesfa, „kaptárkő”)
  • Temetkezéssel kapcsolatos építmény, művészeti alkotás (pl. temető, sírkő, kopjafa)
  • Védelemmel kapcsolatos létesítmény (pl. erőd, bástya, városfal, sánc, bunker, tűzvigyázó torony)
  • Földméréssel kapcsolatos létesítmény (pl. földmérési alapponthoz kapcsolódó létesítmény)
  • Zöldfelületi létesítmény, objektum (pl. park, vadaspark, kúriakert,” jelesfa”, fasor)

Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos egyedi tájérték

  • Út, útvonal vagy annak részlete (pl. hadi út, zarándokút, csordaút, mélyút, vasút, sikló)
  • Útvonalakat összekötő létesítmény (pl. híd, alagút, viadukt, komp)
  • Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos építmény, épület, létesítmény (pl. vasútállomás, bakterház, vámház, kikötő)

Termeléssel kapcsolatos egyedi tájérték

  • Erdő- és vadgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték (pl. erdészház, csúszda, rakodó, vadászles)
  • Agrártörténeti egyedi tájérték (pl. majorság, tanya, pincesor, présház, istálló, verem, halastó, művelési szerkezet)
  • Ipartörténeti egyedi tájérték (pl. műhely, vashámor, huta, szénégető, mészégető, malom)
  • Bányászattal kapcsolatos egyedi tájérték (pl. külszíni fejtés, horpa, táró, rakodó)
  • Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték (pl. zsilip, gát, víztorony, forrásfoglalás, tóka)

Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó egyedi tájértékek

  • Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentős személlyel kapcsolatos egyedi tájértékek (pl. csatahely)
  • Turizmushoz, természetjáráshoz kapcsolódó egyedi tájértékek (pl. turistaház, kilátótorony)
  • Vendéglátáshoz kapcsolódó egyedi tájérték (pl. csárda, fogadó)

Természeti egyedi tájértékek

Földtudományi egyedi tájértékek

  • Geológiai egyedi tájértékek (pl. mélységi magmás kőzet feltárása, előfordulása, gyűrődés feltárása, előfordulása)
  • Geomorfológiai egyedi tájértékek (pl. vulkáni eredetű domborzati forma, gyűrt domborzati forma)
  • Talajtani egyedi tájértékek (pl. talajszelvény, talajmintázat)
  • Víztani egyedi tájértékek (pl. forrás (kivéve, ha ex lege védett természeti érték))

Biológiai egyedi tájértékek

  • Növényegyed, növénycsoport (pl. erdőrészlet, erdőmaradvány, erdőszegély, fa, jellegfa, mezsgye)
  • Élőhely (pl. mocsarak, mocsárrétek, homoki gyepek, löszgyepek, üde lomboserdők, fenyőerdők)
  • Állatok tartózkodására szolgáló hely (pl. fészek, fészektelep, táplálkozóhely)

Tájképi egyedi tájértékek

Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel (pl. kilátópont, „látókő”)

Vonalas jellegű kilátóhely egyedi vagy jellegzetes látványképpel (pl. panorámaút)

 

Az egyedi tájértékek felmérésének története

Az egyedi tájértékek felmérését az 1970-es években megelőzte az ún. “Magyarországi Jelentős Környezeti Értékek” felmérése, amelynek keretében szinte az egész országban elvégezték a kultúrtörténeti értékek felvételezését.

Az egyedi tájérték kifejezés részletes kifejtésére, fogalmi meghatározására, jelentőségének megállapítására, a felmérendő értékek értékelési módszerének, menetének kidolgozására, valamint a tájvédelemben betöltött szerepére először az 1983-ban az OKTvH (Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal) megbízásából készített Egyedi tájértékek c. tanulmányban került sor. Ettől az időponttól kezdve kisebb ütemben, de elkezdődött az egyedi tájértékek kísérleti jellegű felmérése.

Az 1990-es évektől elsősorban megyei és helyi önkormányzati kezdeményezésre több település egyedi tájérték felmérése készült el. Ezek alapjául az MI-13-25:1991 Általános tájvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése c. műszaki irányelv szolgált (az irányelvet visszavonták, majd több változást követően napjainkban az MSZ 20381:2009 sz. szabvány hatályos)

A Tvt. kihirdetését követően az egyedi tájértékek felmérése felgyorsult. A felméréseket elsősorban a nemzeti park igazgatóságok készítették, de közreműködtek ebben önkormányzatok, és természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek is. Jelentős számú felmérés készült településrendezési tervek munkarészeként, valamint szakdolgozatok részeként is.

Az egyedi tájértékek felmérését nagyban elősegítette a felsőoktatási intézmények, szakmai és kormányzati szervezetek együttműködésével, 2009-2010-ben megvalósult „Táji értékek kataszterezése az Európai Táj Egyezmény hazai bevezetésének megalapozásához, a tájkarakter értékelés módszertanának kidolgozásához” c.  projekt (TájÉrték Kataszter [TÉKA]) program.

Sáv bezárása