“A természet: Templom. Szentély. Olyan hely, ahová csak alázattal szabad belépnem,
olykor térden csúszva, máskor hason kúszva,
de mindenkor nyitott szemmel és szívvel, megtisztulni akaró lélekkel.“
/Dr. Vizúr János, természetfotós/

Manapság egyre többen szeretik hazavinni a kirándulás során gyűjtött élményeket képek formájában, így sokan merülnek el a természetfotózás szépségeiben is. Ezzel azonban sajnos sokszor tudatlanságból gondot, terhelést okoznak a természeti környezet állapotában, zavarva, letaposva vagy átalakítva azt. Ennek elkerülése végett van néhány alapszabály, melyeket szükséges betartanunk.

Már a kirándulás megtervezésekor legyünk körültekintőek, többek között járjunk utána, hogy a választott úti cél természetvédelmi oltalom alatt áll-e. Védett természeti területre gyalogosan engedély nélkül be lehet lépni. Fokozottan védett természeti területre történő belépéshez viszont – a jelzett turistautak és tanösvények kivételével – a természetvédelmi hatóságnak a nemzeti park igazgatóság szakértői véleményének figyelembevételével kiadott engedélye szükséges.

Fotó: Béres Attila (Varázslatos Magyarország)

Bárhová is megyünk, tiszteljük a természetet, óvjuk azt, és igyekezzünk olyan állapotban hagyni, amilyenben találtuk. Rendkívül fontos, hogy egyetlen jó kép kedvéért se rendezzük át a környezetet! A természetfotózás lényege, hogy a természet szépségét és esztétikáját láttassuk. Figyeljünk arra, hogy képünk a valóságot mutassa be, azon semmilyen módon ne változtasson. Így a képünk később akár a természeti állapot dokumentálásának is eszköze lehet. További alapszabály, hogy tartózkodjunk mindenféle szemeteléstől, vagy egyéb szennyezéstől. Szemetünket vigyük haza magunkkal, és az arra kijelölt helyen rakjuk le.

A téma megközelítésekor különösen figyeljünk a lépteinkre, esetleges nyomkárunkra, ne tépjük le a növényt, vagy pusztítsuk el az állatot! Azonban itt nemcsak az értelmetlen vandalizmusra és szemetelésre kell gondolnunk. Például egy látványos növény fotózásakor az avatatlan szem esetleg észre sem veszi a növény fiatal, kevésbé látványos, csírázó formáját, vagy akár más, értékes ritkaságokat, így a botanikai felkészületlenség következtében esetlegesen rájuk térdepel, széttapossa azokat. Hasonlóan az állatokat is számtalan módon veszélyeztethetjük akaratunkon kívül, többek között az említett növényzet irtásával, amely oly mértékben képes megváltoztatni az állatok életkörülményeit, hogy akár pusztulásukat okozhatja. Alapvető szabály, hogy fészket fészkelési időszakban ne fotózzunk, hiszen annyira megzavarhatjuk a tojásain kotló, vagy fiókáit nevelő madarat, hogy az későn, vagy egyáltalán nem tér vissza, ezáltal a fészakalj pusztulását okozzuk. Mindig tartsuk szem előtt, miért is kezdtünk bele a fotózásba, ugyanis a természet szeretete és megóvása fontosabb, mint például egy tökéletes elő- és hátterű virágfotó. Az élővilág kisebb mértékű zavarása vagy veszélyeztetése is kifogásolható etikailag, inkább mondjunk le egy jó fotóról, és csak messziről csodáljuk meg a témát.

A digitális képmanipuláció természetesen mindig kínál csalási lehetőséget, de egy fogságban élő vadról készült kép ne legyen úgy interpretálva, mintha az természetes körülmények között készült volna. A vadon élő fajokat a természetes élőhelyükön célszerű fotózni. Egy felvételt addig etikus módosítani, amíg ez csupán jobbá teszi (pl. jobb képvágat, természetet idéző színek), de nem hamisítja a valóságot, így igaz marad.

A természetvédelem feladata az értékek bemutatása, amelyet jól képzett és lelkes szakszemélyzettel és kijelölt túraútvonalakkal, tanösvényekkel, bemutatóhelyekkel, szervezett programokkal valósít meg. A bemutatásra kijelölt területek megtervezése úgy történik, hogy azzal a lehető legkevesebb zavarást okozzuk a terület élővilágának, azt ne alakítsuk át, ne pusztítsuk el.

Élményekben gazdag vadonlesést, élményteli kirándulásokat, és a természet felfedezését kívánjuk úgy, hogy látogatásunkat a Természet ne emlegesse!

Ne zavarjanak! (Fotó: Szűcs Boldizsár)