Ugrás a tartalomhoz

Útmutató a vakond által okozott károk megelőzéséhez

A kiskert tulajdonosok részéről gyakran felmerülő kérdés, hogy hogyan és milyen eszközökkel, módszerekkel védekezhetnek a kertjükben, vagy veteményesükben, vagy éppen a pázsitjukban megjelenő vakondok ellen, mely tevékenységekhez szükséges természetvédelmi engedély és melyekhez nem, illetve kinek a kötelessége beszerezni azokat. A témának külön aktualitást ad, hogy a több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az Év Emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

fotó: dr. Takács András Attila

A vakondot (Talpa europaea) a földművelésügyi miniszter az 1901. évi 24.655. VII. 1. számú körrendeletével a mezőgazdaságra hasznos állatok oltalmazása érdekében – több mint száz madárfaj és néhány más emlősfaj mellett – természetvédelmi oltalom alá helyezte, akkor még csak „a virágos, veteményes kertek és csemete ültetvények”-en kívüli területeken.

Jogi státuszáról jelenleg, a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet rendelkezik, melynek értelmében védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke 25.000 Ft.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 43. § (1) bekezdés szerint, függetlenül a védett állatfajok élőhelyétől, minden esetben, bárhol is fordulnak elő egyedeik „tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”

A Tvt. 43. § (2) bekezdés szerint pedig „a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett állatfaj

  1. a) állományának szabályozásához;
  2. b) egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához;
  3. k) kártételének megelőzése érdekében riasztási módszer alkalmazásához.”

A Tvt. 74. §-a a védett állat kártételének megelőzéséről, és a kárviselésre vonatkozó szabályokról rendelkezik. A kártétel megelőzése vonatkozásában a Tvt. az alábbiakat mondja ki:

„74. §   (1) Védett állatfaj egyede kártételeinek megelőzéséről, illetve csökkentéséről a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodik. Ha a kártételt a kötelezett nem képes megelőzni, kérheti a természetvédelmi hatóság hasonló célra irányuló intézkedését.

(2) Riasztási módszerek alkalmazása, illetve – kivételes esetben – a túlszaporodott állomány egyedeinek befogása vagy gyérítése csak a természetvédelmi hatóság engedélyével és felügyeletével végezhető.

(3) A természetvédelmi hatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, vagy a használó kérésére gondoskodik a riasztásban, befogásban, gyérítésben kellő szakértelemmel rendelkező szerv bevonásáról.”

Alapelvek

A Tvt. alapelvei alapján (5.§ (1) bekezdés) minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában.

Mivel a vakond védett állat, ezért elsősorban megóvásukra, életük és élőhelyük megkímélésére kell gondolni. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a köztudattal ellentétben a vakondok nem növényeket, hanem csak apró állatokat fogyasztanak, köztük részben éppen a növények kártevőit ritkítják, így mindig körültekintő mérlegelést igényel, hogy egyáltalán szükséges-e az ellenük való védekezés.

Kármegelőzés

A fenti alapelvi követelményből adódóan, amennyiben mégis szükséges a vakond elleni védekezés, úgy a Tvt. 74.§-val összhangban kimondható, hogy az ingatlan tulajdonosának, használójának elsősorban – a tőle elvárható módon és mértékben – a védett állat kártételének megelőzését kell biztosítani, továbbá szükségessége esetén kötelességük a kárelhárítási tevékenység minél szélesebb körű biztosítása, és a kár mértékének csökkentése, mérséklése. Ha a kártételt a kötelezett nem képes megelőzni, kérheti a természetvédelmi hatóság segítségét, aki jelenleg a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal szervezeti egysége, ami elsősorban engedélyezési eljárás lefolytatását jelenti, mivel a természetvédelmi hatóságok, hatósági feladatellátásukból adódóan ún. reál cselekmények elvégzésére nincsenek felkészülve. Az engedélyezési eljárás során az elvárható gondosság mércéjének teljesítését a hatóság mérlegeli.

Hatósági engedély nélküli kármegelőzés

Bár a hatóság egyedi döntési jogkörében mérlegeli, hogy mit tekint az ügyféltől, egyéntől elvárható gondosságú mércének, néhány módszert, eszközt – tájékoztatásul, elősegítve az egységes hatósági jogalkalmazást – meg lehet említeni, mint amely a kár megelőzésére, illetve csökkentésére alkalmas, mint távoltartási, elterelési módszer.

Ezek az eszközök, módszerek a hagyományos, kevésbé hatékony, klasszikus pl. sörösüveg és petróleumos-rongy variáció (amelyek alkalmazását nem javasoljuk), az ultrahanggal működő elektromos vakond-riasztó alkalmazásán túl, olyan növények, szerves trágyák alkalmazásán keresztül, amelyek a vakondot riasztó hatással rendelkeznek, a vakondrács használatáig terjednek.

Az alábbi vakondot riasztó növények használatához nem szükséges természetvédelmi hatósági engedély. Ezekről a növényekről, egyéb eszközökről, amelyeket egyénileg, a kiskert tulajdonosok is alkalmazhatnak, a Vadonleső önkéntes közösségi adatgyűjtő portál honlapján találhatunk információkat.

Ezek az alábbiak:

Erősebb illatú hagymás növények:

Fokhagyma (Allium sativum): megtisztított gerezdjeit kell a vakond-járatok nyílásaiba helyezni. Lehetőleg minden kupacba tegyünk belőle. A vakond nem szereti a szagát, ezért elmenekül.

A fokhagymán kívül, a további étkezési célból ültetett hagymás növényeknek pl.: vörös hagyma (Allium cepa), metélőhagyma (Allium schoenoprasum), póréhagyma (Allium porrum) is hasonló hatása lehet.

Hazánkban őshonos, étkezési célra is termesztett medvehagyma (Allium ursinum), vagy egyéb Magyarország területén főleg gyomtársulásokban előforduló hagymafélék pl.: bajuszos hagyma (Allium vineale), kígyóhagyma (Allium scorodoprasum) szintén hatásos lehet.

Kutyatej fajok:

Nagy sárfű, kerti sárfű, hasindító kutyatej vagy vakondfű (Euphorbia lathrys) a legismertebb vakondűző növény. Akár 1-1,5 méter magasra növő, kétéves, dekoratív dísznövény. Néhány tövet ültetve (közel a járatokhoz) kiűzhető a vakond a kertből, a növény gyökerében is termelődő mérgező tejnedv hatására. Ebből következik, hogy gyerekek ne férjenek a növényhez. Ez a növény hazánkban nem őshonos, és ritkán kivadul, tehát mindenképpen kerüljük el, hogy a kertünk határán kívülre kerüljön a növény.

A hazánkban őshonos, hazánk egész területén, főleg gyomtársulásokban megtalálható kutyatej fajok pl.: apró kutyatej (Euphorbia exigua), sárkutyatej (Euphorbia esula), farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias), nagylevelű kutyatej (Euphorbia pltyphyllos) szintén hatékony vakondűzőek lehetnek, hiszen ugyanúgy mérgező tejnedvvel rendelkeznek.

Oxálsav tartalmú növények:

A Magyarország egész területén gyakori előfordulású, őshonos laboda fajok pl.: tatárlaboda (Atriplex tatarica), hosszúlevelű laboda (Atriplex oblongifolia), és terebélyes laboda (Atriplex patula) oxálsav tartalmuk miatt szintén kisebb mértékben vakondűző hatásúak lehetnek.

Kellemetlen illatú fásszárú növények:

Gyalogbodza (Sambucus ebulus): levágott szárát a járatokba dugva riaszthatjuk el a vakondot. Hazánk egész területén útszéli gyomtársulásokban, mezsgyéken elterjedt növény – a közönséges bodzától elsősorban alacsony termete és sötétlila porzói különböztetik meg. A gyalogbodza mérgező, ezért körültekintőnek kell lenni a használata során, gyermekek közelébe ne kerüljön a növény.

Több cég által is gyártott Horto-Biopellet szerves trágya 25 kg: 100% NÖVÉNYI EREDETŰ SZERVES TÁPANYAG Bio- és biodinamikus termesztésben engedélyezett A HORTO BIO legfontosabb jellemzője, hogy ricinusolaj-alkaloidákat tartalmaz.

Új gyep telepítése esetén, különösen új építésű ingatlanok esetében, a vakondrács használata, amely mechanikusan nem engedi, hogy feltúrjon a vakond, szintén jó megoldás lehet az engedély nélküli kármegelőzésre.

Összességében megállapítható, hogy ezek a fenti növények ültetve, vagy a járatba dugva, az említett szerves trágya, a vakondrács használta, az ultrahangos riasztók, és olyan golyók, tabletták, stb. amiket a járatba kell elhelyezni és úgy hatnak, hogy a vakond nem szereti pl. a szagukat, ízüket, azaz amik valóban csak elkerülő hatásúak és nem veszélyeztetik a vakond egészségi állapotát, továbbá nem teszik tönkre véglegesen az élőhelyét, természetvédelmi engedély nélkül is használhatóak. Hozzá kell tenni azt is, hogy nincs 100%-os módszer, mindenkinél más válik be, ezért lehet, hogy több eszközt, módszert is ki kell próbálni a fentiek közül.

fotó: dr. Takács András Attila

Természetvédelmi engedéllyel végezhető riasztás

A fentieken túlmutató eszközök, módszerek alkalmazása, amelyek a vakond egyedek riasztásával járnak, engedélyköteles tevékenységek lehetnek. Ahogyan azonban fent írtuk, azt, hogy mit tekint a hatóság a kármegelőzési eszközök, módszerek közül olyannak, amihez már szükséges az engedélye, a konkrét ügyben, egyedileg mérlegeli. Az engedélyt az arra irányuló kérelem alapján hozza meg. Mivel a termék forgalmazója kizárólag a termék adásvételével foglalkozik, így a védett állatfaj riasztásával kapcsolatos engedélykérelmet az eszköz felhasználójának kell kérelmeznie az illetékességgel rendelkező természetvédelmi hatóságnál.

E körbe sorolhatóak elsősorban azok a szerek és módszerek, amik elűzik a vakondot, tehát pánikszerű menekülésre késztetik a járatából. Ide tartozik pl. a füstpatron is, amelynek használata közvetlenül veszélyeztetheti a vakond egészségét a föld alatt, kiszorítva a levegőt és belélegezve a füstöt, még ha az esetleg nem is mérgező.

Befogás engedélyezése

A Tvt. 74. § (2) bekezdése szerint a kár megelőzése, illetve csökkentése érdekében csak kivételes esetben van lehetőség a túlszaporodott állomány egyedeinek befogására. A befogást a természetvédelmi hatóság engedélyezheti. A természetvédelmi hatóság az engedélyt a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 348/2006. Korm. rendelet) rendelkezései alapján engedélyezi. Mivel a 348/2006. Korm. rendelet a befogást besorolja a hasznosítás fogalma alá, ezért a befogásra a 348/2006. Korm. rendelet hasznosításra vonatkozó szabályai alkalmazandók. Ennek oka, hogy a 2. § f) pontja értelmében hasznosításnak minősül minden olyan tevékenység, azaz az állatfaj egyedének – a bemutatás kivételével történő – bármilyen igénybevétele, amely az egyed élettevékenységét, túlélési vagy szaporodási esélyeit, fennmaradását befolyásolja, így különösen a befogás és az elpusztítás is.

A kiskertekben okozott károk elhárítása érdekében azonban befogás nem engedélyezhető, mivel „kivételes eset” alatt a 348/2006. Korm. rendelet közérdek fogalma alá tartozó tevékenységeket értjük, így csak természetvédelmi célból vagy a természetvédelmi érdekekkel és célokkal összeegyeztethető oktatási, ismeretterjesztési, tudományos célú, illetőleg kultúrtörténeti hagyományápolásnak minősülő tevékenység, továbbá a közegészségügyi, környezetvédelmi vagy állategészségügyi vészhelyzet elhárítása esetén engedélyezhető a befogás.

Állományszabályozás (gyérítés, elpusztítás)

Az állományszabályozásra, gyérítésre is vonatkozik a Tvt. 74. § (2) bekezdésben írt szabály, amely szerint az csak kivételes esetben engedélyezhető, ami a fentiekben írtak szerint túlmutat a kiskertekben okozott károk miatti problémákon, így az ilyen célból szintén nem engedélyezhető.

Míg a vakond egyedek elpusztítása tiltott, illetve a riasztásuk természetvédelmi engedélyhez kötött tevékenység, addig a természetvédelmi jogszabályok nem rendelkeznek a védett állatfaj egyedeinek befogására vagy elpusztítására alkalmas eszközök, csapdák forgalomba hozataláról. Így magához a forgalomba hozatalhoz (pl. gyérítés esetére ölő csapda forgalmazása) nem szükséges természetvédelmi hatósági engedély. Amennyiben azonban a forgalmazott eszköz rendeltetésszerű használata a Tvt. tilalmi rendelkezéseibe ütközik, az a fogyasztók megtévesztésével jár.

Sajnos azonban még mindig vannak forgalomban ölő csapdák is. A fent megfogalmazottakról egy forgalmazó az alábbiak szerint nyújt tájékoztatást a vevőknek:

„A vakond Magyarországon védett fajnak számít. Eszmei értéke: 25 000 Forint, a termék csak olyan országban használható, ahol a vakond nem minősül védett fajnak.
Magyarországon való alkalmazásából okozott kárra cégünk nem vállal felelősséget. Magyarországi felhasználásától cégünk elzárkózik!
”.

Ugyanakkor ez nem mentesíti az eszköz használóját a tilalmazott cselekmény miatti felelősségre vonás alól! Ez természetvédelmi bírság kiszabását, súlyosabb esetben pedig természetkárosítás bűntette miatti felelősségre vonást is jelent, illetve jelenthet, emellett az okozott kárt is meg kell téríteni.

Összefoglalóan hangsúlyozni kell, hogy mindig tartsuk szem előtt, hogy a vakond hasznos és védett állat, kíméljük meg az életét és minden szükséges esetben elsősorban a kármegelőzésre törekedjünk!

A jogértelmezés a jogalkalmazó mindenkori feladata és felelőssége. A Minisztérium, a Természetvédelemért Felelős Államtitkárság és szervezeti egységei állásfoglalás kibocsátására nem jogosultak. A minisztériumi tájékoztatásokban foglaltakra az állásfoglalást kérők, az azok nevében eljáró képviselők és a hatóságok nem hivatkozhatnak, a kiadmányozott minisztériumi levelek, a honlapon elérhető információk (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján közzétett adatok kivételével) nem használhatók fel közigazgatási vagy peres eljárás során.

fotó: dr. Takács András Attila

Sáv bezárása