Ha növény-, vagy gombagyűjtést tervezünk, akkor általában négy főkérdés merül fel: mit, hol, hogyan és mikor.
Ezeknek a kérdéseknek sorrendjében tekintjük át a gyűjtésre vonatkozó szabályokat.

1. Mit?

A természetben fellelhető növények lehetnek természetvédelmi oltalom alatt nem állók („nem védettek”), vagy védelemben részesülők („védettek”).

A védelemben részesülő növényfajok védett, fokozottan védett, illetve közösségi jelentőségű fajok, valamint nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó növényfajok egyedei. A védett növényfaj egyedére irányuló tevékenységhez, köztük a gyűjtéshez is, a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, a terület tulajdonosi, használói, kezelői engedély megléte mellett. Fontos kiemelni, hogy a védelemben részesülő növényfajok egyedei mindenhol védettek, tehát a nem védett területen előforduló egyedeknél is ugyanazokat a szabályokat kell betartani, mintha azok védett természeti területeken lennének. Annak érdekében, hogy a gyűjtés ilyen területeket ne érintsen, javasolt előzetesen tájékozódni, de ezeket a területeket, a természetvédelmi oltalomra felhívó tábla is jelzi.

Ugyanakkor általánosságban kijelenthető, hogy a védelem alatt álló növényfaj egyedei, vagy annak részei szabadon nem gyűjthetők.

A védelemben részesülő növényfaj egyede természetes élőhelyéről történő begyűjtésének engedélyezése során a természetvédelmi hatóság, az eljárásba bevonva a működési területe szerint érintett nemzeti park igazgatóságot is, megvizsgálja a gyűjtésnek az adott faj természetvédelmi helyzetére, az adott helyen lévő természetes állományára, illetve az élőhelyre és annak más növény- és állatközösségére gyakorolt hatását.
Védett növényfaj esetén engedélyt csak akkor ad ki a hatóság, ha a gyűjtés nem jár az adott faj természetvédelmi helyzetének vagy állományának, illetőleg az élőhely életközösségének zavarásával, romlásával, visszafordíthatatlan károsodásával. Főszabályként elmondható, hogy engedély csak közérdekű vagy természetvédelmi indokoltság esetén adható meg.

Bár nem a növényekhez tartoznak, az élőhely és gyűjtési módszerek hasonlósága miatt szükséges itt megemlíteni a gombákat is. A védett gombafajok gyűjtése tilos, ezek emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősülnek, amelyeket a gomba-szakellenőr a begyűjtött gombák közül kiválogat és elkülönít.

2. Hol?

Függetlenül attól, hogy védelemben részesülő értékről van-e szó a gyűjtéshez a terület tulajdonosa, vagy tulajdonosi jogokkal rendelkezője (vagyonkezelője), használója hozzájárulása is szükséges.

Az erdőterületen történő gyűjtésre az erdőtörvény rendelkezései is vonatkoznak, amelynek értelmében a növénygyűjtés erdei haszonvételnek minősül. Az erdőtörvény ún. végrehajtási rendelete szerint gomba, vadgyümölcs, illetőleg gyógynövény egyéni szükségletet meghaladó gyűjtése csak az erdőgazdálkodó, vagy a haszonvételi joggyakorló előzetes írásbeli hozzájárulásával gyakorolható. Ez a végrehajtási rendelet kimondja azt is, hogy az egyéni szükségletre gyűjtött gomba, vadgyümölcs, illetőleg gyógynövény kereskedelmi forgalomba nem hozható, és meghatározza az egyéni szükséglet mértékét is: személyenként és naponta legfeljebb 2 kg gomba, 2 kg vadgyümölcs, 2 kg gyógynövény gyűjtése minősül egyéni szükségletnek. A földalatti gombafajok (szarvasgombák) szintén kizárólag az erdőgazdálkodó engedélyével gyűjthetők. Emellett fontos megjegyezni, hogy élő fáról, cserjéről gally, díszítő lomb, moha leszedése tilos!

Védett területen – akár erdőben, akár más művelési ágba tartozó, vagy éppen művelés alól kivett területen – a gyűjtés csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges, függetlenül attól, hogy védelemben részesülő, vagy nem védett növényt gyűjtenek-e (pl. medvehagyma gyűjtés, vagy általában a gyógynövények gyűjtése).

Fotó: dr. Takács András Attila

Mivel nem védett fajok egyedeinek a gyűjtése is hatással van a védett területekre és azon kívüli természetközeli élőhelyekre, azok állapotára, emellett sokszor érint védelemben részesülő vagy inváziós fajokat is, ezért ez is csak szigorú feltételekkel engedélyezhető. A gyűjtés ugyanis az alábbi természetvédelmi problémákkal jár együtt:

• a gyűjtés sokszor védett területen is történik, sajnos elég gyakran engedély kérése nélkül;
• a gyűjtés állandó emberi jelenléttel jár a területeken;
• a gyűjtés jelentős és rendszeres taposással, tiprással is járhat;
• a gyűjtés során megváltoztat(hat)ják az érintett terület (pl. gyepek) fajösszetételét;
• a gyűjtési módszer lehet invazív is, azaz a növény gyökerét gyűjtik, ami ásással jár;
• a gyűjtés időpontja szintén problémás lehet, amennyiben földön fészkelő fajok egyedeit érintik;
• gyakran inváziós fajokat is gyűjtenek (pl. aranyvesszőt), amellyel széthurcolhatják a növény szaporító részeit.

Helyi jelentőségű védett természeti területen történő gyűjtés esetén az eljáró természetvédelmi hatóság az adott település jegyzője, más esetekben a területi illetékességű természetvédelmi hatóság.

Amennyiben védett területen történne a gyűjtés vagy védelemben részesülő növényt gyűjtenek, akkor az engedélyezéshez javasolt a következők benyújtása:

• a hatóság döntésére való kifejezett kérelem az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokkal és elérhetőségekkel (pl.: ügyfélnek és képviselőjének a neve, lakcíme vagy székhelye, elektronikus levélcíme, telefax száma vagy telefonos elérhetősége), és amennyiben rendelkezésre állnak az egyedi környezetvédelmi azonosító adatokkal;
• a gyűjtésre szánt növényfaj magyar és tudományos neve;
• a gyűjtés céljának, szükségességének megjelölése;
• a tervezett gyűjtés pontos földrajzi helyének és koordinátáinak megadása (település, helyrajzi szám; ha releváns, GPS-koordináta, helyszínrajz);
• a gyűjtés tervezett idejének megadása;
• a gyűjtési módszer ismertetése és a begyűjteni tervezett mennyiség megadása.
• a gyűjtésért felelős személy és elérhetőségének megadása (ha nem az engedélyes az).

A gyűjtési kérelem beadásához érdemes ellátogatni a Kormányablak oldalára.

 3. Hogyan?

 Mindig a természetvédelmi hatóság engedélyében foglaltak szerint történhet csak a gyűjtés, ha az védett területet vagy védelemben részesülő növényt érint (természetvédelmi oltalom), amennyiben a hatóság arra az engedélyt megadta. Egyéb esetben is – ha nincs szó természetvédelmi oltalomról – a gyűjtés során be kell tartani az alábbi általános természetvédelmi szempontokat is:

• Csak a biztosan felismert növényt gyűjtsük.
• Ha lehet ne húzzuk ki gyökerestől, hagymástól, gumóstól stb. a növényt, mindig hagyjunk elegendő levelet vagy virágot az egyed túléléséhez, szaporodásához.
• Fontos, hogy a természetben mindenki úgy gyűjtsön bármilyen növényt, vagy növényi részt, hogy az egyed és/vagy annak állománya ne csökkenjen, azaz ugyanott, ugyanaz minden egyes évben megtalálható legyen. Egy gyűjtőhelyről ne az ott előforduló összes egyedet gyűjtsük be. Amennyiben növényi rész gyűjtése a cél, akkor csak azt gyűjtsük, ne a teljes növényt, mondván, hogy otthon majd könnyebb leszedegetni.
• Ne használjunk olyan eszközt és módszert, amely a növények válogatás nélküli vagy tömeges pusztulásukkal, sérülésükkel jár.
• Mindig csak annyit gyűjtsünk, amit maradéktalanul fel is tudunk használni.
• Ne tépjük, szakítsuk, vagy törjük le a növényt, illetve annak részét, hanem a gyűjteni kívánt növényi részeket ollóval, vagy metszőollóval vágjuk le (kivéve természetesen a könnyen leváló terméseket). Rügyeket, hajtásokat oldalhajtásokról és ne a vezér (csúcs) hajtásokról gyűjtsünk.
• A gyűjtő- és élőhelyen ne összevissza járkálva, taposva, tiporva gyűjtsünk. Amennyiben csak közelebbről megnézni vagy megszagolni szeretnénk az adott növény egyedet, akkor ne szakítsuk le. Növényfotózáskor is legyünk figyelemmel a környező élőlényekre.

4. Mikor?

A gyűjtés időpontjának tervezésekor tájékozódjunk és legyünk figyelemmel az adott gyűjtő- és élőhelyen előforduló más élőlényekre is, ez különösen fontos a zavarást nem, vagy kevéssé tűrő földön fészkelő madárfajok esetén. Ezekről tájékozódni a nemzeti park igazgatóságoknál lehet.

Összességében fontos, hogy a gyűjtés módja és ideje feleljen meg a szükséges legkisebb zavarás elvének, általában ne veszélyeztesse/zavarja az élőhely természeti viszonyait, különösen a védett természeti területeken. Alapvetően azonban inkább ne gyűjtsünk növényeket, ugyanis a legjobb minden élőlénynek az eredeti élőhelyén!