A Natura 2000 hálózat kijelölésének véglegesítése

 

    

 

 

 

 

1. A Natura Korm. rendelet módosítása elsősorban a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelv (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) nem megfelelő átültetés miatt indított 2007/2480. számú kötelezettségszegési eljárásban foglalt kifogásokat kezelte.

 

1. 1. Az Európai Bizottság felszólítása alapján, a Natura Korm. rendelet módosítással kiegészült a 275/2004. Korm. rendelet 4.§-a két új bekezdéssel, amellyel egyértelművé vált, hogy a külön jogszabály alapján készített tervek esetében is a Natura 2000 területekre gyakorolt hatásainak vizsgálatát a Natura Korm. rendelet 10. § alapján kell elvégezni.

 

1. 2. Az Európai Bizottság által külön kihangsúlyozott körzeti erdőtervek speciális tartalmára és elfogadására tekintettel a Natura hatásbecslési eljárás speciális szabályait a körzeti erdőtervekesetében külön jogszabály határozza meg. A körzeti erdőtervek vonatkozásában említett külön jogszabályt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II. 4.) FVM rendelettel fogadta el.

 

1. 3. A Natura Korm. rendelet módosítással a Magyar Kormány hatályon kívül helyezte a Natura Korm. rendelet 9. §-ának (6) bekezdését, ezzel egyidejűleg módosította a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 72/1996. Korm. rendelet.), melynek eredményeként az eddigi bejelentési kötelezettség helyett védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen lévő nagyvízi mederben, parti sávon, valamint vízjárta és fakadó vizek által veszélyeztetett területen vízjogi engedély alapján lesz végezhető az üzemeltetési, fenntartási, helyreállítási és kármegelőzési munka. Erre tekintettel erősebb hatósági kontroll alá kerül a bizottsági elvárásnak megfelelően ez a tevékenységi kör, ugyanakkor az érintett területen szükséges vízimunkák elvégzése is ütemezhetővé és tervezhetővé válik, mind a természetvédelmi hatóság, mind a terület vagyonkezelését ellátó vízügyi igazgatási szerv számára. A vízjogi engedély – az egyes tevékenységek ütemezésének szükségességére tekintettel – 5 éves időtartamra lesz adható, ugyanakkor a 72/1996. Korm. rendelet 12. §-a (1) bekezdésének a) pontja lehetővé teszi a természetvédelmi érdekből való módosítását, amennyiben a kiadásának alapjául szolgáló feltételek, adottságok megváltoznának. Továbbá a rendeletmódosítás előírja, hogy a korábbi vízjogi engedélyezési eljárásokat az új szabályozás alapján 2010. december 31-ig felül kell vizsgálni, a még le nem folyatott eljárásokat pedig meg kell kezdeni.

 

2. A Natura Korm. rendelet módosításának másik fő indoka az Európai Bizottság által a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelvben (továbbiakban: madárvédelmi irányelv) foglalt, a tagállamok különleges madárvédelmi területek kijelölésére irányuló kötelezettségének nem megfelelő végrehajtása miatt indított 2007/2190. számú kötelezettségszegési eljárásban kifogásolt problémák orvoslása volt.

 

A 23/2010. Korm. rendelet jelentős előrelépést hozott a Natura 2000 hálózat magyarországi véglegesítése terén, mivel a madárvédelmi irányelv által előírt kötelezettség maradéktalan teljesítésének érdekében, a korábban hiányos ismeretek miatt elvégzett felmérések eredményeként egy új különleges madárvédelmi terület került kijelölésre a Zselicben (23052 ha), és 3745 hektár területtel bővült a Jászság különleges madárvédelmi terület. Az új madárvédelmi területek kijelölésére a már meglévő különleges természetmegőrzési területekkel azonos területen került sor.

 

A bővítés javítja a Zselic különleges madárvédelmi terület esetében a fekete gólya, a darázsölyv, a rétisas, a hamvas küllő, a fekete harkály, a közép fakopáncs és az örvös légykapó, a Jászság különleges madárvédelmi terület bővítése tekintetében pedig többek között a parlagi sas, a kerecsensólyom, a kék vércse, a szalakóta és a kis őrgébics, mint a madárvédelmi irányelv I. mellékletén szereplő, és a szóban forgó területeken jelentős állománynagysággal előforduló fajok országos lefedettségét.

 

3. A Natura Korm. rendelet módosítás harmadik célja az volt, hogy teljesítse a 2005. szeptember 25-27. között lezajlott „Pannon Biogeográfiai Szeminárium” eredményeként megállapított hiányosságok teljesítését.

 

Az Európai Bizottság a „Pannon Biogeográfiai Szeminárium” keretén belül vizsgálta meg a Pannon Biogeográfiai Régióba tartozó országoknak (a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Magyarország) az élőhelyvédelmi irányelv alapján jelölt Natura 2000 területeinek jegyzékét, és több, különböző kategóriába sorolt hiányosságot és pontatlanságot állapított meg a tagországoknál, így Magyarország esetében is. A Pannon Biogeográfiai Szeminárium konklúziója szerint Magyarországon „insufficient moderate” /IN MOD/ kategóriába sorolt 7 élőhelytípusra, 11 növényfajra és 8 állatfajra kérte az Európai Bizottság további területek kijelölését. A Natura Korm. rendelet módosításával 39 új, ún. jelölt Natura 2000 területet jelöl ki a Magyar Kormány, amely összesen 25810,5 hektár. Egyes területek már jelenleg is részei a Natura 2000 hálózatnak, mint különleges madárvédelmi terület, ebből következően az IN MOD területi kijelölés csekély mértékben növeli a Natura 2000 hálózat magyarországi kiterjedését.

 

 

Az új, jelöl Natura 2000 területek és az új madárvédelmi területek pontos földrészleteinek és térképeinek kihirdetését az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11) KvVM rendelet tartalmazza.

 

E KvVM rendelet kihirdetésével nemcsak az új területeket, hanem a már 2004. év óta kijelölt – és azóta az Európai Bizottság által jóváhagyott – Natura 2000 területeknek a közhiteles ingatlan-nyilvántartási határokhoz igazított helyrajzi számait és térképét is tartalmazza, a pontos határok lefektetése érdekében. A térképi pontosság javításával és a határvonalaknak az ingatlan-nyilvántartási (térképi) adatokhoz történő igazításával egyidejűleg sor került a topográfiai és digitalizálási hibák kiszűrésére, továbbá számos egyéb, szakmai információhiányból vagy pontatlanságból eredő kijelölési hiba javítására.

 

A Natura hrsz. rendelet kihirdetésével a Magyar Köztársaság teljesítette az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti követelményeket is, amelyek alapján a jóváhagyott Natura 2000 területeket különleges természetmegőrzési területekké és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területekként kihirdette. Ez az átalakítás a precíz és térinformatikailag pontos határvonalak rögzítésével, térképi megjelenítésével és az egyes jelölő fajok és élőhelytípusok adatbázisára való hivatkozással vált lehetővé. A területek elnevezésbeli változása a közösségi követelmények és eljárásrend kialakítása érdekében történt, jogi szempontból különbséget nem jelent, mert a Natura 2000 területek mindenféle típusára az elfogadási stádiumtól függetlenül ugyan azok az előírások vonatkoznak.

 

– Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) kormányrendelet módosításáról szól 23/2010. (II. 11.) Korm. rendelet – Magyar Közlöny 16. száma 2010. február 11. 14-17. oldal MK_10_0161.pdf

– Az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet – Magyar Közlöny 10. száma 2010. február 4. 14-96. oldal MK_10_0131.pdf

– Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11) KvVM rendelet – Magyar Közlöny 72. száma 2010. május 11. Az egész számban csak ez az egy jogszabály van (860 oldal!).

A közhiteles térképek letölthetők a Magyar Közlöny honlapjáról itt.

 

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet hatályos szövege a 23/2010. (II.11.) Korm. rendelet módosításaival egységes szerkezetben, innen letölthető: 275/2004 (X. 8.) Korm rendelet (2010 04.01. hatállyal