Az elmúlt évtizedben a társadalom figyelme minden korábbinál nagyobb mértékben fordult az erdők és az erdőgazdálkodók felé, számon kérve a természeti környezet egyik legértékesebb alkotójának, az erdőnek a tartamos fenntartását és fejlesztését. A természetvédelem központi témája lett az erdő, az erdei életközösség faji és genetikai sokfélesége. A természetességhez való közeledés igénye világviszonylatban általánossá vált, amelyet az erdőtől és az erdőgazdálkodóktól egyaránt elvár a társadalom. Az erdők sokoldalú hasznosítására való törekvések egyrészt az erdőkben megtermelhető anyagi javak, másrészt a nem anyagi jellegű erdei szolgáltatások, a környezetvédelmi hatások, az üdülési, pihenési, turisztikai lehetőségek bővítését szorgalmazták.

Hazánkban az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) megalkotásával az új szakmai jogszabályok olyan jelentős – elsősorban természetvédelmi szemléletből fakadó – változásokat hoztak, melyek igazodtak a biológia és ökológia tudományos eredményeihez, az új társadalmi elvárásokhoz. A fent vázolt változások következtében fellépő konfliktusok kezelése az erdők megőrzésének, egységes szemléletű kezelésének, az erdőkben folytatható természetközeli erdőgazdálkodásnak, és a természetvédelem és az erdőgazdálkodás együttműködésének alapja.

A természetszerű és az ahhoz közel álló erdők (kb. 650 e ha)a Tvt. 15. § (1) bekezdés a) pontja értelmében természeti területnek minősülnek. Ezekben az erdőkben él természetes növényvilágunk 45 %-a, és a fauna jelentős hányada is – mint élőhelyhez – ezen erdőkhöz kötődik. Természetszerű és ahhoz közel álló természetvédelmi oltalom alatt álló erdők alkotják a védett természeti területek mintegy 45 %-át. A védett természeti területeken lévő erdők elsődleges rendeltetése a természetvédelmi törvény 32. § (1) szerint védelmi, ami alapvetően azt jelenti, hogy ezekben az erdőkben a természet védelmének van prioritása a gazdálkodási érdekekkel szemben.

Az erdők természetvédelme a minisztérium szervezetében az Erdészeti és Tájvédelmi Főosztályon belül működő Erdészeti-vadászati és Őrszolgálati Osztály felelősségi körébe tartozik, amelynek keretében az Osztály a következő főbb feladatokat látja el:
– erdők természetvédelme (a védett természeti területeken álló erdők természetvédelmi szakmai felügyelete, erdővagyon természetvédelmi szempontú védelme, erdőrezervátum program szakmai irányítása);
– a nemzeti park igazgatósági vagyonkezelésben levő erdők fenntartásának, szakkezelésének irányítása E sokrétű feladatkört az Erdészeti-vadászati és Őrszolgálati Osztály egyrészt jogszabályokban biztosított hatáskörök gyakorlásán keresztül, másrészt pedig egyes kiemelt jelentőségű természetvédelmi programok szakmai koordinálása, ill. részbeni finanszírozása útján látja el. Az erdők természetvédelmével kapcsolatos távlati elképzeléseket, részletes célkitűzéseket „A természetvédelem erdészeti szakmai koncepciója és távlati fejlesztési feladatai” címen összeállított stratégiai dokumentum tartalmazza.

Védett és nem védett erdők (adatok a magyar erdőkről)