A közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetét a 2007-2012 időszakra vonatkozóan kellett értékelni, amely négy fő szemponton alapul. Az élőhelytípusok esetében ezek az élőhelytípus kiterjedése, az élőhelytípus által lefedett terület, az élőhelytípus szerkezeti és működési jellemzői és a jövőbeli kilátások, míg a fajok esetében a faj elterjedési területe, a faj állománynagysága, a faj élőhelyének kiterjedése és a jövőbeli kilátások. Ezeket a szempontokat külön-külön 4 kategóriába lehet sorolni: kedvező, nem kielégítő, rossz és ismeretlen. A négy szempont együttes értékelése adja az élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének átfogó értékét, amelyet szintén a korábban felsorolt négy kategóriából kell kiválasztani.

Az értékelést megalapozó adatok mennyisége, országos lefedettsége és minősége a 2007-es első jelentés óta jelentős mértékben növekedett, pontosabb információval rendelkezünk számos faj előfordulásáról és az élőhelyek kiterjedéséről is. Az értékeléskor figyelembe vett adatokat a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében működő monitorozó programok, mint például a védett és közösségi jelentőségű fajok monitorozása, az élőhelytérképezés, a közösségi jelentőségű élőhelytípusok monitorozása, a társulások monitorozása, a Natura 2000 területek térképezése, valamint az egyes Natura 2000 területek esetében elkészült vagy készülő fenntartási tervek adatai és egyéb hazai, nemzetközi és uniós finanszírozású pályázatok keretében gyűjtött adatok szolgáltatták.

A jelentés összeállításában kutatóintézeti, egyetemi, múzeumi és független kutatók és szakértők széles köre, valamint a nemzeti park igazgatóságok szakemberei működtek közre.

Összességében elmondható, hogy a természetvédelmi helyzet, mind a közösségi jelentőségű fajok, mind a közösségi jelentőségű élőhelyek esetében javulást mutat. Lényegesen lecsökkent azon fajok száma, amelyekről nem rendelkeztünk kellő mennyiségű és minőségű adattal és növekedett a kedvező természetvédelmi helyzetű fajok száma is. A pozitív változások részben az aktív természetvédelmi intézkedéseknek, élőhelyrekonstrukciós bevatkozásoknak, fajmegőrzési tevékenységeknek köszönhetők. Másrészt az értékelés alapját szolgáló adatok eltérő időszaka és minősége, valamint módszertani okok állnak a háttérben. A természetvédelmi intézkedések között kiemelendők a sikeres ex situ programok pl. tartós szegfű és mocsári kardvirág, valamint a LIFE pályázatok pl. a rákosi vipera, a vizes élőhelyek és a gyepek tekintetében.

A természetvédelmi helyzetre vonatkozó értékelés tájékoztató jellegű. Az adatok csak a jelentés ellenőrzését, javítását, majd elfogadását követően vállnak véglegessé. A hivatalos értékelést az Európai Bizottság teszi közzé.

Közösségi jelentőségű élőhelytípusok természetvédelmi értékelése

A 2013-as jelentés alapján a 46 hazai közösségi jelentőségű élőhelytípus természetvédelmi helyzetének értékelését, az egyes kategóriák százalékos megoszlásával az 1. ábra mutatja.

1. ábra

A természetvédelmi helyzet átfogó értékelését tekintve 24 élőhelytípus természetvédelmi helyzete javult (52 %), 21 élőhelytípus természetvédelmi helyzete nem változott (46 %) és egy élőhelytípus, esetében történt negatív változás (2 %).

Közösségi jelentőségű fajok természetvédelmi értékelése

A 2013-as jelentés alapján a 208 közösségi jelentőségű állat-, növény- és zuzmótaxon természetvédelmi helyzetének értékelését, az egyes kategóriák százalékos megoszlásával az 2. ábra mutatja.

2. ábra

Ha megvizsgáljuk a közösségi jelentőségű fajok természetvédelmi helyzetében bekövetkezett változást, akkor 137 faj esetében nem történt változás (66 %), 59 faj esetében javulás történt (28 %). 12 faj természetvédelmi helyzete romlott, ami a fajok 6 %-át jelenti.