Az egész napos rendezvény fókuszában a szabadvezetékek kapcsán végzett madárvédelmi munkákról, a jó gyakorlatokról és a legújabb műszaki megoldásokról kaptunk képet a természetvédelmi szervezetek és a hazai áramszolgáltató vállalatok képviselői által. A konferencián a hazai érintettek előadásai mellett külföldi tapasztalatokról is hallhattunk.

A témaválasztás nem volt véletlen. A madárvilágot fenyegető egyik legsúlyosabb veszély a szabadvezetékek mentén történő, áramütés vagy ütközés miatti pusztulás, amelynek hazánkban becslések szerint akár 30 ezer madár is áldozatul eshet évente, és e madarak összesített természetvédelmi értéke meghaladhatja az egymilliárd forintot. E probléma felszámolására jött létre 2008-ban az Akadálymentes Égbolt megállapodás, amelynek aláírói között ma már a természetvédelemért felelős tárca, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mellett az áramszolgáltatói oldal összes jelentős képviselője szerepel. A megállapodás óta 3446 km hosszú vezetékszakaszon történt meg az oszlopfejek szigetelése, 120 km hosszú légkábelt cseréltek le földkábellel és 2724 láthatóság-növelő eszközt helyeztek ki az ütközéses balesetek csökkentése érdekében. Gyakorlatilag teljesen sikerült felszámolni a problémát a Hortobágyi Nemzeti Park belső törzsterületein, a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben és a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben.

Az elmúlt évek megtorpanása után sikerült újra elérni, hogy mindhárom hazai, középfeszültségű szabadvezeték-hálózatot üzemeltető hálózati engedélyes területén folynak vagy előkészítés alatt állnak újabb, nagyszabású projektek, amelyeket minden egyes hazai áramszolgáltató vállalat képviselője hangsúlyozott is előadásában. Az ilyen projektekkel a leginkább akut problémát jelentő vezetékeket lehet madárbaráttá alakítani a rendes felújítások ütemezésén kívül, de nagyon fontos az is, hogy a rendes, ütemezett felújítások, illetve új vezetékszakaszok kiépítése során már eleve madárbarát vezetékek készüljenek.

Az Akadálymentes Égbolt megállapodásban megfogalmazott cél, vagyis 2020-ig az összes madarakra veszélyes vezetékszakasz átalakítása, csak részben lesz teljesíthető. Bár hazánk nemzetközi összehasonlításban élen jár a szabadvezetékek madárbarát átalakítása terén, a munkát tovább kell folytatni; hangzott el a konferencia több résztvevőjétől. A tapasztalatokat a mostanihoz hasonló nemzetközi konferenciák, valamint nemzetközi projektek révén szükséges megosztani és segíteni kell más országok ilyen irányú tevékenységét is, hiszen a hazai madárvilág szempontjából is fontos, hogy egész vonulási útvonalukon minél kevesebb veszélyes szabadvezetékkel találkozzanak.

A konferencián több új, részben hazai fejlesztésű megoldást is bemutattak, amelyek a madarak áramütés, illetve vezetéknek ütközés általi pusztulásának megelőzését szolgálják.