Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 1972. november 16-án elfogadott, Magyarországon az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezményének (röviden: Világörökség Egyezmény) célja az emberiség kiemelkedő értékkel bíró kulturális és természeti örökségének megőrzése.

A Világörökség Egyezmény alapgondolata, hogy bizonyos, kiemelkedő jelentőségű kulturális, illetve természeti örökségi helyszíneket az egész emberiség számára meg kell óvni és a későbbi nemzedékeknek át kell örökíteni.

A Világörökség Egyezmény keretén belül 1978-ban létrehozott Világörökség Listán „Kulturális”, „Természeti” kategóriába sorolt helyszínek szerepelnek. 1992 óta „kultúrtájként” ismerik el azokat a helyszíneket, amelyek esetében az ember és a természeti környezet közötti kapcsolat, kölcsönhatások különös jelentőséggel bírnak.

A Világörökség Listán a következő 8 magyarországi helyszín szerepel (a kategória és a listára való felvétel évének megjelölésével):

Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (Kulturális) (1987 + 2002 bővítés)
Hollókő ófalu és környezete (Kulturális) (1987)
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (Természeti) (1995)
Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (Kulturális) (1996)
Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta (Kulturális) (1999)
Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (Kulturális) (2000)
Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (Kulturális) (2001)
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (Kulturális) (2002)

A következő világörökségi helyszíneken, területeken az UNESCO által kiemelkedő egyetemes értékként elismert táji, természeti adottságok, értékek megőrzésében, fenntartásában az állami természetvédelem szervezetrendszere is szerepet vállal, illetve a világörökségi cím, a nemzetközi elismerés és figyelem, a Magyarország által a Világörökség Egyezményben vállalt kötelezettségek az itt található táji és természeti örökség megőrzését és fenntartását is elősegítik.
A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény a világörökségi helyszínt és annak világörökségi védőövezetét együttesen világörökségi területként definiálja. Ennek megfelelően a továbbiakban a világörökségi védőövezettel rendelkező világörökségi helyszíneket világörökségi területként említjük.

A Természeti kategóriába tartozó Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai világörökségi terület esetében nyilvánvaló, hogy a világörökségi jelölés és az elnyert világörökségi cím elsősorban a terület természeti, táji értékeinek megőrzésére irányul és ezt segíti elő a Világörökség Egyezmény szellemében. A világörökségi helyszín Magyarország területére eső része egybeesik az Aggteleki Nemzeti Park területével. Arról, hogy a világörökségi helyszínen található barlangok és egyéb karsztjelenségek milyen kiemelkedő egyetemes értéket hordoznak, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján részletes információk találhatók.

A Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta világörökségi helyszín elnevezése és az alapján, hogy területe átfed a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, valószínűleg sokan azt feltételezik, hogy a Természeti kategóriába tartozik. Az UNESCO a világörökségi címmel azonban nem (kizárólag) a hortobágyi puszta természeti értékeit ismerte el, hanem mindenekelőtt azt, hogy ez a terület egy pásztortársadalmak által évezredek óta folyamatosan használt és formált kultúrtáj, amely máig hordozza ennek ép és látható nyomait, példázva egyúttal az ember és természet közötti harmonikus kapcsolatot. Az UNESCO által a Kulturális kategóriában elismert kiemelkedő egyetemes érték attribútumai között megtalálhatók azok a Hortobágyra jellemző (természeti, táji) értékek, adottságok, amelyek megőrzése, fenntartása a nemzeti parki védettség okán (is) a hazai táj- és természetvédelem célja és feladata, illetve amelyre Magyarország nemzetközi garanciát vállalt. A világörökségi célok megvalósításához is hozzájárult a Hortobágyi Nemzeti Park övezeti besorolásának kihirdetése (részletek itt találhatók) és a nemzeti park védőövezetének kijelölése.

A Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj világörökségi terület szintén a Kulturális kategóriában kapta meg e címet, s kultúrtáj jellegére már az elnevezése is utal. A Világörökség Egyezmény hatálya alá tartozás azonban a természetes táj és a természeti értékek megőrzéséhez is hozzájárul mind a Magyarország, mind az Ausztria területére eső részeken; ezek főleg az érintett védett természeti területek, elsősorban a nemzeti parkok (Ausztriában a Neusiedlersee – Seewinkel Nemzeti Park, Magyarországon a Fertő-Hanság Nemzeti Park) területén koncentrálódnak. A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékeként ismerte el az UNESCO többek között a Fertőt, mint Eurázsia legnyugatibb elhelyezkedésű sztyepptavát és a különleges gazdagságú növény- és állatvilággal rendelkező tájat.

A Hollókő ófalu és környezete világörökségi helyszínről sokaknak az Ófalu jellegzetes utcaképe és népi építészeti emlékei jutnak eszébe, pedig – amint erre a helyszín elnevezése is utal – az UNESCO az értékek összetettebb és térben is kiterjedtebb egységét ismerte el az emberiség kiemelkedő egyetemes örökségeként. Ezen értékegyüttes fontos összetevői a (hagyományos) tájhasználat és tájkarakter, illetve ennek emlékei. A kiemelkedő egyetemes érték meghatározása szerint a helyszín magába foglalja a település és a környező táj meghatározó részeit és összetevőit: a tudatosan megőrzött hagyományos települést, a hozzá tartozó megművelt területeket, a tágabb táji-természeti környezetet annak összes karakteradó elemével. A település és annak a földművelés és egyéb hasznosítási módok alakította, keskenyparcellás, hagyásfás, a hagyományos tájkaraktert őrző táji környezete, a táj látványát szervező-orientáló várrommal együtt vizuális megjelenésében egységes és sértetlen egészet alkot. A terület a Hollókői Tájvédelmi Körzet részeként 1977 óta országos jelentőségű védett természeti területként kiemelt természetvédelmi oltalmat élvez.

Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete világörökségi helyszín a Kulturális kategóriába tartozik, ugyanakkor az elnevezésében szerepel utalás arra, hogy az épített és a természeti környezet egysége, harmóniája ebben az esetben is fontos értéktényező. A helyszín világörökségi kezelési terve kiemelkedő egyetemes értéket hordozó attribútumokként említi a történeti kerteket, a táji és természeti környezetet, továbbá a karakteres táji megjelenést. A Pannonhalmi arborétum természetvédelmi terület, valamint a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet részbeni érintettsége révén a világörökségi helyszín jelentős része kiemelt természetvédelmi oltalmat élvez.

Fényképezte: Bokor Veronika

A táji értékek megőrzése, fenntartása a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi terület esetében szintén kiemelt cél. A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének meghatározásában nagy hangsúlyt kap a táj képe és szerkezete, a tájkarakter, amely az évezredes, ma is eleven borászati kultúrával kölcsönhatásban formálódott. A dokumentum a Tokaji Borvidék különleges természeti-környezeti adottságaira (köztük kiemelten a vulkanikus lejtők és a vizes élőhelyek együttesére, mint az aszúsodást elősegítő mikroklíma kialakulásának feltételeire, továbbá a borkészítéshez és -tároláshoz szükséges eszközökhöz alapanyagot szolgáltató őshonos tölgyerdők jelenlétére) mint a szőlőművelés és a borkészítés egy egyedülálló formájának kialakulását lehetővé tévő, megőrzendő kincsre tekint. A természeti-környezeti tényezők ezen együttesét az UNESCO kultúrateremtő tényezőnek ismerte el.

A Budapest − a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín, mint Kulturális kategóriába tartozó nagyvárosi helyszín esetében elsősorban az épített környezet és annak kultúrtörténeti, kulturális vonatkozásai hordoznak kiemelkedő egyetemes értéket, ugyanakkor a Duna-parti látképen belül a Gellért-hegy zöldterületei, illetve a Gellérthegy Természetvédelmi Terület a helyszín integráns részét képezi.
További természetvédelmi vonatkozás, hogy a hazai Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékén szereplő A Budai termálkarszt barlangrendszerei világörökségi várományos helyszín legnagyobb eséllyel a budapesti helyszín kiterjesztésével, annak részeként kaphat világörökségi címet a jövőben.

A Világörökség Egyezmény hazai megvalósításának táj- és természetvédelmi vonatkozásairól itt olvashat.

Felhasznált források:
http://unesco.hu/vilagorokseg/vilagorokseg-107171
https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/turizmus/vilagorokseg