Társadalmunk működését és jóllétünket megalapozó természeti rendszerek riasztó ütemű leromlást mutatnak, amelyet az éghajlat-változás hatásai tovább súlyosbítanak. Mindez komoly kihívások elé állítja az Európai Unió egészét, amelyre válaszolva – összhangban az Európai Zöld Megállapodással és az EU 2030-ig szóló Biológiai Sokféleség Stratégiájával – megszületett az EU természet-helyreállítási rendelete (Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1991. számú rendelete a természet helyreállításáról, valamint az (EU) 2022/869. rendelet módosításáról), amely végleges formájában 2024. augusztus 18-án lépett hatályba.

Célkitűzések

A természet-helyreállítási rendelet alapján, EU tagállamként célzott helyreállító intézkedések megvalósításáról kell gondoskodnunk, igazodva a rendeletben meghatározott célkitűzésekhez és határidőkhöz.

Természeti rendszereink és az általuk nyújtott szolgáltatások megőrzésére irányuló általános törekvéseink mellett a Magyarországon előforduló, európai uniós védelem alatt álló úgynevezett „közösségi jelentőségű” fajok és élőhelyek megőrzése különösen hangsúlyos. Hazánk csatlakozásával az EU területén található biogeográfiai régiók köre (jelenleg összesen 7) kiegészült a pannon régióval, amely legnagyobb részben Magyarország területén található. A pannon biogeográfiai régióban számos olyan közösségi jelentőségű faj és élőhelytípus található, amely a 27 tagú unió területén nem fordul elő. A csak hazánk területén előforduló élőhelytípusok és fajok – úgynevezett „pannonikumok” – megőrzése kapcsán felelősségünk különösen nagy, hiszen fennmaradásuk elsősorban hazánkon múlik. Ezen fajok és élőhelyek listáját az Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) és a Madárvédelmi Irányelv (2009/147/EK) mellékletei tartalmazzák.

1. Szárazföldi és édesvízi ökoszisztémák helyreállítása (4. cikk)

• Azokon a területeken, ahol a közösségi jelentőségű élőhelytípusok nincsenek jó állapotban, az állapotuk javítására irányuló intézkedéseket kell megvalósítani. Ezekkel az intézkedésekkel 2030-ig az ilyen területek 30%-át kell megcélozni, majd 2040-ig a 60%-át, 2050-ig pedig a 90%-át. Magyarországon jelenleg 45 ilyen élőhelytípus található, amelyek együttesen 1 millió hektárnyi területet borítanak.
• Minden közösségi jelentőségű élőhelytípus esetében meg kell határozni az úgynevezett „kedvező referencia területet”, azaz azt a terület-méretet, amely az adott élőhelytípus kedvező természetvédelmi helyzetének elérése és fenntartása szempontjából elengedhetetlen. Amennyiben a kedvező referencia terület nagyobb, mint a jelenlegi országos előfordulás, új élőhely-területeket kell létrehozni, a kedvező referencia terület eléréséig. Ezeknek az intézkedéseknek 2030-ig az érintett területek 30%-át kell megcélozniuk, majd 2040-ig a 60%-át, 2050-ig pedig a 100%-át. Azaz 2050-ig valamennyi közösségi jelentőségű élőhelytípus esetében el kell érni a kedvező referencia terület 100%-át.
• A közösségi jelentőségű élőhelyek azon előfordulási helyein, ahol az állapotuk nem ismert, az állapot megismerésére irányuló intézkedéseket kell megvalósítani. Ezek révén 2030-ig az érintett területek 90%-án gondoskodni kell az ismeret-hiányok megszüntetéséről, 2040-re pedig minden élőhely-előfordulásról megbízható adatnak kell rendelkezésre állnia.
• A közösségi jelentőségű élőhelyek azon előfordulásai esetében ahol ezek állapota jelenleg jó, a jövőbeni állapotromlás megakadályozását célzó intézkedéseket kell megvalósítani.
• A közösségi jelentőségű fajok állományainak megőrzése érdekében élőhelyeiket helyre kell állítani, új élőhelyeket kell létrehozni, továbbá erősíteni kell a fajok élőhelyei közötti ökológiai kapcsolatokat mindaddig, amíg az érintett fajok számára elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű élőhely nem áll rendelkezésre.
• A helyreállítással érintett területeken szükség szerint olyan fenntartó és állapotjavító intézkedéseket kell megvalósítani, amelyek segítségével a helyreállítás révén elért állapotjavulás a jövőben is folyamatosan fenntartható, a kívánt célállapot eléréséig.

A szárazföldi és édesvízi ökoszisztémák helyreállításáról bővebben itt olvashat.

2. Urbánus területek ökoszisztémáinak helyreállítása (8. cikk)

• A városi ökoszisztémák helyreállítása érdekében az arra kijelölt úgynevezett „városi ökoszisztéma területeken” olyan intézkedéseket kell megvalósítani, amelyek eredményeként a városi zöldterületek nagysága, illetve a lombkorona borítása 2030-ig nem csökken, majd 2030 után mindaddig növekszik, amíg az előre meghatározott nemzeti célértéket el nem érjük. A hazai városi ökoszisztéma területek európai uniós módszertan szerinti lehatárolása alapján a célkitűzés 355 települést érint.

Az urbánus területek ökoszisztémáinak helyreállításáról bővebben itt olvashat.

3. Vízfolyások átjárhatóságának biztosítása, árterek természetes funkcióinak helyreállítása (9. cikk)

• A felszíni víztestek átjárhatóságának javítása érdekében azonosítani kell az átjárhatóságot akadályozó műtárgyakat (gátakat, zsilipeket stb.), el kell készíteni ezek országos leltárát, azonosítani kell a használaton kívüli műtárgyakat, majd gazdasági-társadalmi, vízgazdálkodási és természetvédelmi szempontokat is mérlegelve el kell készíteni ezek elbontásának, vagy átalakításának menetrendjét. Következő lépésként, a kialakított menetrendet követve, gondoskodni kell a kiválasztott műtárgyak elbontásáról.
• A műtárgyak elbontásához kapcsolódva, vagy attól függetlenül, célzott intézkedéseket kell megvalósítani az árterek természetes funkcióinak helyreállítása érdekében.

A vízfolyások átjárhatóságának biztosításáról, árterek természetes funkcióinak helyreállításáról bővebben itt olvashat.

4. Beporzó rovarok állományainak helyreállítása (10. cikk)

• A vadon élő és termesztett növények beporzását végző, így a szárazföldi ökoszisztémák működéséhez és az élelmiszertermeléshez nélkülözhetetlen beporzó rovarok (méhek, lepkék és zengőlegyek) megőrzése érdekében 2030-ig olyan intézkedéseket kell megvalósítani, melyekkel megállítható fajgazdagságuk és egyedszámuk csökkenése. Ezt követően, további intézkedésekkel gondoskodni kell a beporzó rovarfajok sokféleségének és állományméretének országos szintű növekedéséről, mindaddig, amíg egy előzetesen meghatározott célértéket el nem érünk.
• Az elért eredmények nyomon követése érdekében 2027-től célzott tagállami monitorozó rendszert kell felállítani és működtetni, egy európai uniós szinten egységes módszertant követve.

A beporzó rovarok helyreállításáról bővebben itt olvashat.

5. Mezőgazdasági ökoszisztémák helyreállítása (11. cikk)

• A mezőgazdasági ökoszisztémák helyreállítása érdekében olyan intézkedések megvalósítása szükséges, amelyek révén 2030-ig javuló tendenciát lehet elérni három kulcsindikátor közül legalább kettő esetében. Az érintett indikátorok:
  • gyepterületek lepkefajainak állomány indexe,
  • talajok szerves anyag tartalma,
  • magas diverzitású táji elemekkel rendelkező mezőgazdasági területek aránya.
• Megfelelő intézkedések megvalósításával gondoskodni kell a mezőgazdasági madarak állományainak növekedéséről. Több más tagállamhoz hasonlóan, Magyarország esetében a 2030-ig elérendő cél az érintett fajok állományainak 10%-os növekedése, 2025 szeptemberétől számítva. Ezt követően 2040-ig és 2050-ig további 10-10%-o növekedést kell elérni.
• A Rendelet szintén előírja a mezőgazdasági hasznosítású tőzeges területek helyreállítását. Ezek legalább 30%-án már 2030-ig el kell kezdeni a helyreállítást, majd 2040-re a helyreállított területek aránya 40%, 2050-re pedig 50% kell, hogy legyen.

A mezőgazdasági ökoszisztémák helyreállításáról bővebben itt olvashat.

6. Erdei ökoszisztémák helyreállítása (12. cikk)

• Az erdők megóvása és helyreállítása érdekében olyan intézkedések megvalósítása szükséges, amelyek révén egyrészt biztosítható az erdei madarak állományainak növekedése, másrészt 2030-ig javuló tendenciát lehet elérni hét kulcsindikátor közül legalább hat esetében. Az érintett indikátorok a gyepterületek lepkefajainak állomány indexe, a talajok szerves anyag tartalma, és a magas diverzitású táji elemekkel rendelkező mezőgazdasági területek aránya.
  • álló holtfa mennyisége,
  • fekvő holtfa mennyisége,
  • vegyes korszerkezetű erdők aránya,
  • erdős területek összekapcsoltsága,
  • megkötött szerves szén mennyisége,
  • őshonos fafajok által dominált erdők aránya,
  • erdők fafaj-diverzitása.

Az erdei ökoszisztémák helyreállításáról bővebben itt olvashat.

7. Faültetés (13. cikk)

• A többi tagállamhoz hasonlóan Magyarország részéről is aktívan hozzá kell járulni a 2030-ig 3 milliárd új fa ültetésére irányuló közös európai uniós célkitűzéshez. A faültetéseket az ökológiai alapelvek figyelembevételével kell megvalósítani, vagyis úgy, hogy azok valóban segítsék a természet helyreállítását, és fokozzák a meglévő ökoszisztémák természetességét.

A faültetést érintő 13. cikkről bővebben itt olvashat.

Nemzeti Természet-helyreállítási Terv

Az általános EU szintű célkitűzések hazai teljesítésének kereteit, menetrendjét és pontos lépéseit a Nemzeti Természet-helyreállítási Tervben kell lefektetni. A 2030-ig megvalósítandó intézkedéseken túl, a terv a 2040-ig, illetve 2050-ig terjedő időszak stratégiai irányait is meghatározza. E távolabbi időpontokra vonatkozó konkrét célokat ugyanakkor a terv 2032 júniusáig, illetve 2042 júniusáig esedékes felülvizsgálatai során kell lefektetni.

A Nemzeti Természet-helyreállítási Terv első hivatalos munkaváltozatát 2026. szeptember 1-ig kell elkészíteni, majd további egy év áll rendelkezésre, hogy az Európai Bizottsággal egyeztetve véglegesítsék és elfogadják a tervet.

A Nemzeti Természet-helyreállítási terv tartalmi követelményeit az Európai Bizottság 2025. május 19-én elfogadott 2025/912 számú végrehajtási rendelete határozza meg.

A Nemzeti Természet-helyreállítási Terv fogja meghatározni egyebek mellett, hogy:

• mely területeket kell helyreállítani, és milyen intézkedéseket kell megvalósítani,
• az egyes célkitűzések kapcsán milyen konkrét célértékeket kell elérni,
• milyen módon történjen az előrehaladás nyomon követése,
• az egyes intézkedések megvalósítására milyen ütemezésben kerüljön sor,
• melyek az intézkedések megvalósításának várható költségei, és finanszírozásuk lehetséges forrásai.

A terv elkészítésére az Agrárminisztérium koordinációja mellett, több minisztérium (Energiaügyi Minisztérium, Miniszterelnökség, Honvédelmi Minisztérium, stb.) és szakágazat részvételével, illetve az érintett szereplőkkel történő széles körű egyeztetés mellett kerül sor.

Természet-helyreállító intézkedések

A célkitűzések megvalósításának legfőbb eszközei a természet-helyreállító intézkedések, amelyek megvalósítása egyben a természet-helyreállítási rendeletben meghatározott legfőbb tagállami kötelezettség.

A természet-helyreállító intézkedéseket nem kizárólag egyszeri, nagyszabású beruházásokat jelentenek. A természet helyreállítása tág értelemben értendő: a rendszeresen ismétlődő, fenntartó jellegű beavatkozások éppúgy ide tartoznak, mint azok a jogi vagy adminisztratív lépések, amelyek révén a természet magától regenerálódhat („passzív” helyreállítás).

A tagállami kötelezettségek teljesítése szempontjából értékelhető intézkedésről akkor beszélhetünk, ha annak fizikai kivitelezése már megkezdődött. Mivel ezek a beavatkozások általában hosszabb időn át zajlanak, és hatásuk is fokozatosan jelentkezik, nem a befejezés időpontja, illetve nem a ténylegesen elért végállapot számít, hanem a regenerálódási folyamat érdemi elindítása.

A tagállami kötelezettségek teljesítése szempontjából azok az intézkedések is beszámíthatók, amelyek már jelenleg is zajlanak (például a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében működő programok), vagy az olyan operatív programok, mint a TOP Plusz vagy a KEHOP Plusz. Emellett figyelembe vehetők azok a korábban végrehajtott projektek is (például a 2014–2020 közötti fejlesztések), amelyek hatása még ma is érvényesül, illetve az ezek révén elindított regenerálódási folyamat jelenleg is tart.

A természet-helyreállító intézkedések példálózó felsorolását a rendelet VII. melléklete tartalmazza.

A természet-helyreállítás nyomon követése – monitorozás

A rendelet megvalósításának nyomon követésére egy országos monitorozó rendszert kell kialakítanunk, amely a lehető legnagyobb mértékben épít a már meglévő monitorozási folyamatokra és informatikai rendszerekre, és lehetővé teszi az alábbi mutatók alakulásának nyomon követését.

• Közösségi jelentőségű élőhelytípusok és fajok élőhelyeinek helyreállítására kijelölt célterületeken a megcélzott közösségi jelentőségű élőhelytípusok, valamint a fajok élőhelyeinek állapota és állapotának trendje;
• A települési zöldfelületek kiterjedése és a fák lombkorona borításának kiterjedése a városi ökoszisztéma területeken;
• A mezőgazdasági ökoszisztémák állapotát jelző mutatók (gyepterületek lepkefajainak állományindexe, talajok szerves anyag tartalma, magas diverzitású táji elemekkel rendelkező mezőgazdasági területek aránya), illetve ezek közül legalább kettő;
• Mezőgazdasági és erdei madarak állományindexei;
• Az erdei ökoszisztémák állapotát jelző 7 indikátor (álló és fekvő holtfa mennyisége, vegyes korszerkezetű erdők aránya, megkötött szerves szén, erdős területek összekapcsoltsága, őshonos fajok által dominált erdők aránya, fafaj-diverzitás) közül legalább 6 választott indikátor.

Emellett gondoskodni kell a beporzó rovarok állományának és fajdiverzitásának nyomon követéséről, amelyet az erre vonatkozó módszertant meghatározó európai uniós delegált jogi aktus megjelenésétől számított egy éven belül, azaz várhatóan 2027-ben kell elkezdeni.

A monitorozás gyakorisága az esetek többségében 6 év. Kivételt képeznek a gyepterületek lepkefajainak állományindexe, mezőgazdasági és erdei madarak állományindexei, illetve a beporzó rovarfajok, amelyek esetében a monitorozást éves gyakorisággal kell elvégezni.

Tagállami jelentések, a Nemzeti Természet-helyreállítási Terv

2028. június 30-ig, majd azt követően háromévente, be kell számolni a természet-helyreállító intézkedések által megcélzott területek kiterjedéséről, a vízfolyások átjárhatóságának javítása érdekében elbontott műtárgyakról, valamint a műtárgyak elbontása eredményeként a 25 000 km szabad áramlású vízfolyás helyreállításával kapcsolatos EU szintű célkitűzés teljesítéséhez való hozzájárulás mértékéről.
2029. június 30-ig, majd azt követően hatévente átfogó jelentést kell készíteni a Nemzeti Természet-helyreállítási Terv megvalósításának előrehaladásáról, így különösen az egyes célkitűzésekhez tartozó mutatók értékeinek alakulásáról. Az átfogó jelentésnek tartalmaznia kell a közösségi jelentőségű élőhelytípusok és fajok élőhelyeinek helyreállítása érdekében megvalósított intézkedések célterületeinek térképét, továbbá a felszíni víztestek átjárhatóságát akadályozó műtárgyak országos leltárának aktualizált változatát.

A hazai végrehajtásról bővebben itt olvashat.