Vissza az előző oldalra
Társadalmunk működését és jóllétünket megalapozó természeti rendszerek riasztó ütemű leromlást mutatnak, amelyet az éghajlat-változás hatásai tovább súlyosbítanak. Mindez komoly kihívások elé állítja az Európai Unió egészét, amelyre válaszolva – összhangban az Európai Zöld Megállapodással és az EU 2030-ig szóló Biológiai Sokféleség Stratégiájával – megszületett az EU természet-helyreállítási rendelete (Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1991. számú rendelete a természet helyreállításáról, valamint az (EU) 2022/869. rendelet módosításáról), amely végleges formájában 2024. augusztus 18-án lépett hatályba.
Célkitűzések
A természet-helyreállítási rendelet alapján, EU tagállamként célzott helyreállító intézkedések megvalósításáról kell gondoskodnunk, igazodva a rendeletben meghatározott célkitűzésekhez és határidőkhöz.
Természeti rendszereink és az általuk nyújtott szolgáltatások megőrzésére irányuló általános törekvéseink mellett a Magyarországon előforduló, európai uniós védelem alatt álló úgynevezett „közösségi jelentőségű” fajok és élőhelyek megőrzése különösen hangsúlyos. Hazánk csatlakozásával az EU területén található biogeográfiai régiók köre (jelenleg összesen 7) kiegészült a pannon régióval, amely legnagyobb részben Magyarország területén található. A pannon biogeográfiai régióban számos olyan közösségi jelentőségű faj és élőhelytípus található, amely a 27 tagú unió területén nem fordul elő. A csak hazánk területén előforduló élőhelytípusok és fajok – úgynevezett „pannonikumok” – megőrzése kapcsán felelősségünk különösen nagy, hiszen fennmaradásuk elsősorban hazánkon múlik. Ezen fajok és élőhelyek listáját az Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) és a Madárvédelmi Irányelv (2009/147/EK) mellékletei tartalmazzák.
A szárazföldi és édesvízi ökoszisztémák helyreállításáról bővebben itt olvashat.
Az urbánus területek ökoszisztémáinak helyreállításáról bővebben itt olvashat.
A vízfolyások átjárhatóságának biztosításáról, árterek természetes funkcióinak helyreállításáról bővebben itt olvashat.
A beporzó rovarok helyreállításáról bővebben itt olvashat.
A mezőgazdasági ökoszisztémák helyreállításáról bővebben itt olvashat.
Az erdei ökoszisztémák helyreállításáról bővebben itt olvashat.
A faültetést érintő 13. cikkről bővebben itt olvashat.
Nemzeti Természet-helyreállítási Terv
Az általános EU szintű célkitűzések hazai teljesítésének kereteit, menetrendjét és pontos lépéseit a Nemzeti Természet-helyreállítási Tervben kell lefektetni. A 2030-ig megvalósítandó intézkedéseken túl, a terv a 2040-ig, illetve 2050-ig terjedő időszak stratégiai irányait is meghatározza. E távolabbi időpontokra vonatkozó konkrét célokat ugyanakkor a terv 2032 júniusáig, illetve 2042 júniusáig esedékes felülvizsgálatai során kell lefektetni.
A Nemzeti Természet-helyreállítási Terv első hivatalos munkaváltozatát 2026. szeptember 1-ig kell elkészíteni, majd további egy év áll rendelkezésre, hogy az Európai Bizottsággal egyeztetve véglegesítsék és elfogadják a tervet.
A Nemzeti Természet-helyreállítási terv tartalmi követelményeit az Európai Bizottság 2025. május 19-én elfogadott 2025/912 számú végrehajtási rendelete határozza meg.
A Nemzeti Természet-helyreállítási Terv fogja meghatározni egyebek mellett, hogy:
A terv elkészítésére az Agrárminisztérium koordinációja mellett, több minisztérium (Energiaügyi Minisztérium, Miniszterelnökség, Honvédelmi Minisztérium, stb.) és szakágazat részvételével, illetve az érintett szereplőkkel történő széles körű egyeztetés mellett kerül sor.
Természet-helyreállító intézkedések
A célkitűzések megvalósításának legfőbb eszközei a természet-helyreállító intézkedések, amelyek megvalósítása egyben a természet-helyreállítási rendeletben meghatározott legfőbb tagállami kötelezettség.
A természet-helyreállító intézkedéseket nem kizárólag egyszeri, nagyszabású beruházásokat jelentenek. A természet helyreállítása tág értelemben értendő: a rendszeresen ismétlődő, fenntartó jellegű beavatkozások éppúgy ide tartoznak, mint azok a jogi vagy adminisztratív lépések, amelyek révén a természet magától regenerálódhat („passzív” helyreállítás).
A tagállami kötelezettségek teljesítése szempontjából értékelhető intézkedésről akkor beszélhetünk, ha annak fizikai kivitelezése már megkezdődött. Mivel ezek a beavatkozások általában hosszabb időn át zajlanak, és hatásuk is fokozatosan jelentkezik, nem a befejezés időpontja, illetve nem a ténylegesen elért végállapot számít, hanem a regenerálódási folyamat érdemi elindítása.
A tagállami kötelezettségek teljesítése szempontjából azok az intézkedések is beszámíthatók, amelyek már jelenleg is zajlanak (például a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében működő programok), vagy az olyan operatív programok, mint a TOP Plusz vagy a KEHOP Plusz. Emellett figyelembe vehetők azok a korábban végrehajtott projektek is (például a 2014–2020 közötti fejlesztések), amelyek hatása még ma is érvényesül, illetve az ezek révén elindított regenerálódási folyamat jelenleg is tart.
A természet-helyreállító intézkedések példálózó felsorolását a rendelet VII. melléklete tartalmazza.
A természet-helyreállítás nyomon követése – monitorozás
A rendelet megvalósításának nyomon követésére egy országos monitorozó rendszert kell kialakítanunk, amely a lehető legnagyobb mértékben épít a már meglévő monitorozási folyamatokra és informatikai rendszerekre, és lehetővé teszi az alábbi mutatók alakulásának nyomon követését.
Emellett gondoskodni kell a beporzó rovarok állományának és fajdiverzitásának nyomon követéséről, amelyet az erre vonatkozó módszertant meghatározó európai uniós delegált jogi aktus megjelenésétől számított egy éven belül, azaz várhatóan 2027-ben kell elkezdeni.
A monitorozás gyakorisága az esetek többségében 6 év. Kivételt képeznek a gyepterületek lepkefajainak állományindexe, mezőgazdasági és erdei madarak állományindexei, illetve a beporzó rovarfajok, amelyek esetében a monitorozást éves gyakorisággal kell elvégezni.
Tagállami jelentések, a Nemzeti Természet-helyreállítási Terv
A hazai végrehajtásról bővebben itt olvashat.
Sáv bezárása