Vissza az előző oldalra
Natúrparkok jellemzői, céljuk, rendeltetésük
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 4.§ q) pontja szerinti definíció értelmében a natúrpark a helyi közösségek (önkormányzatok, társadalmi szervezetek, gazdálkodó szervezetek és az érintett lakosság) összefogása eredményeként létrejövő, a táji, természeti és kulturális értékek megőrzésén és fenntartható hasznosításán alapuló terület- és vidékfejlesztési célok megvalósulását is támogató, meghatározott területre vonatkozó együttműködés.
A natúrpark kifejezés alatt egyszerre értjük a törvényi definícióból adódó, különböző térségi szereplők között létrejövő együttműködést és azt a területet, amelyre ez az együttműködés kiterjed. A natúrparkok területe azoknak a településeknek a közigazgatási területét foglalja magában, amelyek települési önkormányzata részt vesz az együttműködésben.
A natúrparkok önkéntes alapon jönnek létre, az említett együttműködés kialakításának célja a táji, természeti és kulturális értékek megőrzése és fenntartható, a közösség érdekében történő hasznosítása. E közös célrendszer – és egyben a natúrparkok működésének – alapját a más európai országokban is alkalmazott úgynevezett négy pilléres modell adja. Ezen belül természetesen az egyes natúrparkok prioritásai, konkrét tevékenységei között lehetnek különbségek, egyedi sajátosságok.
A természeti és kulturális örökség védelme: a táj állapotának javítása, a táj megőrzésre érdemes karakterelemeinek és a tájértékeknek a védelme, az élőhelyek, fajok fennmaradását szolgáló tudás és ismeretek alkalmazása.
Környezeti nevelés, szemléletformálás: az érintett lakosság és a natúrpark területére érkező látogatók környezeti szemléletének formálása a helyi természeti örökség és a megőrzésükre tett erőfeszítések, a helyi környezeti tudatosság bemutatásán keresztül.
Vidékfejlesztés: a természeti és kulturális örökségen, valamint táji adottságokon alapuló, a táji értékeket a helyi közösségek bevonásával megőrző, gyarapító fejlesztések támogatása (pl. helyi termékek, piacok, megőrzést, bemutatást támogató infrastruktúra fejlesztése, gazdasági együttműködések).
Turizmus és rekreáció: a táj szépségére, harmóniájára, természeti és kulturális adottságaira, sajátos értékeire építő és azt fenntartó turisztikai és rekreációs kínálat megfogalmazása, a gyógyulást és pihenést elősegítő termékfejlesztés, desztináció-építés, turisztikai piacra vitel, közös értékesítés.
Bár a natúrparkok területét a hozzájuk csatlakozó települések területéből levezetve határozhatjuk meg, tevékenységük túlmutat a települési önkormányzatokon. A natúrparkok létrejötte és működése ugyanis a helyi, térségi szereplők széles körének valós együttműködésen alapul. Ebben részt vesznek például (térségenként változó súllyal és aktivitással) a területileg érintett nemzeti park igazgatóságok, civil szervezetek, LEADER vidékfejlesztési egyesületek, turisztikai szolgáltatók, erdőgazdálkodók és más gazdasági szereplők is. A natúrparki tevékenységeket maguk az együttműködésben részt vevő szervezetek valósítják meg, a natúrparki munkaszervezet koordinálásával. Ez utóbbi a leggyakrabban egyesületi formában működik.
Fontos tisztázni, hogy bár a natúrpark fogalmát a Tvt. határozza meg és a natúrparki négy pillér egyike a természetvédelem, maga a natúrpark nem védettségi kategória, megalakulásukkal nem jönnek létre automatikusan új védett területek. Mindazonáltal a natúrparkoknak fontos szerepe van a táj- és természetvédelem céljainak társadalmasításában. A hazai gyakorlat azt mutatja, hogy az ökoturizmus és a környezeti nevelés terén elengedhetetlen a natúrparkok szoros együttműködése az állami erdők kezeléséért felelős gazdasági társaságokkal és a nemzeti park igazgatóságokkal. Hazánk táji sokszínűségének megőrzése szempontjából hasonlóan fontos a jelenleg nem védett tájak esetében is például a hagyományos, fenntartható gazdálkodási módok elterjesztése, vagy éppen az egyedi tájértékek, az egyes térségekre jellemző tájkarakter megőrzése.
Az egyes natúrparkok önálló tevékenysége mellett egyre több példát láthatunk a hazai natúrparkok közös, országosan koordinált fellépésére, az általuk közösen megvalósított kezdeményezésekre is. Jó példa erre, hogy a natúrparkok 2017 óta, minden év őszén országosan koordinált módon, tájséták szervezésével kapcsolódnak az Európa Tanács kezdeményezésére október 20-án Európa-szerte ünnepelt Táj Nemzetközi Napjához. Ugyancsak évente, a natúrparki térségekben működő általános iskolák körében kerül megrendezésre az Országos Natúrparki Vetélkedő sorozat.
Natúrparkok létrehozásának feltételei
A natúrpark elnevezés a természetvédelemért felelős miniszter (jelenleg az Agrárminiszter) hozzájárulása esetén használható. A névhasználatra vonatkozó részletes szabályokat a natúrparkok létrehozásáról és működéséről szóló 6/2020. (III. 25.) AM rendelet (a továbbiakban: Natúrpark rendelet) tartalmazza.
A területre vonatkozó feltételek
A szereplők együttműködésére, a tevékenységre vonatkozó szakmai feltételek
Natúrparkok működésére vonatkozó legfontosabb szabályok
A natúrparkok munkáját, a Natúrpark rendelet értelmezését hivatott segíteni az Agrárminisztérium koordinációjában elkészült „A magyarországi natúrpark-hálózat koncepciója”, amelyet a természetvédelemért felelős miniszter 2021 decemberében fogadott el. A koncepció részletesen kifejti a Natúrpark rendelet egyes szabályozási elemeinek szakmai hátterét, másrészt rögzíti a hazai natúrpark-hálózat hosszú távú jövőképét és az ennek elérését segítő célkitűzéseket. Annak érdekében, hogy a koncepcióban foglaltak közvetlenül is hasznosulhassanak a natúrparki munkaszervezetek és a települési önkormányzatok közötti együttműködési megállapodások megkötésekor, valamint a szakmai beszámolók elkészítésekor, a koncepció mellékleteit külön dokumentumként, word formátumban is elhelyezzük a dokumentumtár „Természet- és tájvédelmi témájú szakmai koncepciók” mappájában.
Natúrparki hálózat aktuális adatai
Jelenleg 17 natúrpark rendelkezik a természetvédelemért felelős miniszter által adott névhasználati hozzájárulással. A natúrparki hálózat a hazai települések 10,5%-ára, az ország területének pedig 9,8%-ára terjed ki.
Miniszteri hozzájárulással működő natúrparkok (legutolsó módosítás: 2021. március)
Települések
száma
2006. április 1.
2016. február 19.*
honlap
2010. január 17.**
Hét Patak Gyöngye Natúrpark
Körösök Völgye Natúrpark
*átalakuláshoz kapcsolódó felülvizsgálatot követő hozzájárulás időpontja
** munkaszervezeti változás miatt felülvizsgálat folyamatban
Natúrparkok területével érintett települések listája
* Tatabánya két natúrparkhoz (Vértesi Natúrpark és Gerecse Natúrpark) is csatlakozott, előbbihez a település egy részterületével
** A megjelölt natúrparkokhoz a települési önkormányzatok a települések ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számok szerint lehatárolt részterületével csatlakoztak, amelyet az akkor hatályos szabályozás megengedett
A Magyar Natúrpark Szövetség honlapja
Sáv bezárása