Natúrparkok jellemzői, céljuk, rendeltetésük

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 4.§ q) pontja szerinti definíció értelmében a natúrpark a helyi közösségek (önkormányzatok, társadalmi szervezetek, gazdálkodó szervezetek és az érintett lakosság) összefogása eredményeként létrejövő, a táji, természeti és kulturális értékek megőrzésén és fenntartható hasznosításán alapuló terület- és vidékfejlesztési célok megvalósulását is támogató, meghatározott területre vonatkozó együttműködés.

A natúrpark kifejezés alatt egyszerre értjük a törvényi definícióból adódó, különböző térségi szereplők között létrejövő együttműködést és azt a területet, amelyre ez az együttműködés kiterjed. A natúrparkok területe azoknak a településeknek a közigazgatási területét foglalja magában, amelyek települési önkormányzata részt vesz az együttműködésben.

A natúrparkok önkéntes alapon jönnek létre, az említett együttműködés kialakításának célja a táji, természeti és kulturális értékek megőrzése és fenntartható, a közösség érdekében történő hasznosítása. E közös célrendszer – és egyben a natúrparkok működésének – alapját a más európai országokban is alkalmazott úgynevezett négy pilléres modell adja. Ezen belül természetesen az egyes natúrparkok prioritásai, konkrét tevékenységei között lehetnek különbségek, egyedi sajátosságok.

1. pillér

A természeti és kulturális örökség védelme: a táj állapotának javítása, a táj megőrzésre érdemes karakterelemeinek és a tájértékeknek a védelme, az élőhelyek, fajok fennmaradását szolgáló tudás és ismeretek alkalmazása.

2. pillér

Környezeti nevelés, szemléletformálás: az érintett lakosság és a natúrpark területére érkező látogatók környezeti szemléletének formálása a helyi természeti örökség és a megőrzésükre tett erőfeszítések, a helyi környezeti tudatosság bemutatásán keresztül.

3. pillér

Vidékfejlesztés: a természeti és kulturális örökségen, valamint táji adottságokon alapuló, a táji értékeket a helyi közösségek bevonásával megőrző, gyarapító fejlesztések támogatása (pl. helyi termékek, piacok, megőrzést, bemutatást támogató infrastruktúra fejlesztése, gazdasági együttműködések).

4. pillér

Turizmus és rekreáció: a táj szépségére, harmóniájára, természeti és kulturális adottságaira, sajátos értékeire építő és azt fenntartó turisztikai és rekreációs kínálat megfogalmazása, a gyógyulást és pihenést elősegítő termékfejlesztés, desztináció-építés, turisztikai piacra vitel, közös értékesítés.

Bár a natúrparkok területét a hozzájuk csatlakozó települések területéből levezetve határozhatjuk meg, tevékenységük túlmutat a települési önkormányzatokon. A natúrparkok létrejötte és működése ugyanis a helyi, térségi szereplők széles körének valós együttműködésen alapul. Ebben részt vesznek például (térségenként változó súllyal és aktivitással) a területileg érintett nemzeti park igazgatóságok, civil szervezetek, LEADER vidékfejlesztési egyesületek, turisztikai szolgáltatók, erdőgazdálkodók és más gazdasági szereplők is. A natúrparki tevékenységeket maguk az együttműködésben részt vevő szervezetek valósítják meg, a natúrparki munkaszervezet koordinálásával. Ez utóbbi a leggyakrabban egyesületi formában működik.

Fontos tisztázni, hogy bár a natúrpark fogalmát a Tvt. határozza meg és a natúrparki négy pillér egyike a természetvédelem, maga a natúrpark nem védettségi kategória, megalakulásukkal nem jönnek létre automatikusan új védett területek. Mindazonáltal a natúrparkoknak fontos szerepe van a táj- és természetvédelem céljainak társadalmasításában. A hazai gyakorlat azt mutatja, hogy az ökoturizmus és a környezeti nevelés terén elengedhetetlen a natúrparkok szoros együttműködése az állami erdők kezeléséért felelős gazdasági társaságokkal és a nemzeti park igazgatóságokkal. Hazánk táji sokszínűségének megőrzése szempontjából hasonlóan fontos a jelenleg nem védett tájak esetében is például a hagyományos, fenntartható gazdálkodási módok elterjesztése, vagy éppen az egyedi tájértékek, az egyes térségekre jellemző tájkarakter megőrzése.

Az egyes natúrparkok önálló tevékenysége mellett egyre több példát láthatunk a hazai natúrparkok közös, országosan koordinált fellépésére, az általuk közösen megvalósított kezdeményezésekre is. Jó példa erre, hogy a natúrparkok 2017 óta, minden év őszén országosan koordinált módon, tájséták szervezésével kapcsolódnak az Európa Tanács kezdeményezésére október 20-án Európa-szerte ünnepelt Táj Nemzetközi Napjához. Ugyancsak évente, a natúrparki térségekben működő általános iskolák körében kerül megrendezésre az Országos Natúrparki Vetélkedő sorozat.

Natúrparkok létrehozásának feltételei

A natúrpark elnevezés a természetvédelemért felelős miniszter (jelenleg az Agrárminiszter) hozzájárulása esetén használható. A névhasználatra vonatkozó részletes szabályokat a natúrparkok létrehozásáról és működéséről szóló 6/2020. (III. 25.) AM rendelet (a továbbiakban: Natúrpark rendelet) tartalmazza.

A területre vonatkozó feltételek

• összetartozó táji egységet alkot,
• legalább három település teljes közigazgatási területére kiterjed (a rendelet tartalmaz erre vonatkozó kivételeket),
• természeti területekben és természeti értékekben gazdag és legalább egy része országos vagy helyi jelentőségű védett természeti terület,
• kiterjedése legalább 10 000 hektár.

 A szereplők együttműködésére, a tevékenységre vonatkozó szakmai feltételek

• natúrparki feladatok koordinálására alkalmas munkaszervezetet kell létrehozni,
• már a kezdeményezés időpontjában a fejlesztési koncepcióban foglaltakkal összhangban álló tevékenységnek kell folynia a leendő natúrparkban,
• a natúrpark kialakításában részt venni kívánó szereplőknek együttműködési megállapodást kell kötniük a leendő munkaszervezettel,
• megalapozó dokumentációt és fejlesztési koncepciót kell benyújtani az Agrárminisztérium részére, amelyben konkrét jövőbeni feladatvállalásoknak kell szerepelniük.

Natúrparkok működésére vonatkozó legfontosabb szabályok

• a natúrparki munkaszervezetnek el kell látnia a natúrpark működtetésével és képviseletével kapcsolatos feladatokat;
• a natúrparki munkaszervezetnek évente a natúrpark tevékenységét bemutató szakmai beszámolót kell készítenie a négy pillér szerinti tevékenységekről, amit meg kell ismertetnie az együttműködésben részt vevőkkel és meg kell küldenie az Agrárminisztériumnak (ezt a kötelezettséget csak egy bizonyos felkészülési idő eltelte után kötelező teljesíteni);
• az Agrárminisztériumnak 5 évente, illetve más, a rendelet által meghatározott esetekben felülvizsgálatot kell lefolytatnia, amelynek során vizsgálni kell a natúrparknak a rendeletben foglaltak szerinti működését.

A natúrparkok munkáját, a Natúrpark rendelet értelmezését hivatott segíteni az Agrárminisztérium koordinációjában elkészült „A magyarországi natúrpark-hálózat koncepciója”, amelyet a természetvédelemért felelős miniszter 2021 decemberében fogadott el. A koncepció részletesen kifejti a Natúrpark rendelet egyes szabályozási elemeinek szakmai hátterét, másrészt rögzíti a hazai natúrpark-hálózat hosszú távú jövőképét és az ennek elérését segítő célkitűzéseket. Annak érdekében, hogy a koncepcióban foglaltak közvetlenül is hasznosulhassanak a natúrparki munkaszervezetek és a települési önkormányzatok közötti együttműködési megállapodások megkötésekor, valamint a szakmai beszámolók elkészítésekor, a koncepció mellékleteit külön dokumentumként, word formátumban is elhelyezzük a dokumentumtár „Természet- és tájvédelmi témájú szakmai koncepciók” mappájában. 

Natúrparki hálózat aktuális adatai

Jelenleg 17 natúrpark rendelkezik a természetvédelemért felelős miniszter által adott névhasználati hozzájárulással. A natúrparki hálózat a hazai települések 10,5%-ára, az ország területének pedig 9,8%-ára terjed ki.

Miniszteri hozzájárulással működő natúrparkok (legutolsó módosítás: 2021. március)

Natúrpark neve	Névhasználati hozzájárulás megadásának időpontja	Munkaszervezet neve	Terület (ha)	Települések száma	Natúrpark weboldala
Vértesi Natúrpark	2005. október 27.	Pro Vértes Közalapítvány	35 838	17	honlap
Írottkő Natúrpark	2006. április 1.	Írottkő Natúrparkért Egyesület	27 236	18	honlap
Pannontáj-Sokoró Natúrpark	2006. április 1. 2016. február 19.*	Pannontáj-Sokoró Közhasznú Egyesület **	62 663	29	honlap
Cserhát Natúrpark	2009. október 22.	Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány	38 260	22	honlap
Szatmár-Beregi Natúrpark	2010. január 17.**		103 791	67
Hét Patak Gyöngye Natúrpark	2011. október 28.	Hét Patak Gyöngye Natúrpark Egyesület	10 177	8	honlap
Gerecse Natúrpark	2013. február 1.	Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség	79 651	29	honlap
Koppányvölgy Natúrpark	2014. szeptember 19.	Völgy Hangja Egyesület	16 421	10	honlap
Körösök Völgye Natúrpark	2015. április 15.	Körösök Völgye Natúrpark Egyesület	207 247	14	honlap
Szigetköz Natúrpark	2018. március 28.	Szigetköz Natúrpark Egyesület	50 670	29	honlap
Felső-Bácska – Homokhát Natúrpark	2018. július 20.	Felső-Bácskai és Homokháti Értékmegőrző Natúrpark Egyesület	68 286	12	honlap
Kapos-hegyháti Natúrpark	2018. szeptember 14.	Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület	34 439	13	honlap
Zselici Ezüsthárs Natúrpark	2019. március 29.	Zselici Ezüsthárs Natúrpark Egyesület	27 288	15	honlap
Tápió Natúrpark	2019. június 22.	Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány	73 014	18	honlap
Pilisi Sziklák Natúrpark	2019. szeptember 25.	Virágzó Kesztölc Egyesület	10 565	5	honlap
Őrjeg és szőlőhegyei Natúrpark	2020. március 31.	Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark Egyesület	31 292	5	honlap
Vasi-Hegyhát Natúrpark	2021. augusztus 16.	Hegypásztor Kör	32 698	20

*átalakuláshoz kapcsolódó felülvizsgálatot követő hozzájárulás időpontja

** munkaszervezeti változás miatt felülvizsgálat folyamatban

 

Natúrparkok területével érintett települések listája

Natúrpark neve	Natúrpark területével érintett települések
Vértesi Natúrpark**	Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Gánt, Mór, Oroszlány, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Tatabánya*, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Zámoly
Írottkő Natúrpark	Bozsok, Cák, Csepreg, Gencsapáti, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Kiszsidány, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lukácsháza, Nemescsó, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Tömörd, Velem
Pannontáj-Sokoró Natúrpark	Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Écs, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Győrasszonyfa, Győrság, Győrújbarát, Győrszemere, Kajárpéc, Koroncó, Lázi, Nagydém, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Ravazd, Románd, Sikátor, Sokorópátka, Táp, Tápszentmiklós, Tényő, Töltéstava, Veszprémvarsány
Cserhát Natúrpark**	Alsótold, Becske, Bér, Bokor, Buják, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Cserhátszentiván, Ecseg, Felsőtold, Garáb, Herencsény, Hollókő, Kozárd, Kutasó, Magyarnándor, Nagylóc, Nógrádsipek, Rimóc, Szanda, Terény, Varsány
Szatmár-Beregi Natúrpark	Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Csaroda, Császló, Csegöld, Csengersima, Darnó, Fehérgyarmat, Fülesd, Gacsály, Garbolc, Gelénes, Gulács, Gyügye, Hermánszeg, Hetefejércse, Jánd, Jánkmajtis, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kölcse, Kömörő, Lónya, Magosliget, Mánd, Márokpapi, Mátyus, Méhtelek, Milota, Nagyar, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Olcsvaapáti, Panyola, Penyige, Rozsály, Sonkád, Szamosbecs, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szatmárcseke, Tákos, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakerecseny, Tiszakóród, Tiszaszalka, Tiszavid, Tisztaberek, Tivadar, Túristvándi, Túrricse, Uszka, Vámosatya, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán
Hét Patak Gyöngye Natúrpark	Alsómocsolád, Ág, Csikóstőttős, Gerényes, Kárász, Kisvaszar, Köblény, Szalatnak
Gerecse Natúrpark	Annavölgy, Baj, Bajna, Bajót, Csolnok, Dág, Dunaalmás, Epöl, Gyermely, Héreg, Kocs, Lábatlan, Naszály, Neszmély, Nyergesújfalu, Sárisáp, Süttő, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Tata, Tatabánya*, Tát, Tokod, Tokodaltáró, Úny, Vértesszőlős, Vértestolna
Koppányvölgy Natúrpark	Bonnya, Fiad, Kára, Kisbárapáti, Koppányszántó, Miklósi, Somogyacsa, Somogydöröcske, Szorosad, Törökkoppány
Körösök Völgye Natúrpark	Békés, Békéscsaba, Békésszentandrás, Csárdaszállás, Doboz, Gyomaendrőd, Gyula, Köröstarcsa, Kunszentmárton, Mezőberény, Mezőtúr, Öcsöd, Sarkad, Szarvas
Szigetköz Natúrpark	Abda, Ásványráró, Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunaszeg, Dunaszentpál, Dunasziget, Feketeerdő, Gönyű, Győrladamér, Győrújfalu, Győrzámoly, Halászi, Hédervár, Kimle, Kisbajcs, Kisbodak, Kunsziget, Lipót, Máriakálnok, Mecsér, Nagybajcs, Öttevény, Püski, Rajka, Vámosszabadi, Vének
Felső-Bácska – Homokhát Natúrpark	Ásotthalom, Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Katymár, Kelebia, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Öttömös, Tataháza, Tompa
Kapos-hegyháti Natúrpark	Csibrák, Dombóvár, Döbrököz, Dúzs, Kalaznó, Kisvejke, Kurd, Lengyel, Mágocs, Mekényes, Mucsi, Nagyhajmás, Závod
Zselici Ezüsthárs Natúrpark	Bárdudvarnok, Bőszénfa, Gálosfa, Hajmás, Kaposgyarmat, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kisasszond, Patca, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud, Zselicszentpál
Tápió Natúrpark	Bénye, Farmos, Gomba, Káva, Kóka, Nagykáta, Pánd, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tóalmás, Úri
Pilisi Sziklák Natúrpark	Kesztölc, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisszántó, Pilisszentkereszt
Őrjeg és szőlőhegyei Natúrpark	Császártöltés, Érsekhalma, Hajós, Homokmégy, Öregcsertő
Vasi-Hegyhát Natúrpark	Alsóújlak, Bérbaltavár, Csehi, Csehimindszent, Döbörhegy, Döröske, Gersekarát, Győrvár, Halastó, Hegyhátszentpéter, Kám, Katafa, Nádasd, Nagymizdó, Nagytilaj, Olaszfa, Oszkó, Petőmihályfa, Szarvaskend, Vasvár

* Tatabánya két natúrparkhoz (Vértesi Natúrpark és Gerecse Natúrpark) is csatlakozott, előbbihez a település egy részterületével

** A megjelölt natúrparkokhoz a települési önkormányzatok a települések ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számok szerint lehatárolt részterületével csatlakoztak, amelyet az akkor hatályos szabályozás megengedett

A Magyar Natúrpark Szövetség honlapja