Az állatok, növények és a belőlük készült különféle termékek nemzetközi kereskedelme, napjainkra olyan méreteket öltött, hogy éves világpiaci forgalma eléri a 160 milliárd amerikai dollárt és évente több százmillió egyedet érint. A gyakran hamis ígéretekkel gerjesztett vásárlói igények hatására a „kínálatban” újabb, egyre különlegesebb, ritkább fajok jelennek meg. Az igények kielégítésére az állatokat és növényeket a természetes élőhelyükről gyűjtik be, egyre több fajt sodorva ezzel a kihalás szélére. Az utóbbi években a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme – rohamosan növekvő nagyságrendje és hatása miatt – nemzetközi politikai és társadalmi szinten is egyre nagyobb figyelmet kap. A fogyasztói igények növekedésével ugyanis ez az „üzletág” az elmúlt évtizedekben a szervezett bűnözés egyik legjövedelmezőbb tevékenységévé vált. Becslések szerint az ilyen kereskedelemből származó nyereség évente 8–20 milliárd euró közé tehető, mely összefonódva a pénzmosással és a szervezett bűnözés egyéb formáival – például a kábítószer-kereskedelemmel és a tiltott lőfegyver-kereskedelemmel – nemcsak természetvédelmi, hanem gazdasági és biztonsági szempontból is kockázatot jelent.

A veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét az 1973-ban elfogadott, A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (angol nevének kezdőbetűiből képzett betűszóval a CITES) szabályozza, amelyet 182 ország és az EU is aláírt, és amelyhez Magyarország már 1985-ben csatlakozott. A CITES mára már több mint 36000 állat- és növényfaj kereskedelmét szabályozza. A hatálya alá tartozó fajokat, attól függően, hogy azokat mennyire veszélyezteti a kereskedelem, három függelékbe (I, II, III) sorolja, és bizonyos esetekben tiltja, a legtöbb faj esetében pedig egy szigorú engedélyezési rendszer működtetésével szabályozza a velük folytatott nemzetközi kereskedelmi tevékenységeket. A nemzetközi kereskedelemben mind az élő állat- és növényfajok, mind pedig azok részei, származékai (pl. elefántcsont, korall, kaviár, hüllőbőrből készült táskák, faanyag) előfordulnak, ezért a CITES a hatálya alá tartozó fajok vonatkozásában az élő példányok mellett azok minden felismerhető részére és származékára is kiterjesztette a védelmet.

A CITES alapvető célja a kereskedelem szabályozása révén az egyes fajok természetben élő állományainak megőrzése. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy állatok esetében a tenyészetekből, növények esetében a mesterséges szaporításból származó egyedekkel történő kereskedelmet nem tiltja, csak ellenőrzi.

Az Európai Unión belül a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét – tekintettel arra, hogy az EU egyik célja egy közös kereskedelmi szabályokat tartalmazó belső piac kialakítása – rendeletek szabályozzák. Ezek a jogszabályok minden tagállamban közvetlenül (azaz külön magyarországi jogszabályban történő kihirdetés nélkül is) hatályosak.

Az Európai Unió vonatkozó rendelete A, B, C és D mellékleteket használ az Egyezmény által elfogadott I. II. és III. függelékek helyett.

Az A-C mellékletek tartalmazzák a CITES I-III. függelékén szereplő összes, továbbá számos, az Egyezmény hatálya alá nem tartozó fajt, melyek kereskedelmét különböző okok miatt szabályozni kell (pl. az európai vadon élő élővilágra ökológiai veszélyt jelentő fajok, egyéb ritka, a kereskedelem által potenciálisan veszélyeztetett fajok stb.). A rendelet ugyanakkor a mellékleteken belül is számos ponton szigorítja egyes fajok, rendszertani kategóriák besorolását. Ez annyit jelent többek között, hogy egyes eredetileg a CITES II., illetve III. függelékében szereplő fajok az A mellékletbe kerültek besorolásra, tehát ezekre is a CITES I. függelékes fajokra vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

A D melléklet azokat a nem CITES-es fajokat sorolja fel, melyek Közösségbe történő behozatalát monitorozni kell annak érdekében, hogy hosszú távon biztosítható legyen azok fenntartható mértékű kereskedelme. Az így kapott információ alapján dönthető el, hogy szükség van-e bizonyos fajok magasabb védelmi kategóriába történő átsorolására.

Magyarország 1985 óta részes fele a CITES-nek és hármas szerepe van az Egyezmény végrehajtása szempontjából. Egyrészt nagy felelősségünk van az ország területén átmenő tranzitszállítmányok ellenőrzésében, és az illegális eredetű példányok EU területére történő bejutásának megakadályozásában. Ezek elsősorban az ún. Balkáni útvonalon érkeznek Magyarországra. Másrészt Magyarország is felvevőpiaca a veszélyeztetett állat- és növényfajoknak, illetve a belőlük készült termékeknek. Ennek ellenőrzése is feladatunk. Harmadrészt hazánkban is élnek olyan fajok, amelyek keresettek a nemzetközi kereskedelemben. Ezek jogellenes forgalomba hozatalát is meg kell akadályoznunk.

Külön szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy egyes „CITES-es”, illetve az EU kereskedelmet szabályozó rendeletében szereplő állatfajok egy része természetvédelmi oltalom alatt áll (védett / fokozottan védett) Magyarországon (pl. vidra, barnamedve, farkas, hiúz, ragadozó madarak, baglyok, nyílfarkú réce, rákosi vipera, hóvirág, erdei ciklámen, orchideák), vagy veszélyes állatnak minősül (pl. nílusi varánusz, krokodilok vagy az anakondák összes faja). Ennek megfelelően a CITES-dokumentumokon kívül más engedélyek is szükségesek tartásukhoz, behozatalukhoz. Vásárlás vagy eladás előtt mindig érdeklődjön az illetékes természetvédelmi hatóságnál, hogy milyen engedélyeket kell beszereznie tervezett tevékenységéhez.

Az Európai Unió rendeleteit egészíti ki a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet, amely az Unió jogszabályaiban nem taglalt, Magyarországra vonatkozó speciális részletszabályokat rögzíti:

• kijelöli az illetékes hatóságokat
• kijelöli a Magyarországon bejelentésköteles fajokat és példányokat, illetve a bejelentési kötelezettség alól kivont fajok körét
• részletezi a példányok egyedi jelölésére vonatkozó szabályokat
• részletezi a tokfajok tartására és a kaviár termelésére, csomagolására és forgalmazására vonatkozó szabályokat
• rendelkezik a visszatartás, zár alá vétel, lefoglalás, elkobzás szabályairól

Az Egyezmény és a vonatkozó európai uniós rendeletek hazai végrehajtásáért az Agrárminisztérium, CITES igazgatási hatósága felelős.

A CITES-ről és a vonatkozó szabályozásról bővebben a www.cites.hu honlapon tájékozódhat.