Ugrás a tartalomhoz

Az Európa Tanács Táj Egyezménye

Háttér

Európában a tájak minősége és sokszínűsége számos tényező következtében romlik, és ez kedvezőtlenül befolyásolja a mindennapi élet minőségét. A gazdag európai táji örökség megőrzését szolgálja az Európa Tanács Európai Táj Egyezménye (a továbbiakban: Tájegyezmény). A Tájegyezmény a tájat az emberek környezetének elengedhetetlen összetevőjeként ragadja meg, amely a fenntartható fejlődés dimenzióinak megjelenítője. Fókuszában végső soron az ember áll, az emberi jóllét, amelynek területi dimenzióját, a tájat emeli a nemzeti politikák fontos tárgyává.

A Tájegyezmény hivatkozza és közvetíti az Európa Tanács értékrendjét: a fenntarthatóságot, a szubszidiaritás elvét, a demokratikus eszközök alkalmazásának szükségességét. A Tájegyezmény elsődleges célja, hogy ösztönözze a táj védelmét, kezelését és tervezését, valamint elősegítse az együttműködéseket. A nemzeti jogrendek eltérő megközelítése és hiányosságai miatt definiál fogalmakat. Ezek a fogalmak: táj, táj-politika, a táj minőségére vonatkozó célkitűzés, a táj védelme, és a táj kezelése. A Tájegyezmény fontos alapvetése, hogy minden egyes tájért kiáll. Az egyezmény hatálya az aláíró országok teljes területére vonatkozik, annak adottságaira (a természeti, vidéki, városi és városkörnyéki térségekre; a szárazföldre, az édesvizekre és a tengeri területekre; a kiemelkedő, az átlagos és a leromlott állapotú tájakra is) és jogállására való tekintet nélkül. A Tájegyezmény általános és egyedi intézkedéseket határoz meg. Az intézkedéseket a Feleknek saját nemzeti hatalommegosztási rendszerükhöz igazodva, alkotmányos elveiknek és közigazgatási rendszerüknek megfelelően, csorbítás nélkül kell végrehajtani. Az általános intézkedések körében a Felek által vállalt feladatok:

  • annak törvényben való rögzítése, hogy a tájak elengedhetetlen összetevői az emberi környezetnek, kifejezik közös kulturális és természeti örökségük sokféleségét, és identitásuk alapját képezik.
  • olyan táj-politikát kell kialakítani és megvalósítani, „amelynek célja a táj védelme, kezelése és tervezése”.
  • ki kell alakítani a részvételhez szükséges eljárásokat széleskörűen a társadalom tagjai, a helyi és regionális hatóságok, valamint minden egyéb, a táj-politika meghatározásában és végrehajtásában érintett számára.
  • a tájat, mint a politikák megvalósításának területi dimenzióját, illetve azok hatóterületét integrálni kell minden olyan politikába, amelynek akárcsak közvetett hatása is lehet azokra.

Az egyedi intézkedések körében az aláíró országok által vállalt egyik feladat a táj értéke és szerepe iránti fogékonyság növelése a civil társadalom, az állami és a nem állami szervezetek körében. Másrészt a Felek a tájak értékeléséhez és működtetéséhez értő szakértők képzésének, multidiszciplináris képzési programok megszervezésének, iskolai és egyetemi tanfolyamok megtartásának segítését vállalják. Továbbá az egyedi intézkedések körében Felek a tájak számbavétele és értékelése kapcsán a következő feladatokat vállalják: Az érdekelt felek aktív részvételével, a tájakról összegyűlt ismeretek bővítése céljával: 1. Számba veszik a területükön található tájakat; 2. Elemzik jellemző vonásaikat, valamint azokat a hatásokat, amelyek alakítják; 3. Számon tartják a változásokat; 4. Értékelik a tájakat, figyelembe véve azokat az értékeket, amelyeket az érdekelt felek és az érintett lakosság nekik tulajdonít. Az egyedi intézkedések körében mindegyik Fél vállalja továbbá, hogy a számba vett és értékelt tájai számára nyilvános vita nyomán, az érintettek bevonásával minőségi célkitűzéseket határoz meg.

Letölthető kiadványaink a Tájegyezmény hazai megvalósulását, a követendő példákat hivatottak bemutatni.

 

letöltés (pdf)

 

 letöltés (pdf)

A Tájegyezmény története

2000. július: az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elfogadta az egyezmény szövegét. Az Európa Tanács főtitkára felhívta az Európa Tanács valamennyi tagállamát az egyezményhez való csatlakozásra.

2000. október 20.: Firenzében aláírják az egyezményt (Firenzei Egyezmény).

2004. március 1.: az egyezményt tíz aláíró ország jogszabállyal erősítette meg, hatályba lép.

2005. szeptember 28.: hazánk aláírja az egyezményt.

2008. február 1.: a törvényi szinten történt megerősítést követően hazánkban is hatályba lép az egyezmény.

2010. szeptember: a tájegyezmény hazai végrehajtásáért felelős tárcák részvételével megkezdi működését az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Bizottság. 2012. június 25.: a természetvédelemért felelős miniszter miniszteri utasítással létrehozza a Magyar Tájdíjat.

2012. szeptember: a tárcaközi bizottság átalakul, és Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Munkacsoport néven működik tovább. 

2013. március: megkezdi munkáját az Európai Táj Egyezmény Szakértői Testület, az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Munkacsoport szakmai tanácsadója. A testület független szakmai véleményt fogalmaz meg a Tájegyezmény hazai végrehajtásának elősegítése érdekében.

2016. augusztus 1-jén az Európa Tanács aláírásra megnyitja 219. számú Jegyzőkönyvét, amely az Egyezmény területi hatályát terjeszti ki. 2018. október 2.: az Országgyűlés elfogadja a 2018. évi LIX. törvényt az Európai Táj Egyezményt módosító Jegyzőkönyv kihirdetéséről és a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény módosításáról.


Az egyezményhez csatlakozott országok aktuális listája

A Tájegyezmény célja Az európai tájak minősége és sokfélesége olyan közös értéket képez. Védelme, kezelése és tervezése terén fontos, hogy az érdekeltek együttműködjenek. Az Egyezmény fő célja hogy elősegítse a táj védelmét, kezelését és tervezését valamint, hogy hozzájáruljon a tájak vonatkozásában megvalósuló európai együttműködéshez. Ez az első olyan nemzetközi egyezmény, amely kizárólag a táj védelmével, kezelésével és fejlesztésével foglalkozik. 

A Tájegyezménnyel kapcsolatos feladatok hazai megvalósítása

Az Európai Táj Egyezménnyel kapcsolatos hazai feladatok ellátása az Agrárminisztérium szakmai koordinálásával, az érintett minisztériumok, így a Miniszterelnökség, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma közreműködésével, illetve kutatóhelyeken, külső szakértők bevonásával történik. 

Az Európai Táj Egyezmény Szakértői Testülete az Agrárminisztérium kezdeményezésére létrejött civil szerveződésű szakértői csoport. A testület létre jöttének célja az Egyezményért első helyen felelős Agrárminisztérium munkájának szakmai támogatása. A testület tagjai magas szakmai képzettségű és nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek, akik a magyar tájak iránt magas fokú elhivatottságot éreznek. 

A Szakértői Testület elnöke Duhay Gábor. Tagjai: Auer Jolán, Dr. Boromisza Zsombor, Dr. Csemez Attila, Dr. Csima Péter, Dr. Csorba Péter, Dr. Grónás Viktor, Dr. Kollányi László, Dr. Konkoly-Gyuró Éva, Körmendy Imre, Dr. Laposa József, Sódor Márton, Schuchmann Péter, Dr. Szikra Éva, Dr. Szilágyi Kinga, Tóth Péter, Dr. Turcsányi Gábor.  

 

Sáv bezárása