A beépített és az emberi tevékenységgel érintett területek növekedésével a helytelen éjszakai mesterséges világítás okozta káros hatások világszerte egyre nagyobb problémát okoznak. A városias településeken generációk nőnek fel úgy, hogy nem találkoznak az éjszakai égbolt látványának lenyűgöző élményével. A csillagos égbolt az emberiség kulturális örökségének része, ezért a természetes éjszakai tájkép részét képező látványát meg kell óvnunk a jövő nemzedékei számára. Mindezeken túl számos fajra (pl. madarakra, denevérekre) – sőt, a legújabb kutatások alapján az ökoszisztéma egészére – jelent komoly veszélyt a helytelenül telepített és használt mesterséges fényforrások által okozott fényszennyezés.

E káros folyamatok megfékezése érdekében a Nemzetközi Sötét Égbolt Társaság (International Dark-Sky Association, IDA) 2001-ben indította el csillagoségbolt-park programját. A kezdeményezés keretében világszerte csillagoségbolt-parkok létesültek és létesülnek olyan térségekben, ahol elenyésző az éjszakai mesterséges világítás okozta fényszennyezés. Az első csillagoségbolt-park kijelölésére 2007-ben került sor. Magyarországon már 2005-ben megfogalmazódott szándék csillagoségbolt-park helyszín jelölésére, amelynek előkészítése érdekében 2006-ban történtek meg az első lépések.

A szakmai feltételrendszer a program indulása óta többször változott, de az alapok megmaradtak: a helyszínnek mérési eredményekkel igazolt „kiváló minőségű éjszakai égbolttal” kell rendelkeznie. Követelmény a példamutató világítási gyakorlat, pl. csak teljesen ernyőzött lámpatestek használata.

A csillagoségbolt-parkoknak szerepet kell vállalniuk az ismeretterjesztésben és a környezeti nevelésben: rendszeresen kell a sötét égbolthoz kapcsolódó programokat, bemutatókat tartaniuk, ezért területüknek vagy egy részének éjszaka is látogathatónak kell lennie.

Büszkék lehetünk arra, hogy a kontinentális Európában elsőként a Zselici Tájvédelmi Körzet kapott nemzetközi csillagoségbolt-park címet 2009-ben, majd két évvel később létrejött a Hortobágyi Csillagoségbolt-park, 2017-ben pedig a Bükki Nemzeti Park területe nyerte el e rangos nemzetközi elismerést.

A Zselici Csillagoségbolt-park

A Zselici Tájvédelmi Körzet (területe) a skóciai Galloway Parkkal közösen nyerte el a nemzetközi csillagoségbolt-park címet 2009. november 16-án. Magyarország úttörő szerepét jelzi, hogy a Zselici Csillagoségbolt-park (kontinentális) európai elsőségén kívül azzal is büszkélkedhet, hogy a Földön az ötödik ilyen címmel rendelkező helyszín!

A Zselic a Dunántúli-dombságon belül helyezkedik el; e táj és értékei általában kevésbé ismertek, mint a középhegységeink vidéke. A zselici táj jellegzetességét a széles, lapos dombhátakat borító, összefüggő erdőségek adják. A Zselici Tájvédelmi Körzet – egyben a csillagoségbolt-park – kiterjedése mintegy 8300 hektár, tengerszint feletti magassága jellemzően 200−250 m, a tájegység magasabb pontjai a délkeleti részen találhatók. A vízfolyások völgyrendszere azonban a kis magasság ellenére is tagolttá teszi a domborzatot. A Zselic északi kapujából, Kaposvárról közelítve a dombvidék hirtelen emelkedik ki környezetéből – ennek is köszönhető, hogy a város fényszennyezését a csillagoségbolt-park völgyeiben kevésbé lehet érzékelni. Az erdőborítás is hozzájárul ahhoz, hogy a csillagoségbolt-parkon belüli fényforrások esetleges fényszennyező hatása inkább lokálisan érvényesül.

A csillagoségbolt-park 15 települést érint, de belterületi részek csak elvétve találhatók a tájvédelmi körzeten belül. A közvetlen szomszédságban lévő települések fényszennyező hatása – méretüknek köszönhetően − nem jelentős. Az egyik legnagyobb kiterjedésű település – Bárdudvarnok – közvilágítását pedig éppen egy fényszennyezéssel kapcsolatos pályázat jóvoltából úgy alakították át, hogy az fényszennyezés kiküszöbölésére vonatkozó legszigorúbb követelményeknek is megfelel.

A Zselic szívében található a Zselici Csillagpark, az éjszakai égbolt jelenségeit bemutató látogatóközpont, ahol bemutató csillagvizsgáló, planetárium és a térség táji és természeti értékeiről szóló kiállítás várja a látogatókat.

A Hortobágyi Csillagoségbolt-park

A hortobágyi puszta és környezete fölött az égbolt csillagokkal teleszórt, horizonttól-horizontig zavartalan: „az ég a földet éri”. Tiszta, holdfény-mentes éjjeleken még a halvány égi jelenségek is könnyedén megfigyelhetők szabad szemmel. Elhelyezkedése, kiterjedése, hazai és nemzetközi szinten számon tartott és elismert táji, természeti értékei és csekély fényszennyezettsége miatt a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) bizonyult a legalkalmasabb helyszínnek Magyarország második csillagoségbolt-parkjának kijelölésére.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) által benyújtott felterjesztés alapján a Hortobágyi Csillagoségbolt-park 2011-ben kapta meg a „Nemzetközi Csillagoségbolt-park” diplomát az IDA-tól. A csillagoségbolt-park területe megegyezik a HNP mintegy 82000 hektáros területével; kezelője, fenntartója a HNPI. A csillagoségbolt-park legfontosabb célja a fényszennyezés (-források) megjelenésének megakadályozása és a meglévő zavaró éjszakai mesterséges fénykibocsátás csökkentése. Ennek remélt eredményeként csökken a terület nemzetközi szinten is egyedülálló – sok esetben a mesterséges fényekre érzékeny − természeti értékeinek veszélyeztetettsége, valamint fennmaradhat az egyedülálló „éjszakai természetes tájkép”.

A terület csillagoségbolt-parkként történt elismerésének és a csillagoségbolt-park működ(tet)ése keretében megvalósított tevékenységeknek is köszönhető, hogy a HNPI kezdeményezésére az UNESCO-ICOMOS-IAU 2018-ban felvette Hortobágyot az „Astronomy and World Heritage” (Csillagászat és Világörökség) tematikus programba, mint a jelenleg is élő „pásztorcsillagászat” kiemelkedő példáját.

A gyeppel borított síkságon nincs természetes takarás, ezért a terület különösen érzékeny a távolabbi fényforrásokból származó, a horizonton megjelenő fényekre (fényszennyezésre): még a nagyobb távolságra lévő települések (pl. Debrecen vagy Tiszaújváros) fényei is zavarók lehetnek. Ugyanakkor a csillagoségbolt-park területén belül – lévén, hogy alig rendelkezik állandó lakossággal − kevés zavaró fényforrás van; ezek főleg mezőgazdasági telephelyek. Állandó emberi jelenlét a legeltetési szezonban − áprilistól októberig – jellemző; ebben az időszakban több száz állattartó legeltet.

A csillagoségbolt-parkon belül nem találhatók belterületek, azonban a közvetlen szomszédságában 11 település helyezkedik el, köztük nagyobb népességű és kiterjedésű városok is, mint pl. Balmazújváros vagy Püspökladány.

A csillagoségbolt-park bemutatási – környezeti nevelési tevékenységének központjaként a Fecskeház Erdei Iskolához kapcsolódóan Hortobágy-Mátán megépült és működő Hortobágyi Csillagda szolgál. Ugyanitt működik egy égbolt-fényességmérő (SQM) és egy all-sky kamera a terület fényszennyezettségének folyamatos mérése és dokumentálása érdekében.

Bükki Csillagoségbolt-park

A Bükki Nemzeti Park (BNP) területével megegyező Bükki Csillagoségbolt-park 2017-ben, hazánk harmadik csillagoségbolt-parkjaként nyerte el e kitüntető címet.

A Bükk, s azon belül a Bükk-fennsík hazánk legnagyobb átlagmagassággal rendelkező vidéke, amely adottsága – a terület kismértékű fényszennyezettségével együtt – különösen alkalmassá teszi az éjszakai észlelésekre: amellett, hogy a vékonyabb levegőrétegen át az éjszakai égbolt halványabb jelenségei is tisztábban, fényesebben látszanak, a Kárpát-medencét időnként kitöltő rétegfelhők szintjéből kiemelkedő Bükkből akkor is lehet megfigyeléseket végezni, amikor az ország jelentős részén erre nincs lehetőség. Az égi jelenségek mellett a sötét erdő csodái is − mint pl. a szentjánosbogár-rajzás – kiválóan megfigyelhetők a csillagoségbolt-parkban.

A Bükki Csillagoségbolt-parkban mindössze egy önálló település található (Répáshuta). A Bükk völgyeiben fekvő egyéb belterületek (Lillafüred, Felsőhámor) valamely más, a hegyvidéken kívüli település részét képezik. Helyzetük és kiterjedésük miatt ezeknek a lakott területeknek a fényei nem jelentenek a csillagoségbolt-park minősítést befolyásoló fényszennyezést. A Bükk peremén, illetve közvetlen közelségében két megyeszékhely (délen Eger, keleten Miskolc) terül el jelentős fénykibocsátással, de a csillagoségbolt-park hegyvidéki környezetében – annak kiemelt helyzete és az erdőborítás miatt – ez nem okoz jelentősebb fényszennyezést.

2021-től a Répáshután megnyíló, a Bükki Csillagoségbolt-parkot és a csillagos égboltot bemutató tematikus csillagászati látogatóközpontban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság széles körben kívánja bemutatni az éjszakai égbolt jelenségeit és az éjszakai erdő természeti értékeit.

***

A térségi szintű együttműködések a hazai csillagoségbolt-parkok kialakításában, működésében betöltött szerepéről, jelentőségéről itt találhatók információk

A hazai csillagoségbolt-parkokról és a fényszennyezés témaköréről további információk találhatók a Környezetügyért Felelős Államtitkárság és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság A fényszennyezésről – világosan! című kiadványában.

Fontos, hogy különösen a csillagoségbolt-parkok területén lévő településeken élők – hozzájárulva lakóhelyük környezetének e különleges adottságának, értékének megőrzéséhez és fenntartásához – tudatosan használják a mesterséges éjszakai kültéri világítást. Az állami természetvédelem hivatalos honlapján itt találhatók ezzel kapcsolatos tippek, ajánlások.