Ugrás a tartalomhoz

Natúrparkok

Natúrparkok jellemzői, céljuk, rendeltetésük

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 4.§ q) pontja szerinti definíció értelmében a natúrpark a helyi közösségek (önkormányzatok, társadalmi szervezetek, gazdálkodó szervezetek és az érintett lakosság) összefogása eredményeként létrejövő, a táji, természeti és kulturális értékek megőrzésén és fenntartható hasznosításán alapuló terület- és vidékfejlesztési célok megvalósulását is támogató, meghatározott területre vonatkozó együttműködés.

A natúrpark kifejezés alatt egyszerre értjük a törvényi definícióból adódó, különböző térségi szereplők között létrejövő együttműködést és azt a területet, amelyre ez az együttműködés kiterjed. A natúrparkok területe azoknak a településeknek a közigazgatási területét foglalja magában, amelyek települési önkormányzata részt vesz az együttműködésben.

A natúrparkok önkéntes alapon jönnek létre, az említett együttműködés kialakításának célja a táji, természeti és kulturális értékek megőrzése és fenntartható, a közösség érdekében történő hasznosítása. E közös célrendszer – és egyben a natúrparkok működésének – alapját a más európai országokban is alkalmazott úgynevezett négy pilléres modell adja. Ezen belül természetesen az egyes natúrparkok prioritásai, konkrét tevékenységei között lehetnek különbségek, egyedi sajátosságok.

  1. pillér

A természeti és kulturális örökség védelme: a táj állapotának javítása, a táj megőrzésre érdemes karakterelemeinek és a tájértékeknek a védelme, az élőhelyek, fajok fennmaradását szolgáló tudás és ismeretek alkalmazása.

  1. pillér

Környezeti nevelés, szemléletformálás: az érintett lakosság és a natúrpark területére érkező látogatók környezeti szemléletének formálása a helyi természeti örökség és a megőrzésükre tett erőfeszítések, a helyi környezeti tudatosság bemutatásán keresztül.

  1. pillér

Vidékfejlesztés: a természeti és kulturális örökségen, valamint táji adottságokon alapuló, a táji értékeket a helyi közösségek bevonásával megőrző, gyarapító fejlesztések támogatása (pl. helyi termékek, piacok, megőrzést, bemutatást támogató infrastruktúra fejlesztése, gazdasági együttműködések).

  1. pillér

Turizmus és rekreáció: a táj szépségére, harmóniájára, természeti és kulturális adottságaira, sajátos értékeire építő és azt fenntartó turisztikai és rekreációs kínálat megfogalmazása, a gyógyulást és pihenést elősegítő termékfejlesztés, desztináció-építés, turisztikai piacra vitel, közös értékesítés.

 

Bár a natúrparkok területét a hozzájuk csatlakozó települések területéből levezetve határozhatjuk meg, tevékenységük túlmutat a települési önkormányzatokon. A natúrparkok létrejötte és működése ugyanis a helyi, térségi szereplők széles körének valós együttműködésen alapul. Ebben részt vesznek például (térségenként változó súllyal és aktivitással) a területileg érintett nemzeti park igazgatóságok, civil szervezetek, LEADER vidékfejlesztési egyesületek, turisztikai szolgáltatók, erdőgazdálkodók és más gazdasági szereplők is. A natúrparki tevékenységeket maguk az együttműködésben részt vevő szervezetek valósítják meg, a natúrparki munkaszervezet koordinálásával. Ez utóbbi a leggyakrabban egyesületi formában működik.

Fontos tisztázni, hogy bár a natúrpark fogalmát a Tvt. határozza meg és a natúrparki négy pillér egyike a természetvédelem, maga a natúrpark nem védettségi kategória, megalakulásukkal nem jönnek létre automatikusan új védett területek. Mindazonáltal a natúrparkoknak fontos szerepe van a táj- és természetvédelem céljainak társadalmasításában. A hazai gyakorlat azt mutatja, hogy az ökoturizmus és a környezeti nevelés terén elengedhetetlen a natúrparkok szoros együttműködése az állami erdők kezeléséért felelős gazdasági társaságokkal és a nemzeti park igazgatóságokkal. Hazánk táji sokszínűségének megőrzése szempontjából hasonlóan fontos a jelenleg nem védett tájak esetében is például a hagyományos, fenntartható gazdálkodási módok elterjesztése, vagy éppen az egyedi tájértékek, az egyes térségekre jellemző tájkarakter megőrzése.

Az egyes natúrparkok önálló tevékenysége mellett egyre több példát láthatunk a hazai natúrparkok közös, országosan koordinált fellépésére, az általuk közösen megvalósított kezdeményezésekre is. Jó példa erre, hogy a natúrparkok 2017 óta, minden év őszén országosan koordinált módon, tájséták szervezésével kapcsolódnak az Európa Tanács kezdeményezésére október 20-án Európa-szerte ünnepelt Táj Nemzetközi Napjához. Ugyancsak évente, a natúrparki térségekben működő általános iskolák körében kerül megrendezésre az Országos Natúrparki Vetélkedő sorozat.

 

Natúrparkok létrehozásának feltételei

A natúrpark elnevezés a természetvédelemért felelős miniszter (jelenleg az Agrárminiszter) hozzájárulása esetén használható. A névhasználatra vonatkozó részletes szabályokat a Natúrparki rendelet tartalmazza.

A területre vonatkozó feltételek

  • összetartozó táji egységet alkot,
  • legalább három település teljes közigazgatási területére kiterjed (a rendelet tartalmaz erre vonatkozó kivételeket),
  • természeti területekben és természeti értékekben gazdag és legalább egy része országos vagy helyi jelentőségű védett természeti terület,
  • kiterjedése legalább 10 000 hektár.

 A szereplők együttműködésére, a tevékenységre vonatkozó szakmai feltételek

  • natúrparki feladatok koordinálására alkalmas munkaszervezetet kell létrehozni,
  • már a kezdeményezés időpontjában a fejlesztési koncepcióban foglaltakkal összhangban álló tevékenységnek kell folynia a leendő natúrparkban,
  • a natúrpark kialakításában részt venni kívánó szereplőknek együttműködési megállapodást kell kötniük a leendő munkaszervezettel,
  • megalapozó dokumentációt és fejlesztési koncepciót kell benyújtani az Agrárminisztérium részére, amelyben konkrét jövőbeni feladatvállalásoknak kell szerepelniük.

 

Natúrparkok működésére vonatkozó legfontosabb szabályok

  • a natúrparki munkaszervezetnek el kell látnia a natúrpark működtetésével és képviseletével kapcsolatos feladatokat;
  • a natúrparki munkaszervezetnek évente a natúrpark tevékenységét bemutató szakmai beszámolót kell készítenie a négy pillér szerinti tevékenységekről, amit meg kell ismertetnie az együttműködésben részt vevőkkel és meg kell küldenie az Agrárminisztériumnak (ezt a kötelezettséget csak egy bizonyos felkészülési idő eltelte után kötelező teljesíteni);
  • az Agrárminisztériumnak 5 évente, illetve más, a rendelet által meghatározott esetekben felülvizsgálatot kell lefolytatnia, amelynek során vizsgálni kell a natúrparknak a rendeletben foglaltak szerinti működését.

 

A natúrparkok tevékenységével kapcsolatban a korábbiakban két, miniszteri szinten elfogadott koncepció is született, amelyek részletes ajánlásokat és iránymutatásokat tartalmaznak a működésre, valamint a natúrparki hálózat közös fejlesztési céljaira vonatkozóan. Egységes szempontok szerinti megújításuk jelenleg van folyamatban, a végleges dokumentum e weboldalon is letölthető lesz.

 

Natúrparki hálózat aktuális adatai

Jelenleg 17 natúrpark rendelkezik a természetvédelemért felelős miniszter által adott névhasználati hozzájárulással. A natúrparki hálózat a hazai települések 10,3%-ára, az ország területének pedig 9,7%-ára terjed ki.

 

Miniszteri hozzájárulással működő natúrparkok (legutolsó módosítás: 2021. március)

 

Natúrpark neve Névhasználati hozzájárulás megadásának időpontja Munkaszervezet neve Terület (ha)

Települések

száma

Natúrpark weboldala  
Vértesi Natúrpark 2005. október 27. Pro Vértes Közalapítvány 35 838 17 honlap
Írottkő Natúrpark 2006. április 1. Írottkő Natúrparkért Egyesület 23 461 16 honlap
Pannontáj-Sokoró Natúrpark

2006. április 1.

2016. február 19.*

Pannontáj-Sokoró Közhasznú Egyesület 62 663 29

honlap

Cserhát Natúrpark 2009. október 22. Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány 38 260 22 honlap
Szatmár-Beregi Natúrpark

2010. január 17.**

  103 791 67    

Hét Patak Gyöngye Natúrpark

2011. október 28. Hét Patak Gyöngye Natúrpark Egyesület 10 177 8 honlap
Gerecse Natúrpark 2013. február 1. Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség 79 651 29 honlap
Koppányvölgy Natúrpark 2014. szeptember 19. Völgy Hangja Egyesület 16 421 10 honlap

Körösök Völgye Natúrpark

2015. április 15. Körösök Völgye Natúrpark Egyesület 207 247 14 honlap
Szigetköz Natúrpark 2018. március 28. Szigetköz Natúrpark Egyesület 50 670 26

honlap

Felső-Bácska – Homokhát Natúrpark 2018. július 20. Felső-Bácskai és Homokháti Értékmegőrző Natúrpark Egyesület 68 286 12 honlap
Kapos-hegyháti Natúrpark 2018. szeptember 14. Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület 34 439 13 honlap
Zselici Ezüsthárs Natúrpark 2019. március 29. Zselici Ezüsthárs Natúrpark Egyesület 27 288 15  
Tápió Natúrpark 2019. június 22. Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány 73 014 18 honlap
Pilisi Sziklák Natúrpark 2019. szeptember 25. Virágzó Kesztölc Egyesület 10 565 5 honlap
Őrjeg és szőlőhegyei Natúrpark 2020. március 31. Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark Egyesület 31 292 5 honlap
Vasi-Hegyhát Natúrpark 2021. augusztus 16. Hegypásztor Kör 32 698 20  

*átalakuláshoz kapcsolódó felülvizsgálatot követő hozzájárulás időpontja

**felülvizsgálat folyamatban

 

Natúrparkok területével érintett települések listája

Natúrpark neve Natúrpark területével érintett települések
Vértesi Natúrpark** Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Gánt, Mór, Oroszlány, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Tatabánya*, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Zámoly
Írottkő Natúrpark Bozsok, Cák, Csepreg, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Kiszsidány, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lukácsháza, Nemescsó, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Velem
Pannontáj-Sokoró Natúrpark Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Écs, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Győrasszonyfa, Győrság, Győrújbarát, Győrszemere, Kajárpéc, Koroncó, Lázi, Nagydém, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Ravazd, Románd, Sikátor, Sokorópátka, Táp, Tápszentmiklós, Tényő, Töltéstava, Veszprémvarsány
Cserhát Natúrpark** Alsótold, Becske, Bér, Bokor, Buják, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Cserhátszentiván, Ecseg, Felsőtold, Garáb, Herencsény, Hollókő, Kozárd, Kutasó, Magyarnándor, Nagylóc, Nógrádsipek, Rimóc, Szanda, Terény, Varsány
Szatmár-Beregi Natúrpark Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Csaroda, Császló, Csegöld, Csengersima, Darnó, Fehérgyarmat, Fülesd, Gacsály, Garbolc, Gelénes, Gulács, Gyügye, Hermánszeg, Hetefejércse, Jánd, Jánkmajtis, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kölcse, Kömörő, Lónya, Magosliget, Mánd, Márokpapi, Mátyus, Méhtelek, Milota, Nagyar, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Olcsvaapáti, Panyola, Penyige, Rozsály, Sonkád, Szamosbecs, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szatmárcseke, Tákos, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakerecseny, Tiszakóród, Tiszaszalka, Tiszavid, Tisztaberek, Tivadar, Túristvándi, Túrricse, Uszka, Vámosatya, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán
Hét Patak Gyöngye Natúrpark Alsómocsolád, Ág, Csikóstőttős, Gerényes, Kárász, Kisvaszar, Köblény, Szalatnak
Gerecse Natúrpark Annavölgy, Baj, Bajna, Bajót, Csolnok, Dág, Dunaalmás, Epöl, Gyermely, Héreg, Kocs, Lábatlan, Naszály, Neszmély, Nyergesújfalu, Sárisáp, Süttő, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Tata, Tatabánya*, Tát, Tokod, Tokodaltáró, Úny, Vértesszőlős, Vértestolna
Koppányvölgy Natúrpark Bonnya, Fiad, Kára, Kisbárapáti, Koppányszántó, Miklósi, Somogyacsa, Somogydöröcske, Szorosad, Törökkoppány
Körösök Völgye Natúrpark Békés, Békéscsaba, Békésszentandrás, Csárdaszállás, Doboz, Gyomaendrőd, Gyula, Köröstarcsa, Kunszentmárton, Mezőberény, Mezőtúr, Öcsöd, Sarkad, Szarvas
Szigetköz Natúrpark Ásványráró, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunaszeg, Dunaszentpál, Dunasziget, Feketeerdő, Győrladamér, Győrújfalu, Győrzámoly, Halászi, Hédervár, Kimle, Kisbajcs, Kisbodak, Kunsziget, Lipót, Máriakálnok, Mecsér, Nagybajcs, Öttevény, Püski, Rajka, Vámosszabadi, Vének
Felső-Bácska – Homokhát Natúrpark Ásotthalom, Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Katymár, Kelebia, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Öttömös, Tataháza, Tompa
Kapos-hegyháti Natúrpark Csibrák, Dombóvár, Döbrököz, Dúzs, Kalaznó, Kisvejke, Kurd, Lengyel, Mágocs, Mekényes, Mucsi, Nagyhajmás, Závod
Zselici Ezüsthárs Natúrpark Bárdudvarnok, Bőszénfa, Gálosfa, Hajmás, Kaposgyarmat, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kisasszond, Patca, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud, Zselicszentpál
Tápió Natúrpark Bénye, Farmos, Gomba, Káva, Kóka, Nagykáta, Pánd, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tóalmás, Úri
Pilisi Sziklák Natúrpark Kesztölc, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisszántó, Pilisszentkereszt
Őrjeg és szőlőhegyei Natúrpark Császártöltés, Érsekhalma, Hajós, Homokmégy, Öregcsertő
Vasi-Hegyhát Natúrpark Alsóújlak, Bérbaltavár, Csehi, Csehimindszent, Döbörhegy, Döröske, Gersekarát, Győrvár, Halastó, Hegyhátszentpéter, Kám, Katafa, Nádasd, Nagymizdó, Nagytilaj, Olaszfa, Oszkó, Petőmihályfa, Szarvaskend, Vasvár

* Tatabánya két natúrparkhoz (Vértesi Natúrpark és Gerecse Natúrpark) is csatlakozott, előbbihez a település egy részterületével

** A megjelölt natúrparkokhoz a települési önkormányzatok a települések ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számok szerint lehatárolt részterületével csatlakoztak, amelyet az akkor hatályos szabályozás megengedett

 


A Magyar Natúrpark Szövetség honlapja


Sáv bezárása