A társadalmunk működését és jóllétünket megalapozó természeti rendszerek riasztó ütemű leromlást mutatnak, amelyet az éghajlat-változás hatásai tovább súlyosbítanak. Mindez komoly kihívás elé állítja az Európai Unió tagországait. A kihívásokra válaszolva – összhangban az Európai Zöld Megállapodással és az EU 2030-ig szóló Biológiai Sokféleség Stratégiájával – megszületett az EU természet-helyreállítási rendelete (Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1991. számú rendelete a természet helyreállításáról, valamint az (EU) 2022/869. rendelet módosításáról), amely végleges formájában 2024. augusztus 18-án lépett hatályba.

Célkitűzések

A természet-helyreállítási rendelet alapján, európai uniós tagállamként célzott helyreállító intézkedések megvalósításáról kell gondoskodnunk, igazodva a rendeletben meghatározott célkitűzésekhez és határidőkhöz.

Természeti rendszereink és az általuk nyújtott szolgáltatások megőrzésére irányuló általános törekvéseink mellett a Magyarországon előforduló, európai uniós védelem alatt álló úgynevezett „közösségi jelentőségű” fajok és élőhelyek megőrzése különösen hangsúlyos. Hazánk csatlakozásával az EU területén található biogeográfiai régiók köre (jelenleg összesen 7) kiegészült a pannon régióval, amely legnagyobb részben Magyarország területén található. A pannon biogeográfiai régióban számos olyan közösségi jelentőségű faj és élőhelytípus található, amely a 27 tagú unió területén nem fordul elő. A csak hazánk területén előforduló élőhelytípusok és fajok – úgynevezett „pannonikumok” – megőrzése kapcsán felelősségünk különösen nagy, hiszen fennmaradásuk elsősorban hazánkon múlik. Ezen fajok és élőhelyek listáját az Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) és a Madárvédelmi Irányelv (2009/147/EK) mellékletei tartalmazzák.

1. Szárazföldi és édesvízi ökoszisztémák helyreállítása (4. cikk)

• Azokon a területeken, ahol a közösségi jelentőségű élőhelytípusok nincsenek jó állapotban, az állapotuk javítására irányuló intézkedéseket kell megvalósítani. Ezekkel az intézkedésekkel 2030-ig az ilyen területek 30%-át kell megcélozni, majd 2040-ig a 60%-át, 2050-ig pedig a 90%-át. Magyarországon jelenleg 45 ilyen élőhelytípus található, amelyek együttesen 1 millió hektárnyi területet borítanak.
• Minden közösségi jelentőségű élőhelytípus esetében meg kell határozni az úgynevezett „kedvező referencia területet”, azaz azt a terület-méretet, amely az adott élőhelytípus kedvező természetvédelmi helyzetének elérése és fenntartása szempontjából elengedhetetlen. Amennyiben a kedvező referencia terület nagyobb, mint a jelenlegi országos előfordulás, új élőhely-területeket kell létrehozni, a kedvező referencia terület eléréséig. Ezeknek az intézkedéseknek 2030-ig az érintett területek 30%-át kell megcélozniuk, majd 2040-ig a 60%-át, 2050-ig pedig a 100%-át. Azaz 2050-ig valamennyi közösségi jelentőségű élőhelytípus esetében el kell érni a kedvező referencia terület 100%-át.
• A közösségi jelentőségű élőhelyek azon előfordulási helyein, ahol az állapotuk nem ismert, az állapot megismerésére irányuló intézkedéseket kell megvalósítani. Ezek révén 2030-ig az érintett területek 90%-án gondoskodni kell az ismeret-hiányok megszüntetéséről, 2040-re pedig minden élőhely-előfordulásról megbízható adatnak kell rendelkezésre állnia.
• A közösségi jelentőségű élőhelyek azon előfordulásai esetében, ahol ezek állapota jelenleg jó, a jövőbeni állapotromlás megakadályozását célzó intézkedéseket kell megvalósítani.
• A közösségi jelentőségű fajok állományainak megőrzése érdekében élőhelyeiket helyre kell állítani, új élőhelyeket kell létrehozni, továbbá erősíteni kell a fajok élőhelyei közötti ökológiai kapcsolatokat mindaddig, amíg az érintett fajok számára elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű élőhely nem áll rendelkezésre.
• A helyreállítással érintett területeken szükség szerint olyan fenntartó és állapotjavító intézkedéseket kell megvalósítani, amelyek segítségével a helyreállítás révén elért állapotjavulás a jövőben is folyamatosan fenntartható, a kívánt célállapot eléréséig.

A szárazföldi és édesvízi ökoszisztémák helyreállításáról bővebben itt olvashat.

2. Urbánus területek ökoszisztémáinak helyreállítása (8. cikk)

• A városi ökoszisztémák helyreállítása érdekében az arra kijelölt úgynevezett „városi ökoszisztéma területeken” olyan intézkedéseket kell megvalósítani, amelyek eredményeként a városi zöldterületek nagysága, illetve a lombkorona borítása 2030-ig nem csökken, majd 2030 után mindaddig növekszik, amíg az előre meghatározott nemzeti célértéket el nem érjük. A hazai városi ökoszisztéma területek európai uniós módszertan szerinti lehatárolása alapján a célkitűzés 355 települést érint.

Az urbánus területek ökoszisztémáinak helyreállításáról bővebben itt olvashat.

3. Vízfolyások átjárhatóságának biztosítása, árterek természetes funkcióinak helyreállítása (9. cikk)

• A felszíni víztestek átjárhatóságának javítása érdekében azonosítani kell az átjárhatóságot akadályozó műtárgyakat (gátakat, zsilipeket stb.), el kell készíteni ezek országos leltárát, azonosítani kell a használaton kívüli műtárgyakat, majd gazdasági-társadalmi, vízgazdálkodási és természetvédelmi szempontokat is mérlegelve el kell készíteni ezek elbontásának, vagy átalakításának menetrendjét. Következő lépésként, a kialakított menetrendet követve, gondoskodni kell a kiválasztott műtárgyak elbontásáról.
• A műtárgyak elbontásához kapcsolódva, vagy attól függetlenül, célzott intézkedéseket kell megvalósítani az árterek természetes funkcióinak helyreállítása érdekében.

A vízfolyások átjárhatóságának biztosításáról, árterek természetes funkcióinak helyreállításáról bővebben itt olvashat.

4. Beporzó rovarok állományainak helyreállítása (10. cikk)

• A vadon élő és termesztett növények beporzását végző, így a szárazföldi ökoszisztémák működéséhez és az élelmiszertermeléshez nélkülözhetetlen beporzó rovarok (méhek, lepkék és zengőlegyek) megőrzése érdekében 2030-ig olyan intézkedéseket kell megvalósítani, melyekkel megállítható fajgazdagságuk és egyedszámuk csökkenése. Ezt követően, további intézkedésekkel gondoskodni kell a beporzó rovarfajok sokféleségének és állományméretének országos szintű növekedéséről, mindaddig, amíg egy előzetesen meghatározott célértéket el nem érünk.
• Az elért eredmények nyomon követése érdekében 2027-től célzott tagállami monitorozó rendszert kell felállítani és működtetni, egy európai uniós szinten egységes módszertant követve.

A beporzó rovarok helyreállításáról bővebben itt olvashat.

5. Mezőgazdasági ökoszisztémák helyreállítása (11. cikk)

• A mezőgazdasági ökoszisztémák helyreállítása érdekében olyan intézkedések megvalósítása szükséges, amelyek révén 2030-ig javuló tendenciát lehet elérni három kulcsindikátor közül legalább kettő esetében. Az érintett indikátorok:
  • gyepterületek lepkefajainak állomány indexe,
  • szervesszén-készlet a szántók ásványi talajaiban,
  • a magas fokú biológia sokféleséggel rendelkező tájképi elemeket magukban foglaló mezőgazdasági földterületek aránya.
• Megfelelő intézkedések megvalósításával gondoskodni kell a mezőgazdasági madarak állományainak növekedéséről. A 2030-ig elérendő cél az érintett fajok állományainak 10%-os növekedése, 2025 szeptemberétől számítva. Ezt követően 2040-ig és 2050-ig további 10-10%-os növekedést kell elérni.
• A Rendelet szintén előírja a mezőgazdasági hasznosítású tőzeges területek helyreállítását. Ezek legalább 30%-án már 2030-ig el kell kezdeni a helyreállítást, majd 2040-re a helyreállított területek aránya 40%, 2050-re pedig 50% kell, hogy legyen.

A mezőgazdasági ökoszisztémák helyreállításáról bővebben itt olvashat.

6. Erdei ökoszisztémák helyreállítása (12. cikk)

• Az erdők megóvása és helyreállítása érdekében olyan intézkedések megvalósítása szükséges, amelyek révén egyrészt biztosítható az erdei madarak állományainak növekedése, másrészt 2030-ig javuló tendenciát lehet elérni hét kulcsindikátor közül legalább hat esetében. 
  • álló holtfa mennyisége,
  • fekvő holtfa mennyisége,
  • vegyes korszerkezetű erdők aránya,
  • erdős területek összekapcsoltsága,
  • megkötött szerves szén mennyisége,
  • őshonos fafajok által dominált erdők aránya,
  • erdők fafaj-diverzitása.

Az erdei ökoszisztémák helyreállításáról bővebben itt olvashat.

7. Faültetés (13. cikk)

• A többi tagállamhoz hasonlóan Magyarország részéről is aktívan hozzá kell járulni a 2030-ig 3 milliárd további fa ültetésére irányuló közös európai uniós célkitűzéshez. A faültetéseket az ökológiai alapelvek figyelembevételével kell megvalósítani, vagyis úgy, hogy azok valóban segítsék a természet helyreállítását, és fokozzák a meglévő ökoszisztémák természetességét.

A faültetést érintő 13. cikkről bővebben itt olvashat.

Nemzeti Természet-helyreállítási Terv

Az általános EU szintű célkitűzések hazai teljesítésének kereteit, menetrendjét és pontos lépéseit a Nemzeti Természet-helyreállítási Tervben kell lefektetni. A 2030-ig megvalósítandó intézkedéseken túl, a terv a 2040-ig, illetve 2050-ig terjedő időszak stratégiai irányait is meghatározza. E távolabbi időpontokra vonatkozó konkrét célokat ugyanakkor a terv 2032 júniusáig, illetve 2042 júniusáig esedékes felülvizsgálatai során kell lefektetni.

A Nemzeti Természet-helyreállítási Terv első hivatalos munkaváltozatát 2026. szeptember 1-ig kell elkészíteni, majd további egy év áll rendelkezésre, hogy az Európai Bizottsággal egyeztetve véglegesítsék és elfogadják a tervet.

A Nemzeti Természet-helyreállítási terv tartalmi követelményeit az Európai Bizottság 2025. május 19-én elfogadott 2025/912 számú végrehajtási rendelete határozza meg.

A Nemzeti Természet-helyreállítási Terv fogja meghatározni egyebek mellett, hogy:

• mely területeket kell helyreállítani, és milyen intézkedéseket kell megvalósítani,
• az egyes célkitűzések kapcsán milyen konkrét célértékeket kell elérni,
• milyen módon történjen az előrehaladás nyomon követése,
• az egyes intézkedések megvalósítására milyen ütemezésben kerüljön sor,
• melyek az intézkedések megvalósításának várható költségei, és finanszírozásuk lehetséges forrásai.

A terv elkészítésére az Agrárminisztérium koordinációja mellett, több minisztérium (Energiaügyi Minisztérium, Miniszterelnökség, Honvédelmi Minisztérium, stb. és jogutódjaik) és szakágazat részvételével, illetve az érintett szereplőkkel történő széles körű egyeztetés mellett kerül sor.

Természet-helyreállító intézkedések

A célkitűzések megvalósításának legfőbb eszközei a természet-helyreállító intézkedések, amelyek megvalósítása egyben a természet-helyreállítási rendeletben meghatározott legfőbb tagállami kötelezettség.

A természet-helyreállító intézkedéseket nem kizárólag egyszeri, nagyszabású beruházásokat jelentenek. A természet helyreállítása tág értelemben értendő: a rendszeresen ismétlődő, fenntartó jellegű beavatkozások éppúgy ide tartoznak, mint azok a jogi vagy adminisztratív lépések, amelyek révén a természet magától regenerálódhat („passzív” helyreállítás).

A tagállami kötelezettségek teljesítése szempontjából értékelhető intézkedésről akkor beszélhetünk, ha annak fizikai kivitelezése már megkezdődött. Mivel ezek a beavatkozások általában hosszabb időn át zajlanak, és hatásuk is fokozatosan jelentkezik, nem a befejezés időpontja, illetve nem a ténylegesen elért végállapot számít, hanem a regenerálódási folyamat érdemi elindítása.

A tagállami kötelezettségek teljesítése szempontjából azok az intézkedések is beszámíthatók, amelyek már jelenleg is zajlanak (például a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében működő programok), vagy az olyan operatív programok, mint a TOP Plusz vagy a KEHOP Plusz. Emellett figyelembe vehetők azok a korábban végrehajtott projektek is (például a 2014–2020 közötti fejlesztések), amelyek hatása még ma is érvényesül, illetve az ezek révén elindított regenerálódási folyamat jelenleg is tart.

A természet-helyreállító intézkedések példálózó felsorolását a rendelet VII. melléklete tartalmazza.

A természet-helyreállítás nyomon követése – monitorozás

A rendelet megvalósításának nyomon követésére egy országos monitorozó rendszert kell kialakítanunk, amely a lehető legnagyobb mértékben épít a már meglévő monitorozási folyamatokra és informatikai rendszerekre, és lehetővé teszi az alábbi mutatók alakulásának nyomon követését. Monitorozandó:

• közösségi jelentőségű élőhelytípusok és fajok élőhelyeinek helyreállítására kijelölt célterületeken a megcélzott közösségi jelentőségű élőhelytípusok, valamint a fajok élőhelyeinek állapota és állapotának trendje;
• a települési zöldfelületek kiterjedése és a fák lombkorona borításának kiterjedése a városi ökoszisztéma területeken;
• a mezőgazdasági ökoszisztémák állapotát jelző mutatók (gyepterületek lepkefajainak állományindexe, szervesszén-készlet a szántók ásványi talajaiban, a magas fokú biológia sokféleséggel rendelkező tájképi elemeket magukban foglaló mezőgazdasági földterületek aránya), illetve ezek közül legalább kettő;
• mezőgazdasági és erdei madarak állományindexei;
• az erdei ökoszisztémák állapotát jelző 7 indikátor (álló és fekvő holtfa mennyisége, vegyes korszerkezetű erdők aránya, megkötött szerves szén, erdős területek összekapcsoltsága, őshonos fajok által dominált erdők aránya, fafaj-diverzitás) közül legalább 6 választott indikátor.

Emellett gondoskodni kell a beporzó rovarok állományának és fajdiverzitásának nyomon követéséről, amelyet az erre vonatkozó módszertant meghatározó európai uniós delegált jogi aktus megjelenésétől számított egy éven belül, azaz 2027-ben kell elkezdeni.

A monitorozás gyakorisága az esetek többségében 6 év. Kivételt képeznek a gyepterületek lepkefajainak állományindexe, mezőgazdasági és erdei madarak állományindexei, illetve a beporzó rovarfajok, amelyek esetében a monitorozást éves gyakorisággal kell elvégezni.

Tagállami jelentések

2028. június 30-ig, majd azt követően háromévente, be kell számolni a természet-helyreállító intézkedések által megcélzott területek kiterjedéséről, a vízfolyások átjárhatóságának javítása érdekében elbontott műtárgyakról, valamint a műtárgyak elbontása eredményeként a 25 000 km szabad áramlású vízfolyás helyreállításával kapcsolatos EU szintű célkitűzés teljesítéséhez való hozzájárulás mértékéről.
2029. június 30-ig, majd azt követően hatévente átfogó jelentést kell készíteni a Nemzeti Természet-helyreállítási Terv megvalósításának előrehaladásáról, így különösen az egyes célkitűzésekhez tartozó mutatók értékeinek alakulásáról. Az átfogó jelentésnek tartalmaznia kell a közösségi jelentőségű élőhelytípusok és fajok élőhelyeinek helyreállítása érdekében megvalósított intézkedések célterületeinek térképét, továbbá a felszíni víztestek átjárhatóságát akadályozó műtárgyak országos leltárának aktualizált változatát.

A hazai végrehajtásról bővebben itt olvashat.

A természet-helyreállítási rendelet angol nyelvű referenciaportálja kapcsolódó releváns dokumentumokkal, iránymutatásokkal és technikai segédanyagokkal itt található.

További gyakran ismételt kérdéseket és válaszokat angol nyelven itt olvashat.