Ugrás a tartalomhoz

Hazai bioszféra-rezervátumok

A Magyarországon az UNESCO Man and Biosphere (MAB) Programjának keretében kijelölt bioszféra-rezervátumok különböző, az országra jellemző élőhelytípusokat, tájtípusokat mutatnak be és őriznek az utókor számára, valamint gazdagítják a világ bioszféra-rezervátumainak sokféleségét.

 

Térkép

 

Megnevezés Kijelölés éve Teljes terület (ha) Magterület (ha)
Aggteleki Bioszféra-rezervátum 1979 45 311 1 168
Fertő-tavi Bioszféra-rezervátum 1979 23 193 4 126
Hortobágyi Bioszféra-rezervátum 1979 154 591 5 126
Kiskunsági Bioszféra-rezervátum 1979 154 095 2 277
Pilisi Bioszféra-rezervátum 1980 38 704 1 427
Mura-Dráva-Duna Határon Átnyúló Bioszféra-rezervátum 2021 (2012) 329 855 10 747
Összesen:   745 749 24 871



Hazánkban jelenleg 6 bioszféra-rezervátum található (a bioszféra-rezervátumaink természeti értékeinek és főbb jellegzetességeinek megismeréséhez kattintson a képre vagy a névre).

 
 

Élő laboratóriumok – avagy a fenntartható fejlődés mintaterületei

„A bioszféra-rezervátumok azon jellegzetes szárazföldi és tengerparti ökoszisztémák, amelyek az UNESCO Ember és Bioszféra Programja (MAB) keretében nemzetközileg elismertek.”
Környezetvédelmi Lexikon (2002)

A bioszféra-rezervátumok olyan szárazföldi és tengerparti ökoszisztémákat felölelő területek, melyek fő funkciója, hogy a biológiai sokféleség és a természeti értékek megőrzése mellett az optimális összhang biztosításával egyben a fenntartható gazdasági fejlődés mintaterületei is legyenek.

Tulajdonképpen „élő laboratóriumként” szolgálnak a természeti értékekkel és természeti erőforrásokkal folytatott, hosszú távon fenntartható gazdálkodás módszereinek kidolgozására, megvalósítására és bemutatására. Nagy szerepe van e célok elérésében a helyi társadalmi körülmények között jellemző hagyományos földhasználati és gazdálkodási módok és kulturális értékek fenntartásának és támogatásának.

A bioszféra-rezervátumokat ugyan nem nemzetközi egyezmény hozza létre, mégis a rezervátumok céljai, kialakításuk, védelmük és fenntartásuk több más nemzetközi kezdeményezéssel van összhangban (pl. Riói egyezmény), a területeik számos esetben bizonyos nemzetközi egyezményekhez tartozó élőhelyek is egyben (pl. Ramsari- és Világörökség területek). A bioszféra-rezervátumok az egyes országok védett területeinek részét is képezik (pl. nemzeti parkok, természetvédelmi területek), vagy egyidejűleg Natura 2000 területek is.

A bioszféra rezervátumok 3 fő funkciója

A kidolgozott szakmai irányelveknek megfelelően minden bioszféra rezervátumnak 3 alapvető funkciónak kell megfelelnie, amelyek kölcsönösen kiegészítik és erősítik egymást.

Megőrzési funkció
A rezervátumoknak biztosítaniuk kell a kiválasztott ökoszisztémák, tájak változatosságának fennmaradását, a fajok sokféleségének és genetikai változékonyságának megőrzését.

Fejlődési funkció
A rezervátumok területén belül elő kell segíteni a helyi körülmények között megvalósítható, ökológiai, társadalmi és kulturális szempontból fenntartható gazdasági fejlődést a helyi hagyományos módszerek, tradíciók figyelembe vételével.

Kutatási és oktatási funkció
A bioszféra-rezervátumok területén támogatni kell a természetvédelmi célú tudományos kutatásokat és monitorozást, valamint elő kell segíteni az oktatási és ismeretterjesztési célú tevékenységeket.

A bioszféra-rezervátumok felépítése

Annak érdekében, hogy a bioszféra-rezervátumok különböző funkciói megvalósulhassanak, a rezervátumok területén összefüggő, és egymással állandó kölcsönhatásban lévő területekből álló zónarendszert kell kialakítani, amelynek részei a magterület, a védőövezet és az átmeneti övezet.

A bioszféra-rezervátumok különlegessége éppen ebben a hármas zónarendszerben rejlik

Magterület: Ezeken a területeken elsődleges a megőrzési és kutatási funkció, emberi tevékenység, akár csak a belépés is csak kivételes esetben megengedhető (pl. kutatási tevékenység, ill. élőhelykezelés esetén), mert a hazai jogszabály alapján ezek fokozottan védett területnek minősülnek. Feladatuk, hogy hosszú távú védelmet nyújtsanak a rajtuk élő életközösségeknek, növény- és állatfajoknak.

Védőövezet (puffer zóna): A védőövezetek a magterületeket veszik körül, fő feladatuk ezek védelme. Korlátozottan és szabályozott mértékben folyhat rajtuk emberi tevékenység, amely nem lehet ellentétes a természetvédelmi célokkal. Folytathatók például tudományos kísérletek a természetes vegetáció kezelésére, a károsodott területek helyreállítására, és ezeken a területeken fontos a környezeti nevelés és az ökoturizmus elősegítése.

Átmeneti övezet: Az átmeneti zónák a természeti erőforrások fenntartható használatának bemutató területei, rajtuk mezőgazdasági és egyéb emberi tevékenység is folyhat a helyi közösségek, a természetvédelmi szerveztek, kutatók, civil szervezetek és magánszemélyek együttműködésével. Jellemzően nem védett területen helyezkednek el, jogi korlátozás a MAB státuszból következően nem vonatkozik rájuk. A rajtuk folyó tevékenységekbe a kezelők minél jobban igyekeznek bevonni a helyi közösségeket is.

 

Sáv bezárása