Ugrás a tartalomhoz

Világörökség Egyezmény

A Világörökség Egyezmény hazai megvalósításának táj- és természetvédelmi vonatkozásai

Nem kifejezetten természetvédelmi célú nemzetközi egyezmény ugyan, de jelentős természetvédelmi vonatkozásai és kapcsolódásai vannak az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 1972. november 16-án elfogadott, Magyarországon az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezményének (röviden: Világörökség Egyezmény) és hazai megvalósításának.

Az egyezmény célja az emberiség kiemelkedő értékkel bíró kulturális és természeti örökségének megőrzése. A csatlakozó államok egyebek között kötelezettséget vállaltak arra, hogy a területükön fekvő világörökségi helyszíneket megőrzik a későbbi generációk számára.
A Világörökség Egyezmény alapgondolata, hogy a kulturális, illetve természeti örökség bármely elemének elvesztése vagy károsodása a világ összes nemzete számára veszteséget jelent. A kiemelkedő jelentőségű kulturális, illetve természeti örökségi helyszíneket az egész emberiség számára meg kell óvni és a későbbi nemzedékeknek át kell örökíteni. Ennek érdekében nemzetközi együttműködésre van szükség, melynek egyik fontos eleme a Világörökség Egyezmény keretén belül 1978-ban létrehozott Világörökség Lista, amelyen 8 magyarországi helyszín (köztük két határon átnyúló szerepel.

Az egyezmény végrehajtásának hazai kereteit a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (Vötv.) határozza meg. A Vötv. szerint a hazai világörökségi területekkel összefüggő állami feladatokat, amelyek végrehajtásáért első helyen a kulturális örökség védelméért felelős miniszter felel − a Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője világörökségi helyszín kivételével − a természetvédelmi szakterület egyetértésével és bevonásával kell megvalósítani.

A világörökségi címmel rendelkező területek rendeltetése az ott található kiemelkedő egyetemes érték és az azt hordozó attribútumok megőrzése, fenntartása. A kiemelkedő egyetemes érték világörökségi helyszín által megtestesített − az UNESCO Világörökség Bizottsága által ekként elfogadott − érték, amely kivételessége és páratlansága miatt nemzetközi szempontból is kiemelkedő és egyedi kulturális örökségi, illetve természeti jelentőséggel bír, ennél fogva folyamatos megőrzése és védelme az egész emberiség, a jelen és jövő generációi számára kiemelkedő fontosságú.

Szintén a Vötv. rendelkezése, hogy „a világörökségi és a várományos terület védelme és fennmaradását szolgáló, értékőrző használata közérdek, amely – összhangban a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettségből fakadó kötelezettségeikkel az állami és önkormányzati szervek, az egyházi jogi személyek, a társadalmi és egyéb szervezetek, illetve a természetes személyek együttműködésével valósul meg”.

Világörökségi vagy világörökség várományos területtel szemben a Vötv. által támasztott alapfeltétel, hogy az
– korábban hozott miniszteri döntéssel, határozattal vagy a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánított és ekként kulturális örökségi védelmet élvező műemléki érték vagy nyilvántartott régészeti lelőhely, vagy
országos jelentőségű védett természeti terület, továbbá az országos jelentőségű védett természeti terület kijelölt védőövezete legyen. (Ennek megfelelően a Hortobágyi Nemzeti Park védőövezetének 2020-ban megtörtént kijelölése fontos lépés volt a hortobágyi világörökségi helyszín világörökségi védőövezetének kijelölése felé.)

A Vötv. rendelkezése szerint a Természeti kategóriában világörökségi címet kapott helyszínek világörökségi gondnoksági feladatait a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság látja el (ennek megfelelően a határon átnyúló Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai világörökségi terület magyarországi része esetében az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság a törvényben kijelölt világörökségi gondnok).

Amennyiben a világörökségi helyszín védett természeti területen van, utóbbinak a természetvédelmi kezelési terve világörökségi kezelési tervnek minősül (ennek alapján az Aggteleki Nemzeti Park természetvédelmi kezelési terve – kihirdetését követően – egyben az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai világörökségi helyszín világörökségi kezelési terve is lesz).

Kijelölés alapján a Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta világörökségi helyszín világörökségi gondnoka a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság.

A világörökségi gondnokságok meghatározott feladataik ellátására központi költségvetési támogatásban részesülnek.

A világörökségi helyszínek által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése, és a fennmaradást nem veszélyeztető hasznosíthatósága érdekében (az előbb jelzett kivétellel) a világörökségi területek világörökségi kezelési tervét a Kormány rendeletben hirdeti ki.

Világörökségi helyszínen lévő ingatlanok esetében az államnak elővásárlási joga van. Ezt a jogot a természetvédelemért felelős miniszter gyakorolja, ha a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékét „a természet védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettséggel összhangban” állapították meg.

A hatósági eljárásokban hatóságként eljáró vagy közreműködő örökségvédelmi és természetvédelmi hatóság a világörökségi helyszínek és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése érdekében a világörökségi területen vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszínen és védőövezetében a Vötv-ben és a világörökségi kezelési tervben foglaltakat eljárása során köteles érvényre juttatni.

A táj- és természetvédelmi szakterület hazai világörökségi területekkel kapcsolatos feladatainak koordinációját munkacsoport segíti, amelynek vezetője a természet védelméért felelős helyettes államtitkár.

A természet védelméért felelős miniszter és a természetvédelmi szakterület egyaránt jogosult tago(ka)t delegálni az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Világörökség Szakbizottságába.

A táji és természeti örökségünk megőrzése szempontjából jelentős hazai világörökségi területekről itt olvashat.

 

Felhasznált forrás:
http://unesco.hu/vilagorokseg/vilagorokseg-107171

 

 

 

Sáv bezárása